Magyarország jobban teljesít az emberek mindennapi terheinek könnyítésében, mint az elmúlt húsz évben – jelentette ki Orbán Viktor tizenötödik évértékelő beszédében a budapesti Millenáris Parkban, emlékeztetve a január 1-jétől érvényes rezsicsökkentésre, amit – mint ígérte – folytatni fognak az idén.
Magyarország jobban érvényesíti az érdekeit is, mint 2010 előtt, hiszen az ország az európai uniós csatlakozása óta még sosem harcolt ki magának annyi forrást a közösségi költségvetésből, mint most – mondta a miniszterelnök, megjegyezve, hogy az ehhez szükséges szövetségkötés nem sikerült volna, ha „farkát csóváló kutyusként az asztal alól lessük, hová esik egy-egy zsírosabb falat”. Megerősítette, hogy a következő hét évben az EU-s források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítják.
Szavai szerint a családtámogatások terén is jobban áll az ország, hiszen újra három évig tart a gyes, és bevezették a családi adórendszert, de még vannak feladatok, ezért az év második felében akciótervet hirdetnek a bérből és fizetésből élők támogatása érdekében.
Orbán Viktor azzal folytatta, hogy a kormány jobban teljesít a nyugdíjak védelmében is, mint a legtöbb európai ország, hiszen megőrizte, sőt növelte is a nyugdíjak értékét.
„Magyarország jobban teljesít a munka megbecsülésében, mint 2010 előtt” – folytatta, azzal példázva, hogy emelkedik az átlag- és a minimálbér, valamint a közfoglalkoztatottak átlagkeresete is. Jelezte ugyanakkor, hogy még számos feladat van hátra, ezért az év közepén bővíteni fogják a januárban elindított munkahelyvédelmi akciótervet.
A rendőrség erősítését is a sikerterületek között említette a kormányfő, amit azzal magyarázott, hogy a kormányváltás óta 3500-zal több a rendőr, és „megtisztították” az állományt azoktól, „akik korábban a bűnözők oldalára álltak vagy sodródtak”. A még problémás területek között szólt az új típusú kábítószerek csempészetéről.
A miniszterelnök úgy látja, a felesleges kiadások lefaragása szintén jól halad, hiszen megfelezték a politikusok számát.
Az egészségügyről szólva azt mondta: az elmúlt másfél évben 90 ezer egészségügyi dolgozó bérét emelték meg, folyik 439 egészségügyi beruházás, szolgálatba állítottak 120 új mentőautót, és 82 mentőállomás épül vagy újul meg. „Itt is jobban teljesítünk, de még mindig nem elég jól”: szükség van még 200 mentőautóra, több mint hatezer új ápolóra és egy pénzügyi csomagra a háziorvosok helyzetének javítására, a várólisták rövidítésére.
A felzárkóztatásról közölte: 2012-ben 261 ezren dolgoztak Start-munkaprogramban, „a cigány munkaszervezők becslése szerint” közülük csaknem 55 ezren romák, akik így nem segélyből, hanem tisztességes munkából keresték meg a kenyeret. Ez a legnagyobb sikerünk – jelentette ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy a kormány csak akkor lehet elégedett, ha mindenki talál munkát, aki dolgozni akar.
Szólt arról is, hogy tavaly 90 300 gyermek született, 2251-gyel több, mint egy évvel korábban, ami szerinte akár „valódi biztatásnak” is tekinthető.
Értékelése szerint az eredmények azt mutatják, hogy a magyarok 2012-ben nem dolgoztak hiába. Az, hogy ma Magyarország jobban teljesít, mint korábban, „mindannyiunk sikere”, még az ellenzéké is, hiszen politikai hovatartozástól függetlenül mindenki nyer vele – mondta Orbán Viktor.
Az ellenzékre utalva úgy fogalmazott: „van olyan, hogy néha leparancsolják az embert a parancsnoki hídról vagy a kormánykerék mellől – erről én is tudnék mesélni –, de a hajó közös, ezért ilyenkor is evezni kell, és nem durcásan ügyeskedni a fúróval a hajófenékben”.
A mintegy fél órás beszédében utalt arra, hogy az Európai Bizottság pénteken tette közzé azt az előrejelzését, amely szerint 2013-ban három százalék feletti GDP-arányos államháztartási hiány várható Magyarországon.
