Egy inkompetens és korrupt Magyarország fennmaradása nem érdeke sem a magyar embereknek, sem a NATO-nak és sem az Európai Uniónak. Ez a végső következtetése dr. Radványi K. Miklós legújabb írásának, amely szerint Orbán Viktor zsarnoksága katonai-rendőri diktatúrává alakul át. Az Amerikában élő konzervatív közíró legfrissebb – éles megfogalmazásokat sem nélkülöző – cikkében úgy látja, hogy „mindennek az eredője Orbán kisebbrendűségi komplexusa, ez az oka annak, hogy a világon mindenkivel és mindennel szemben betegesen ellenségeskedik”.
(A szerk. megj.: dr. Radványi K. Miklós, aki a volt amerikai elnök Donald Trump egyik kampányembereként is tevékenykedett, életrajza szerint a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a baltimore-i Johns Hopkins Egyetemen és a washingtoni George Washington Egyetemen is diplomázott. Orrin Hatch republikánus szenátor külügyi tanácsadójaként is dolgozott. Dr. Radványi, a mérsékelt jobboldali Frontiers of Freedom alelnöke nemegyszer keményen kritizálta már Orbánt, ilyeneket írt róla: „Orbán egy felfújt béka, Putyin és Trump sem veszi komolyan…” Az Orbánt és rendszerét az amerikai blog- és médiatérben évek óta élesen bíráló magyar származású jogász-politológus-tanácsadótól származik a megállapítás: Orbán „…arról álmodik, hogy ezt a kontinens földrajzi közepén fekvő kis országot méltatlanul nagy jelentőségre emelje az Európai Unióban, a NATO-ban és azon túl. Orbán Viktor lényegében azt hiszi, hogy ő a feltámadt Szent István király”. )
„Inog az Európai Unió második legszegényebb és legkorruptabb tagállama, Magyarország, amely láthatóan az összeomlás szélén tántorog” – erre a következtetésre jutott Radványi Miklós a március 15-i ünnepségen Orbántól elhangzottakból. Miközben a Nemzeti Múzeum lépcsőjéről „a magyar törpezsarnok”, Orbán Viktor „hülyeségeket bömbölt” a gondosan kiválogatott közönségének, az ellenzéki pártok az eddig sikertelen lózungjaikkal próbálták buzdítani saját híveiket az egypárti zsarnokság ellen.
„A magyarok többsége azonban elvesztette a reményét, hogy a létező politikai pártok valaha is racionálisan működő politikai stratégiát kínálhatnak a magyar nemzet jelene és jövője számára” – szögezte le Radványi egy amerikai véleményportálon megjelent legfrissebb írásában.
Orbán az „ünnepi” beszédében a szegény és áldozatul esett magyar nemzet „belső és külső ellenségeit” szidalmazta, árulónak nevezve mindenkit, aki nem értett vele egyet. Káromolta az Európai Uniót és a NATO-t, amiért – szerinte – elpusztították Magyarországot azzal, hogy megpróbálták ráerőltetni a politikai rend „haldokló köztársasági, demokratikus formáját”. Ezzel pedig saját magát keresztes lovagként aposztrofálva azt ecsetelte, hogy ő egymaga támadja meg az összeomló Brüsszelt. „Persze június 9-én önkormányzati és európai uniós választások lesznek, így Orbánék felpörgették a gyűlölködő retorikájukat” – emlékeztetett a közíró.
Formájához híven Orbán ismét bebizonyította, hogy bármit mond is, nem tudja eloszlatni azt a benyomást, hogy a Karmelita helyett a helye inkább egy kórházi tolószékben lenne – szögezte le Radványi, aki szerint ideje lenne már a miniszterelnöknek is felismernie, hogy nem más, mint a pillanat embere, az, aki dollármilliárdokat lopott el a magyaroktól és külföldiektől.
A kriptokommunista lelkületű és gondolkodású Orbán teljesítménye ugyanis a bukáshoz elegendő csupán minden, Magyarország számára kritikus kérdésben, mint a gazdaság, az oktatás, az egészségügy, a külpolitika. Ő csak egy ál-vezér, aki azt ígérte, hogy egyesíti az összes magyart, miközben politikai és egzisztenciális szempontból kiközösített mindenkit, aki szembeszáll vele. Az általa gerjesztett nemzeti rémálom 14 éve után önmagán kívül mindenkit hibáztat – fejtegeti Radványi, megjegyezve, hogy „mindennek az eredője Orbán kisebbrendűségi komplexusa, ez az oka annak, hogy a világon mindenkivel és mindennel szemben betegesen ellenségeskedik”.
Orbánt illetően a szerző nem fukarkodik a szélsőséges jelzőkkel sem („gyógyíthatatlan pszichopata… totálisan földig rombolt ország… elképzelhetetlen mértékű korrupció… pofátlan törvénytelenségek… alternatív univerzum… elmezavaros elszakadás a valóságtól” stb.), majd azt szűri le mindebből, hogy a magát Magyarország szuverenitása egyedüli őrének beállító Orbánt nem a nemzeti érdekek, hanem csakis a saját abszolút hatalmának a védelme és a saját és tágabb családja vagyonának a gyarapítása mozgatja.
Sajnálatos módon azonban Orbánnak nem kellett nélkülöznie a külföld – a félrevezetett tudósok, a kicsinyes ideológusok és a félreinformált politikusok – támogatását, azokét, akik tévesen vallották ugyanazt – az egyébként kifordított és egyértelműen hibás – kriptokommunista dogmát, ami szerint: „aki nincs velünk, az ellenünk van”. Radványi szerint a doktrína tévedése, hogy a csalhatatlanság fogalma a haladás mulandó ígéretével azonosítható, amit amúgy a „történelem helyes oldalának” despotikus érveként is definiálnak. E félrevezető érvelésnek a legkárosabb része az, hogy összemossa a történelmet a szűklátókörű, többségében nem igazán okos egyének szubjektív értékelésével.
Így aztán ahelyett, hogy az ilyenek egy erős vezetőt és egy erős államot építenének (amire amúgy a kriptokommunisták vágynak), egyre csak mélyül a szakadék a pluralista politikai erők és a despotikus rezsimek között. Pontosan ez történt Orbán Viktorral és Magyarországgal. És ez a gond a kriptokommunizmussal. Mindig olyan eseményeket kreálnak, amelyek végső soron maguk alatt ássák a fát. Ebben a világban nincsenek véletlenek.
Orbán Viktor zsarnoksága katonai-rendőri diktatúrává alakul át. A szembenállás jogának és létjogosultságának tagadása Orbánisztán túlélését és erősödését vonja maga után. Ugyanakkor egy inkompetens és korrupt Magyarország fennmaradása nem érdeke sem a magyar embereknek, sem a NATO-nak és az Európai Uniónak – szögezi le Radványi Miklós.
