Csak a remény marad?

(Írta: Iván Gizella) Furák vagyunk mi, magyarok. Semminek sem tudunk örülni. Ja, hogy minek kéne? Annak, hogy csaknem háromszázezer ember kiment az utcára, akik változást akarnak. Nyíltan, őszintén vállalták, tudván, hogy működik a rendszer, működnek az arcfelismerő kamerák, s hogy az államhatalom már előző nap buszokkal hozatta fel vidékről a rendfenntartókat.

Ennek ellenére ott voltak. És reménykedtek. Hogy miben? Talán még ők sem tudják, mert hiába volt nagy a tömeg, hiába volt meg a hívó szó, az csak arra volt jó, hogy reményt keltsen. A változásra még várni kell. S az sem biztos, hogy Magyar Péter hozza majd el. Sőt, szinte biztos vagyok benne, hogy nem.

Pedig ügyesen csinálja, az tény. Ám ahogy láttam a fotelból, mégsem tudott oly mértékben lelkesíteni, ahogy azt a tömeg is elvárta volna. Valahogy langyos volt az egész. Kicsit unalmas is. Persze, lehet, hogy ez egy tudatosan felépített műsor, s a lényeg a részletekben van, amit óvatosan és lassan adagolnak majd, így felépítve az alapokat. Csakhogy, azt gondolom, éppen az eddig ismert részletekkel van a baj. Azzal, ahogy az ellenzéket igyekszik lenyomni a sárga földbe, ahogy gyurcsányoznak, ahogy összemossák az ellenzéket a Fidesszel, de ugyanakkor Orbán nevét egyszer sem lehetett hallani. Mi ez a túlzott óvatosság? Netán gyávaság? Netán taktikázás? Egyik sem jó.

Aki azt hiszi, hogy egy Orbán nélküli Fidesz a jó Fidesz, az súlyosan téved. Nincs olyan, hogy jó Fidesz! A Fidesz maga Orbán! Ezt kéne tudomásul venni. Saját képére formálta a jövőt is, nem csak a jelent. Az emberei anyagilag és erkölcsileg is a fogva tartottak életét élik. Ha kiszabadulnak, nekik végük. Elzáródnak a pénzcsapok és kiderülnek a titkaik. Ezt pedig egyik sem akarja, mert vannak titkok bőven.

És aki azt hiszi, a jelenlegi, tényleg béna ellenzék nélkül lehet új rendszer ebben az országban, az nagyot téved. Lehet gyurcsányozni, lehet mondani, hogy vele soha, de teljesen felesleges. Gyurcsány és a béna ellenzék mögött vannak még emberek, akiket sem Magyar Péter, sem más nem fog eltántorítani, mert igen, pont olyanok, mint az Orbán hívők. De vannak. S a választási rendszer szerint szavazni is fognak, vélhetően nem úgy, ahogy Magyar Péter akarja. Szóval: ha egy feltörekvő ifjú ennyire rosszul méri fel a valós helyzetet, annak nem lesz jó vége. Lesznek még pár százezren, akik kimennek majd a következő tüntetésre is, de ezek a reménykedők várnak valamire. Nem egy olyan megfoghatatlan célra, hogy meg kell dönteni a rendszert. Igen, meg kell, de hogyan? S kikkel? Igen, helyes, hogy ne legyenek árokásók az szerveződésben, de akkor abba is kell hagyni az árokásást, s azokkal kell erősíteni az összefogást, akik a rendszer, a NER ellen vannak.

Gyanítom, Magyar Péter eddig nem tudott kibújni a fideszes gúnyából. Hozzon magával mindenki még két embert… fogalmazta át Orbán jelszavát… Ez engem elborzasztott, s nem is voltak túl sokan, akik tapsoltak neki. Meg annak a polgármesternek sem, aki azért ment oda, hogy kifejezetten árkot ásson. Rossz ötlet volt. Nagyon rossz.

Nem vagyok gyurcsányista, sőt, egyáltalán nem, csak az általam nagyon tisztelt Heller Ágnest idézem 2017-ből, amikor a Jobbikkal való összefogásról beszélt.

„Mindenki azzal jön, hogy az antiszemitáktól védi az országot meg az ellenzéket. Uramisten, én vagyok a holokauszttúlélő, és nem ők! Ezzel a tapasztalattal a hátam mögött mondom, hogy ha nincs együttműködés a Jobbikkal, akkor a Fidesz fog hatalmon maradni. Ha a Fidesz hatalmon marad, az tragédia Magyarországnak. Nem egy bonyolult ügy ez.”

Tessék ezen elgondolkodni kedves Magyar Péter és levonni a tanulságot!