A kormányfő azt mondta hallgatóságának: az unió „éppen aktuális előrejelzései ne zavarják meg önöket”, a hiányt még egyszer sem sikerült eltalálniuk, a magyar deficit idén is három százalék alatt lesz.
Orbán Viktor szerint sikernek kell nyilvánítani, hogy Magyarország 2012-ben is csökkentette adósságát, és ellenőrzés alatt tartotta pénzügyeit.
Beszélt arról is, hogy Magyarország az elmúlt száz évben ritkán volt a maga ura, legtöbbször nagyhatalmak akaratának, megszállók önkényének, nemzetközi gazdasági-pénzügyi körök, bankok érdekeinek volt kiszolgáltatva. „Megtanultunk kicsik lenni. (…) De 2010-ben fordulóponthoz értünk.” A magyarok belátták, hogy a folyamatos igazodás, az alázatos alkalmazkodás, az örökös megfelelés, vagyis a gyengeség nem megoldás, hanem maga a probléma, és kézbe vették a sorsukat. Ez a felismerés hozta létre Európa egyetlen kétharmados kormánytöbbségét; mindenki megértette, hogy a magyaroknál új időszámítás kezdődött – jelentette ki.
„Azóta mindent véghez vittünk, amiről a gyengeség hívei azt mondták, nem lehet. Ezzel vette kezdetét a magyarok új műve, a 21. századi erős Magyarország megteremtése”. Olyan országot építünk, ahol az emberek nem külföldiek hasznáért dolgoznak, ahol „nem bankárok és külföldi bürokraták mondják meg, hogyan éljünk, milyen alkotmányunk legyen, mikor emelhetünk béreket vagy nyugdíjakat”, ahol senki nem kényszerítheti rá mások érdekeit a magyar emberekre – hangoztatta a kormányfő.
A miniszterelnök elmondta, a 20. századi magyar gazdaságtörténetet gyakran írják le húszéves ciklusok változásaként. Szerinte az 1990-ben szabadsággal és piacgazdasággal kezdődő húsz év végére Magyarország a pénzügyi szakadék szélére került, a 2010-ben kezdődő húsz év viszont – annak ellenére, hogy az összeomlás árnyékában indult – jól végződhet. Ehhez az kell, hogy kijelöljük a következő húsz év céljait.
A kormány mesterterve azt tűzte ki – részletezte -, hogy megszüntesse az ország külső pénzügyi és energiafüggőségét, hogy mindenkit kisegítsen a devizaadósságból, hogy megállítsa a népességfogyást, hogy mindenki találjon munkát, aki itthon akar dolgozni, hogy a magyar gazdaság a harminc legversenyképesebb közé tartozzon. „Az újraiparosítással a magyar ipart összeépítjük a némettel (…), tízezer exportáló, versenyképes magyar középvállalatot fogunk fölépíteni, 15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez, és közben a nemzeti össztermék 50 százaléka alá csökkentjük az államadósságot” – sorolta a célokat. Közöttük szerepel, hogy több magyar egyetem a kétszáz legjobb közé tartozzon, hogy „ismét kultúrnemzet leszünk (…), hogy világnemzetet építünk”, és hogy mindennek eredményeként a magyar családok életszínvonala meghaladja az európai átlagot.
A miniszterelnök azonban arra intett, azok, „akik egy évtizeden át politikai és gazdasági hasznot húztak az ország gyengeségéből”, most arra készülnek, hogy visszavigyék Magyarországot a múltba. „De egy erős ország nem felejt, nem felejtjük el azt a nyolc évet, nem felejtjük el, kik és hogyan adósították el az országot (…), a családokat, hogy elvették az otthonteremetés lehetőségét a fiataloktól, a támogatást a családoktól, hogy elvettek a nyugdíjasoktól egy havi nyugdíjat, és azt sem, hogy előtte mindennek az ellenkezőjét ígérték. (…) Nem felejtjük el, hogy a békésen ünneplő emberekre uszították a rohamrendőröket. Nem felejtjük el, hogy együtt tették tönkre az országot” – hangoztatta.
