Az internetezők fele már lényegében egyáltalán nem a tévéből, a rádióból vagy a nyomtatott sajtóból tájékozódik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2019 november-decemberi piackutatása szerint. Az internet teret nyer minden korosztály hírfogyasztásában és szórakozásában, de ez a tendencia a Z-generációnál, a 1995 és 2010 között születtek korosztályánál a leglátványosabb.
Az internethasználat hazai terjedésével párhuzamosan egyre nehezebb helyzetbe sodródik a hagyományos média és távközlés, vagyis a tévézés, a rádiózás, a nyomtatott sajtó és a telefonálás. A múlt év végén már több mint 6,5 millió internetező volt Magyarországon (a 15 évesnél idősebbek körében), akik legalább heti rendszerességgel böngésztek a világhálón. A hagyományos elektronikus és nyomtatott sajtóból például az internetezők fele már egyáltalán nem vagy kevéssé szokott tájékozódni. Amikor pedig a szórakozásról, filmnézésről van szó, akkor is hasonló arányban vezet az internet: 46 százalék nem vagy már csak keveset tévézik, sokkal inkább a neten tölti a szabadidejét. A hagyományos telefonálás valamennyire tartja magát az internettel folyó versenyben: itt csak a válaszadók egyharmada mondta, hogy nagyrészt vagy kizárólag az interneten keres meg másokat (ha a másik félnek is van internetkapcsolata).
A hagyományos média és távközlés térvesztése az internettel szemben leginkább azzal függ össze, hogy egyre több ember egyre többet és egyre magabiztosabban internetezik, vagyis a demográfiai jellemzők itt kevéssé mutatnak összefüggéseket. Egyedül a szórakozás, időtöltés esetében jelenik meg a válaszadók életkora, mint a legmeghatározóbb jellemző, az interneten töltött idő és a jártasság mellett.
A húsz évesnél fiatalabbaknál sokkal gyorsabb a televízió – és egyébként a rádió – térvesztése is az internettel szemben. A tizenévesek között tízből heten a világhálóról tájékozódnak a hagyományos tévék, rádiók, újságok helyett – tizenháromból mindössze egy fiatal mondta, hogy többet tévézik, mint amennyit internetezik –, és tízből nyolcan az interneten néznek filmeket, videókat vagy sorozatokat. A harminc évesnél fiatalabbak kétharmada, a harmincasoknak pedig a fele nyilatkozott úgy, hogy már nagyrészt vagy kizárólag interneteznek tévézés helyett. A hatvanas és a hetvenes korosztálynál is jelentkezik az internet „beszippantó” hatása: az internetező hatvanasok 70 százaléka, a hetvenévesnél idősebbek 68 százaléka úgy nyilatkozik, hogy ő ugyanannyit vagy többet internetezik, mint amennyit tévézik.
Az NMHH kutatásából az is kiderül, hogy a videonéző internetezők hatoda teljesen felhagyott a hagyományos tévénézéssel, további negyedük pedig kevesebbet tévézik; neten zenét és podcastot hallgatók közül pedig már 22 százalék hagyott fel véglegesen a klasszikus rádiózással. Az átrendeződés itt is a harminc éven aluliak körében a legszembeötlőbb: az Y- és Z-generációban (Y-nemzedék: az 1984–94 között, Z-nemzedék: az 1995–2009 között születettek) kétszer többen vannak, akik már nem tévéznek (28 és 30 százalék), és másfélszer-kétszer többen, akik már nem rádióznak (28 és 38 százalék), mint azok, akik fogyasztanak még hagyományos médiát.
***
Az NMHH évek óta végez átfogó, országos kutatásokat a hírközlési és a médiaszektorban, ezek kiemelt eredményeit, összefoglalóit a honlapján folyamatosan közzéteszi. A legújabb felmérés 2019. november 18. és december 10. között négyezer fős mintán készült online önkitöltős kérdőívvel. A minta alapsokaságát a Magyarországon élő legalább 16 éves és legalább hetente internetező népesség adja.
* * *
(A szerk. megj.: félő, hogy a fent ismertetett „átfogó, országos kutatásnak” vannak fehér foltjai. Például a Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád megye elöregedett és fiatal (!) elképesztő szegénységben élő népessége, amelyik örül, ha villany van az otthonában, és szól az ősöreg rádiója, tévéje, vagy még az sincs neki, internetről, számítógépről, mobiltelefonról meg legföljebb csak hallott.)