Az index főszerkesztőjének eltávolítása – amire egy hónappal azután került sor, hogy politikai nyomásgyakorlásról beszélt – újabb csapást mért azokra a sajtóforrásokra, amelyek nem voltak hajlandók támogatni a mintegy 10 éve hatalomban lévő Orbán Viktor szélsőjobboldali irányvonalát – írja a brit The Guardian.
A Riporterek Határok Nélkül civil érdekvédő szervezet már eddig is Európa második legrosszabb országaként minősítette hazánkat a sajtószabadság indexe alapján. A tudósítás kiemelte Dull szerkesztőségi búcsúmondatai közül, hogy az „Index egy erős vár, amit szét akarnak robbantani”.
Urbán Ágnes, a Mérték médiaelemző központból így fogalmazott a Guardiannek: egyelőre nem világos, hogy Dull Szabolcs eltávolításának személyes konfliktus volt-e az oka, vagy politikai parancsra történt. Bármelyik legyen, a magyar sajtószabadság fekete napja volt a tegnapi. Véleménye szerint az Indexen megjelentek az összes független magyarországi sajtótermék által publikált hírek felét tették ki. Egy egész generációt nevelt ki, és Urbán szerint az egyetemisták számára az Index volt az elsődleges hírforrás.
A kiadót képviselő tulajdonos, Bodolai László tagadta, hogy politikai kontroll alá került volna a hírportál. Szerinte Dull képtelen volt a belső feszültségeket kezelni, és emiatt csökkentek a hirdetési bevételek, ugyanakkor a portál politikai függetlensége továbbra sincs veszélyben – nyilatkozta.
Vera Jourova, az Európai bizottság egyik alelnöke nemrég közleményt adott közre arról, hogy a gazdasági nyomás nem fordulhat át politikaivá. S mindazok az értékek, amelyekért az Index kiállt, a demokrácia alapértékei.
Végül a cikk emlékeztet arra, hogy Orbán illiberalizmusa vezetett a kötelezettségszegési eljárás megindításához Brüsszelben, aminek hátterében a jogállami normasértés és a sajtószabadság lerombolása állt. S a héten Orbán elérte, hogy a számos ország által felvetett jogállami kifogásokat felvizezzék az uniós támogatások szétosztásakor.
Felbőszíti a szabadelvűeket és a magyar ellenzéket az Európa szívében létrehozott egyszemélyi hatalom – indítja cikkét az Amerika Hangja, amelyben az Index kivéreztetéséről számolnak be. Ez az elemzés is az EU-csúcson történtekre megy vissza, ahol engedtek a jogállami kritériumok számonkérése tekintetében. Orbán felbátorítva érezhette magát arra, hogy tovább szorítson a hatalom gyeplőjén. Dull eltávolítását összefüggésbe hozta a rájuk egyre nehezedő külső nyomással, s amit az elhárításért tett, azt erkölcsi kötelességének tekintette.
A The New York Times is beszámol az Indexről, kiemelve, hogy a kormány nem kívánta kommentálni a történteket, ugyanakkor tagadta a Reutersnak, hogy beavatkozna a médiába. Mindenesetre az újabb, az Európai Bizottság és a magyar kormány közti összecsapásra lehet ezek után számítani. Ebben az írásban is azt olvassuk, hogy a kedden zárult EU-csúcs azonnal, már szerdán felbátoríthatta Orbánt a tervezett lépés megtételére. Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke szerint a sajtószabadság a koronavírus áldozata lett.
Az Euronews a Brüsszelben történteket elemezve is arra a következtetésre jutott, hogy a jogállami normák számonkérése fellazult Orbán nyomásgyakorlására, mi több különféle értelmezésekre ad lehetőséget az elfogadott szöveg. Ezek után nem meglepő, miért éli meg Orbán sikerként és győzelemként az EU-csúcsot. Egy szakértő szerint a magyar miniszterelnök a V4-ken a régi tagok közül Angela Merkelben és Emmanuel Macronban keresi új szövetségeseit.
Az ukrán Interfax tudósítása alapján a Kijev Post oldaláról megtudható, hogy a magyar kormány több mint 10 millió ukrán hrivnya, azaz 100 millió forint feletti értékben nyújtott kárpártaljai kórházaknak segítséget, alapvetően védőfelszerelések formájában.
Ezt megelőzően 10 kárpátaljai orvos utazott hazánkba, hogy tapasztalatot szerezzen a Covid-19 vírus kezelésének módjáról.