Orbán Viktor szerint „a régi figurák” a bankok helyett megint az embereket adóztatnák, csökkentenék a minimálbért, megvágnák a nyugdíjakat, és megint elvennék a gyermekek utáni adókedvezményt. „Ezt várják tőlük a bankok, a spekulánsok. (…) Sohasem álltak ki, most sem állnak ki a magyarok érdekeiért, ezért van az, hogy mint húst a legyek, úgy dongják körül őket az erős külföldi érdekcsoportok. Valójában ezek akarják visszaültetni őket a magyarok nyakába”.
Beszédét azzal a gondolattal összegezte: a legfontosabb kérdés, hogy Magyarország olyan hely lesz-e, ahol kemény és felelősségteljes munkával előre lehet jutni, származástól függetlenül. „Ez a küzdelem célja” – mondta, megjegyezve: ehhez meg kell nyerni a fiatalokat is, meggyőzve őket arról, hogy ez közös felelősség, „ezért természetes, ha a fiatal, agilis, tehetséges embereket, akiket adóforintokból képeztek ki, legalább egy ideig itthon akarjuk látni”. Csak így tudják továbbadni gyermekeiknek azt a tudást, tapasztalatot, „amit tőlünk kaptak” – hangsúlyozta, hozzátéve: egy nemzet tartós felemelkedésének biztosítéka csak az lehet, ha a gyermekek több eséllyel indulnak az életben, mint amennyit a szüleik kaptak.
Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! – zárta szavait Orbán Viktora szokásos fordulattal.
A miniszterelnök beszédét a helyszínen – ahol a szónoki emelvény mögött a Magyarország jobban teljesít felirat volt látható – a kabinet tagjain és a kormánypárt politikusain kívül Schmitt Pál volt államfő és felesége, Makray Katalin, Mádl Dalma, néhai Mádl Ferenc köztársasági elnök özvegye, Polt Péter legfőbb ügyész,Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, Jókai Anna író,Balázs Péterszínművész, Széles Gábor nagyvállalkozó, Mocsai Lajos, a férfi kézilabda-válogatott szövetségi kapitánya, Kálomista Gábor producer és Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos is meghallgatta.
Orbán Viktor beszédéből kimaradtak a valós tények
(MTI, 16:23) A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök pénteki évértékelő beszédéből kimaradtak a valós tények és a kormányfő csak az álmairól beszélt, ami azt bizonyítja, hogy a kormány nemcsak tönkretette az országot, de észre sem veszi, hogy milyen „iszonyatos a rombolás, amit véghezvitt” – reagált a kormányfői évértékelő beszédreMolnár Csabaaz MTI-nek.
A DK alelnöke a beszédet a közeli múlt miniszterelnöki beszédei közül „intellektuálisan a legsilányabbnak” minősítette. Szerinte a kormányfő körül dolgozó „kommunikációs álomgyár” három dolgot talált ki: megtalálták az interneten az ország régi sikereit, „amelyekhez a kormánynak semmi köze nincsen”, meg próbálták alkotni a jelenlegi sikereket, amelyek nincsenek, illetve igyekeztek megkeresni a jövő sikereit, amelyeket azonban épp a kormány „aknázott alá az elmúlt három évben”.
Molnár Csaba emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a héten állapította meg: nagyobb lesz az államháztartási hiány a kormány által vártnál, valamint marad a gazdasági recesszió; a Tárki pedig szintén a héten hozta nyilvánosságra, hogy 2012-ben volt a legnagyobb az aránya azoknak, akik külföldre akarnak költözni. A DK szerint ezek az adatok mutatják be a valóságot, Orbán Viktor csak az álmairól beszélt.
Molnár Csaba szerint Orbán Viktor üzent az ellenzéknek is: ha 2014-ben meg akarják szabadítani az országot attól az „ámokfutástól”, amit a kormány művel, akkor össze kell fogniuk.
MSZP: Magyarország jobb beszédet és jobb kormányzást érdemelne
(MTI, 16:41) Magyarország jobb beszédet és jobb kormányzást érdemelt volna – reagáltOrbán Viktor miniszterelnök pénteki évértékelőjére a szocialisták szóvivője.
Török Zsolt pénteki sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az elmúlt három év kormányzása azt bizonyítja, hogyOrbán Viktornem tudja mit kellene csinálni, míg a beszéd azt, hogy a miniszterelnök nem tudja mit kellene mondani
Szavai szerint a 25 éve a politikai porondon szereplő miniszterelnök „ugyanazokat a közhelyeket, ugyanazokat az olcsó poénokat puffogtatta” korábban is, mint most.Orbán Viktorhúsz éve erős Magyarországról beszél, de azt még mindig csak a jövő időben teszi – tette hozzá.
