Nem ismerem az alábbi sorok szerzőjét, Szenyán Zoltánt/Facebook. ám gondolataival egyetértek. Mert élni szeretnék, és mert unokáim meg az ő gyermekeik is élni szeretnének.… Lassan felesleges aggódnunk a villany és a gáz horrorisztikus ára miatt, az idén a rezsicsökkentés csökkenésének hatásra, mennek a fáink, eltűnnek ma még védett erdeink – ha azok eltűnnek, megy vele a talajban meglévő vízkészlet is. Ha nincs erdő, nincs összefonódott gyökérzet sem, ami képes a vizet nagy távolságokba elszállítani… Ami azt eredményezi, ezen a télen még csatát nyerhet a hazug kormány (remélem nem), jövőre a forróságtól és a víz drasztikus hiányától fogunk lassú szenvedések közepette elhullani. Azaz, mi mind háborút vesztünk, ha magam is „vezérünk” szavaival szeretnék élni.
Egy hazug ember szavaival? Na, nem! Azzal nem! Ideje lenne felfognunk, ez itt nem háború, ez itt tudatos pusztítás, aminek nem csupán mi, de gyermekeink, és azok gyermekei lesznek áldozatai. Most még, ma még nem késő cselekedni, ám holnaptól….
Ne legyen illúziónk, ne áltassuk önmagunkat, ez valóban KATASZTRÓFA!
Ha ezt jelenleg elfogadott formájában megengedik, végigviszik, generációkra átrendeződik a magyar táj, ebben a pillanatban nagyot lépünk a sivatagosodás felé. Mindezt pont akkor, amikor a klíma önmagában is erre sodor minket, azaz mi önmagunkat.
Bükkösök, tölgyesek, nem rég még védett erdeink, felbecsülhetetlen értéket képviselnek, aminek létrejöttéhez, 70-80-90… évre volt szükség, mindez azt jelenti, gyermekeink nem fognak itthon igazi őshonos erdőket látni, nem fogják megtapasztalni, mit jelent az erdő adta védelem…
A Szahara réme kúszik határaink felé, és nincs az a precíz határvédelemi gépezet, amin pusztító forrósága ne hatolna át, ne foglalná el méltó helyet, egy egykoron zöldellő oázis üszkein. Vízhiány, élelmiszerhiány, csak a kezdet, nem a zöldellő fű hiánya vagy a forró aszfalt hűtése lesz a legégetőbb problémánk…
Amit ezen a télen eltüzelünk, mindaz a holnapot jelenthetné, azaz az életet, azt az életet, amiben nekünk még részünk lehetett.
Ma még „csak” fáinkat, erdeinket ítélte a kormány teljes pusztulásra, holnap talán a még megmaradt vizeink jönnek, amit megelőzhetnek a közparkok, zöldellő ligetek. Hiszen ott is nőttek méretes fák, többségében még csak nem is őshonos, amit, ha „kell”, háborús helyzetre hivatkozva, áruba lehet bocsátani. Hogy hol húzódik az a lélektani határ, amit ezek sem lépnek át, amire már maguk is azt mondják – na ezt már mi sem – egyelőre nem tudhatjuk. Jelenleg a nyakunkba lihegő klímaválság sem ad elég okot arra, ésszel gondolják át, mindaz, amit elfogadtak, amit ezzel megengedtek, amit el-, vagy ránk szabadították, milyen károkat fog okozni….
Ma még „csak” a fáinkat, erdeinket ítéli a kormány teljes pusztulásra, holnap talán mi kerülünk sorra, minket áldoz fel, hatalma szennytől ragacsos oltárán, hogy mindazt, amit rajtunk taposva megszerzett, valahogyan, bárhogyan, ha egyetlen napra is, még magánál tartsa.
Kivágott erdő, nedves fából tűzifa, elfüstölt jövő. Nem nekünk nem lesznek erdeink, de még gyermekeink gyermeki sem fognak olyan erdőket látni, amit mi. Hiszen ahhoz nem kevesebb, mint 80-100-120 évre lenne szükség, hogy majd ismét ma látható pompájában táruljon elénk. Mindez úgy történhet meg Magyarországon egy friss kormányrendelet értelmében, hogy ki lehet, mi több, ki kell vágni.
Az agrárminiszter szerint: „a tűzifa-kitermelés nem jár erdőirtással, csak csökkenti az erdőterületet”.
A tarvágás hazánkban nem erdőirtás, csupán tudatos erdőgazdálkodás.
Ha ő azt gondolja, mindez nem jár erdőirtással, nem lesz negatív hatása a jövőnkre tekintve, feltéve, ha lesz még élhető jövő – akkor mit várjunk az évek óta megvezetett néptől, mit várjunk azoktól, akiknek a tűzifa a lehetőség a túlélésre?
– Itt mindegyik politikus hülye?
Az idén kivágott fa, nem lesz tüzelő, nem fog adni megfelelő meleget… A friss vágású fa nedvességtartalma 40% felett van, ebből tüzelésre alkalmas minőségi tűzifa csak 1,5–2 év múlva lesz, ha nedvességtartalma 20% alá csökken. Akik eddig is tűzifával fűtöttek, pontosan tudják, 1–2 évre előre kell gondolkodni, annak megfelelően beszerezni a tüzelésre szánt fát, ami az említett idő alatt szárad, alkalmassá válik tüzelésre.
Üzenjük a kormánynak: el a kezekkel az erdeinktől! Mondjuk ki: a klímaváltozásban minden ország és ember érintett, mindez nem csupán Orbán Viktor felelősége – a miénk is. Ami az ő felelősége, amiben főszerepet vállalt, az, hogy nem készíti fel Magyarországot a klímaváltozásra, mindarra, ami ránk, ami majd gyermekeinkre vár.