Orbán nem maradhat ki a rossz példák közül

Először egy találós kérdés: hat ellenzéki párt összefogott, hogy kikényszerítse a demokratikus viszonyok alkotmányos helyreállítását – melyik országról szól a The New York Times cikke? A helyes válasz: ezúttal Törökországról, ahol legkésőbb 2023 júniusáig kell parlamenti választásokat tartani, de az ellenzék, amely paktumot kötött a 19 éve hatalmon levő Recep Tayyip Erdoğan államfő ellen, előre akarja hozatni az erőpróbát.

Megállapodtak abban, hogy a következő választást egyfajta népszavazássá változtatják, az a kérdést feltéve a választóknak, hogy az erős elnöki jogkört érvényesítő rendszer helyett térjenek-e vissza a parlamentáris berendezkedésre. A prezidenciális szisztéma – mondják – lehetővé tette Erdoğan számára a hatalomkoncentrációt és a korrupciót. Az elnök rendeletekkel kormányoz, diktálja a monetáris politikát, ellenőrzés alatt tartja a bíróságokat, és politikai ellenfeleinek tízezreit tartja börtönben.

A török belpolitika állapotát részletesen ismertető The New York Times-cikk kitér arra, hogy a széles ellenzéki koalíció létrehozása egyre több olyan országban alkalmazott stratégiának számít, ahol a vezetők autoriter tendenciákat mutatnak.

A szerző példaként Vlagyimir Putyin Oroszországát és Orbán Viktor Magyarországát hozza fel, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy Csehországban a jobbközép pártok széles koalíciójának sikerült legyőznie a választáson Andrej Babiš miniszterelnököt.

A londoni Financial Times egyébként szerkesztőségi kommentárt szentel Törökországnak, annak nyomán, hogy Erdoğan hétfőn elállt korábbi fenyegetőzésétől, amely szerint kiutasít tíz olyan nyugati nagykövetet, aki felszólította őt Osman Kavala üzletember és filantróp szabadon engedésére. Kavalát négy éve tartják börtönben: egy 2013-i országos tiltakozás finanszírozásával és a 2016-i állítólagos államcsíny-kísérletben való részvétellel vádolják, de jogerős ítélet mindmáig nem született ellene. A  Financial Times kompromisszumként értékeli és üdvözli a török elnök visszakozását, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a károkozás megtörtént Törökország és legfontosabb partnereinek a viszonyában, és hogy nem lesz könnyű helyrehozni a török gazdasági kormányzás hitelességébe vetett bizalmat.

A lap szerint az epizód rávilágít arra, milyen vészes mértékben függ a török politika az egyre autoriterebb vezető szeszélyétől. A Financial Times is megemlíti, hogy Erdoğan Orbán Viktorhoz hasonlóan az egymással szövetségre lépett ellenzéki pártokkal kénytelen szembenézni.

Maradjunk még a nemzetközi párhuzamoknál: a Politico című amerikai portál európai kiadása arról közöl cikket, hogy miközben az EU a tárgyalásokat szorgalmazza, Lengyelország – az igazságszolgáltatás átalakításával, valamint az EU-jog elsőbbségét részlegesen megtagadó alkotmánybírósági döntésével – olyan lépéseket tesz, amelyek beindíthatják az országnak a közösség jogrendszeréről való leválási folyamatát. Félő, hogy más országok is követni fogják Varsót – írja a Politico. A portál szerint a lengyel magatartás az EU közös jogrendszerét is bomlaszthatja, hiszen ezek után európai bíróságok tagadhatják meg, hogy gyanúsítottakat adjanak ki Lengyelországnak, illetve határokon átnyúló viták keletkezhetnek akár válással, akár kereskedelemmel kapcsolatos ügyekben. Eközben lengyel bírókra fegyelmi felelősségrevonás várhat, ha az unió jogát alkalmazzák.

Ennek ellenére – folytatódik a Politico cikke – az Európai Unió több vezetője békülékenyebb hangot használt a nagy gazdasági súllyal és geopolitikai jelentőséggel bíró Lengyelországgal szemben az utóbbi napokban. Az EU-csúcson sokan a párbeszédet szorgalmazták a gyors büntetés helyett. Ez azonban nem mérsékelte Varsó retorikáját. A Politico felhívja a figyelmet arra, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök a Financial Times hétfői számában közölt interjújában azzal fenyegetőzött: ha az Európai Bizottság „megindítja a harmadik világháborút” a Varsónak megígért pénzek visszatartásával, akkor a lengyel kormány „minden rendelkezésére álló fegyverrel védelmezni fogja jogait”.

A Politico megjegyzi, hogy az EU-nak Magyarországgal és Szlovéniával is vannak gondjai bizonyos uniós normák tiszteletben tartását illetően. Idézi Dorota Zabłudowskát, a Lengyel Bírói Szövetség elnökségi tagját, aki szerint:

ha a szintén autoriter vonásokat mutató országok azt látják, hogy a lengyel alkotmánybíróság megtilthatja az európai jog alkalmazását, illetve az Európai Bíróság ítéleteinek a végrehajtását, és ennek nyomán semmi sem történik, akkor ezek az országok is ugyanezt fogják tenni.