„A Fidesz elhagyta a kereszténydemokráciát – igazság szerint már sok évvel ezelőtt” – idézi az AP amerikai hírügynökség Donald Tusknak, az Európai Néppárt elnökének a reagálását arra, hogy a magyar kormánypárt bejelentette távozását a pártcsaládból. Az AP jelentése, amelyet a többi közt a The Washington Post is átvett, ismerteti a kilépés előzményeit, és megállapítja: ennek a mostani fejleménynek a bekövetkezte nagyrészt már csak puszta formalitás volt.

A Bloomberg amerikai hírügynökség is ezt emeli ki: tudósításának megfogalmazása szerint Orbán Viktor, Magyarország nacionalista vezetője véglegessé tette a válást az EU legnagyobb pártcsaládjától, a kitaszíttatást a kontinens fő áramlatából. Hozzáteszi: az Európai Unió új jogállamisági mechanizmust készít elő az olyan tagállamok ellen, amelyek fittyet hánynak a közösség demokratikus normáira. Ez a mechanizmus először tenné lehetővé a jogsértők pénzügyi támogatásának a megvonását.

A Financial Timesban Valerie Hopkins, a lap regionális tudósítója felidézi: a Néppárt és a Fidesz közötti nézeteltérések annak nyomán mélyültek el, hogy Orbán keményvonalas választ adott a 2015-i migrációs válságra. De a magyar vezetőt már korábban is azzal vádolták a vele szembenállók, hogy saját közvetlen ellenőrzése alá vonja az intézményeket, és olyan rendszert épít ki, amit ő maga 2014-ben „illiberális demokráciának” nevezett.

A londoni lap megszólaltatja Krekó Pétert, a Political Capital elemző műhely igazgatóját, aki szerint Orbán most minden valószínűség szerint új platformot próbál létrehozni a hasonlóan gondolkodó jobboldali nacionalista pártokból. Lehetőségei azonban szerfelett korlátozottak: a fideszes európai parlamenti képviselők száma nem elég ahhoz, hogy egy új csoportosulás gerincét alkossák.

Orbán Viktor, a szuverenista magyar miniszterelnök pártja bevágta maga mögött az ajtót – fogalmaz a brüsszeli Le Soir. A belgiumi francia ajkú közösség vezető lapja a „hogyan tovább” kérdését illetően úgy vélekedik, hogy a Fidesz mindenekelőtt lengyel partnere, valamint Matteo Salvini olasz szuverenista népszónok személye körül próbálja újraalapítani az európai jobboldalt.

A bécsi Der Standard az APA osztrák hírügynökség alapján készített cikkében azt írja, hogy az Orbánnal való esetleges együttműködés kérdése felvetődött azon a keddi – alapvetően a koronavírus-oltások témájában rendezett – sajtókonferencián, amelyet Sebastian Kurz osztrák kancellár közösen tartott cseh, bolgár és szlovén hivatali partnerével. Kurz, valamint Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök a maga részéről határozottan kizárta az Európai Néppártból való távozás gondolatát. A beszámoló nem tér ki arra, hogy Andrej Babiš cseh kormányfő mondott-e erről valamit, de arra igen, hogy Janez Janša szlovén miniszterelnök megválaszolatlanul hagyta a kérdést.

Végül arról, hogy Angela Merkel kancellár konzervatív blokkja elvesztett egy német törvényhozót – írja a londoni Reuters hírügynökség a Der Spiegel hamburgi hírmagazin cikke alapján, amely szerint egy Tobias Zech nevű – nomen est omen? – bajor CSU-politikusról kiderült, hogy ötszámjegyű euróösszeg fejében, még 2016-ban egy észak-macedón politikai pártot látott el tanácsokkal és lobbizott is a párt vezetője érdekében.

Arról a Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnökről és az ő pártjáról van szó, akit később a bíróság korrupcióért elítélt, de a kiszabott börtönbüntetés elől Magyarországra menekült, ahol Orbán menedéket adott neki. Zech lemondása azért is jön kimondottan rosszul a német keresztény uniópártoknak, mert a CDU nagyon gyengén szerepelt a vasárnap tartott baden-württembergi és rajna-vidék-pfalzi tartományi parlamenti választáson. A választási fiaskó előtt nem sokkal három másik Bundestag-képviselőt is elvesztett a CDU/CSU, miután az érintettekre nézve korrupciós állítások fogalmazódtak meg, mégpedig maszkokra vonatkozó közbeszerzéssel kapcsolatban. Németországban szeptemberben szövetségi törvényhozási választásokat tartanak.

A Forsa intézet friss felmérése szerint a konzervatív pártszövetség népszerűsége immár 29 százalékosra zsugorodott a tavaly júniusi 40 százalékról, ami akkor a koronavírus-járvány első hullámának a kormányzati kezeléséről alkotott kedvező közvélekedést tükrözte.