Orbán „nemzeti konzultációval” szeretné megnyerni a választásokat

A magyar miniszterelnök, kevesebb, mint egy évvel a választások előtt megkétszerezett figyelmet fordít a gazdaságnak, és ezzel igyekszik megfosztani az ellenzéket attól a lendülettől, amit az ellentmondásos kínai egyetemi kampuszra vonatkozó tervek körüli viszály táplál. Így értelmezi a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség Orbán tegnapi bejelentését, amely szerint „nemzeti konzultációt” kezdeményez a gazdaságról, beleértve az olyan terveket, hogy a jövő év elején kétmilliárd dollárnak megfelelő értékű visszatérítést kaphatnának a befizetett adójukból a családosok, valamint, hogy emelnék a minimálbér összegét.

A miniszterelnök a nem kötelező erejű konzultációval, amikor kérdőíveket küldenek ki, és hónapokig folytatnak reklámkampányt, a Bloomberg meglátása szerint el akarja terelni a vitákat a Fudan Egyetem ügyéről, amelyet a kormány kénytelen jegelni. Miután ugyanis az ellenzéki pártok együttes erővel szálltak szembe a kampusz létrehozásának a tervével, Orbán bejelentette, hogy a projekt sorsáról majd csak 2023-ban fognak dönteni a budapesti választók.

A médiajelentés kitér arra, hogy Karácsony Gergely, aki éllovasnak számít azok mezőnyében, ahonnan Orbán ellenzéki kihívóját fogják kiválasztani, az adófizetők pénzéből létesítendő kínai kampusz tervét annak bizonyítékaként értelmezi, hogy a miniszterelnök eltávolodott a nyugati demokratikus értékektől. A most először összefogó ellenzék és a Fidesz a közvélemény-kutatások szerint fej fej melletti harcot vív egymással – írja a Bloomberg.  

Egy másik amerikai hírügynökség, az AP, a The Washington Post online kiadása által is átvett tudósításában arról számol be, hogy az Európai Parlament tegnap kilátásba helyezte: pert indíthat az unió központi végrehajtó testülete, az Európai Bizottság ellen, ha az továbbra sem hajlandó fellépni a demokratikus normák védelmében. Az AP hozzáteszi, hogy e normák az állítások szerint konkrétan Magyar- és Lengyelországban sérülnek.

Azt követelik a képviselők, hogy a Bizottság két héten belül teljesítse kötelességét annak a mechanizmusnak a révén, amely bizonyos EU-források folyósításának feltételéül szabja a jogállamiság tiszteletben tartását. Korábban a Parlament még csak azt igényelte a Bizottságtól, hogy az június elsejéig dolgozza ki az irányelveket, miként lehet a gyakorlatban érvényesíteni ezt a jogállamisági mechanizmust, amelyről tavaly decemberben született döntés, és amely ellen Varsó és Budapest az Európai Bírósághoz fordult – ugyanahhoz az ítélkező testülethez, amelyhez most a Parlament kíván fordulni, ha a Bizottság tovább tétlenkedik. 

A parlamenti határozatot az AP beszámolója szerint Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter antidemokratikusnak és jogellenesnek minősítette. Szerinte a dokumentumot megszavazó EP-képviselők rá akarják kényszeríteni akaratukat a szuverén és demokratikus országokra. Az AP-anyag ugyanakkor megszólaltatja Terry Reintke német zöldpárti EP-képviselőt is, aki szerint nem csupán a lengyeleknek és a magyaroknak, hanem másoknak is tudniuk kell: a Bizottság az ő oldalukon áll, és harcol az európai uniós polgárok jogaiért.

Szintén tegnapi fejlemény ebben a témakörben, hogy az Európai Bizottság felszólította a varsói kormányt: vonja vissza a miniszterelnök azon beadványát, amelyet Mateusz Morawiecki a lengyel alkotmánybírósághoz intézett, és abban kérdezi a testületet, hogy jogszabályi ütközés esetén az Európai Unió jogának vagy a lengyel törvényeknek van-e elsőbbségük. Egyetlen rövid megjegyzés: az EU-hoz való csatlakozáskor az államok hivatalosan és egyértelműen elismerik az uniós jog elsőbbségét a nemzeti joggal szemben.

Azért, hogy ne csak az általánosságok szintjén beszéljünk a jogállamról és emberi jogokról, ehhez tegnap konkrét adalékkal szolgált az a fideszes törvénytervezet, amely tiltaná a homoszexualitás népszerűsítését, de még olyan szinten is, hogy a felvilágosító kiadványokban sem lehetne szót ejteni erről a jelenségről. Az előterjesztés híre bejárta a nemzetközi médiát, úgy például a Die Welt című hamburgi napilap az AFP francia hírügynökség erről szóló tudósítását közli, azzal, hogy több nem kormányzati szervezet elítélően nyilatkozott a javaslatról.

Idézi a cikk öt nemzetközi emberi jogvédő szervezet – köztük az Amnesty International – álláspontját, amely szerint a Fidesz ezzel azokat a diktatorikus modelleket másolja, amelyek megsértik az európai értékeket. „A kormány saját polgárai ellen fordul, Oroszország, illetve Kína példáját követve” – hangoztatják a bírálók.