Az ország sokkal rosszabb helyzetben van, az emberek sokkal nehezebb körülmények között élnek, mint korábban – jelentette ki.
LMP: Orbán Viktor képzelt világban él
(MTI, 17:15) Az LMP szerintOrbán Viktorminiszterelnök „másik mozit néz és egy képzelt világban él”, amikor arról beszél, hogy a kormány csökkenti Magyarország függőségét – reagált Schiffer András az ellenzéki párt országgyűlési képviselői csoportjának vezetője a miniszterelnök pénteki évértékelő beszédében elhangzottakra.
Hangsúlyozta: bár a kormányfő az ország függőségének csökkentéséről beszélt, pedig a valóság az, hogy tavaly decemberben rekordmértékű volt a külföldi tulajdonban lévő állampapír-állomány, amelyet a kormány 10 napja egy dollárkötvény-kibocsátással tovább növelt, az államadósság pedig annak ellenére nő, hogy a kormány „eltapsolta” a magánnyugdíj-pénztári vagyont.
Schiffer András emlékeztetett rá: az LMP stratégiai célja Magyarország függőségének és a munkavállalók kiszolgáltatottságának a csökkentése, ehhez viszont szakítani kellene azzal a gazdaságpolitikával, amely „a külföldi tőke és olcsó képzetlen hazai munkaerő házasságára épít”. Az LMP 2014-től olyan gazdaságpolitikát szeretne, amely a hazai kis- és közepes vállalkozások (kkv), az erősödő helyi gazdaság és a jól képzett hazai munkaerő együttesére alapozza az ország felemelkedését. Emellett az LMP olyan politikát szeretne, amely alkalmas az ország természeti, kulturális erőforrásainak megőrzésére. Az Orbán-kormány elmúlt két éve azonban ezeknek a céloknak nem felel meg – mondta Schiffer András.
Kiemelte: amíg a magyar kkv-k háromszor akkora kamatfelárat fizetnek egy hitelért mint egy cseh kkv, vagyis amíg nem versenyképesek, addig érdemi gazdaságélénkítésről és munkahelyteremtésről nem lehet beszélni.
Az ellenzéki politikus szerintOrbán Viktor„nem tudja, hogy kivel szemben folytat szabadságharcot”. Szerinte ugyanis a tőke ára fojtja meg a gazdasági növekedést, vagyis nem az államadósság mértéke, hanem az államadósság ára a fő probléma. Amíg a reálkamat mértéke meghaladja a növekedési rátát, addig a kormányzat csak megszorítás, vagy eladósítás árán tudja finanszírozni a gazdaságot – tette hozzá.
A rezsicsökkentéssel kapcsolatban elmondta: azt a 10 százaléknyi extra profitot, amit a szolgáltatóktól „itthon tart” a kormány az intézkedésével, azt nem kampánycélokra, hanem energiahatékonysági beruházásokra és energiahatékony szociális bérlakás-építési programokra kellene fordítani, mert ezek álláshelyeket teremtenek, illetve hosszú távon jelentenek megtakarítást a lakások energiaigényének csökkentésével. A munkahelyteremtésről szólva Schiffer András leszögezte: folyamatosan csökken az új álláshelyek száma, gazdaság pedig recesszióban van.
Együtt 2014: rossz irányba mennek a dolgok
(MTI, 17:17) Az Együtt 2014 szerint bár a miniszterelnök egy gyarapodó Magyarországról beszélt, valójában rossz irányba mennek a dolgok.
A választói mozgalom közleményben reagáltOrbán Viktorpénteki évértékelő beszédére. Azt írták: a kormányfő „úgy tett, mintha csak a lépéseinket kellene növelni és gyorsítani, az irány amúgy jó”, de ez nem igaz: Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok.
„A demokrácia gerincét csigolyánként törték el a rezsim irányítói, a gazdaságot pedig tönkretették: folyamatosan romlik a forint, tízezrével szűnnek meg a munkahelyek, uniós források ezermilliárdjait buktuk el, félmillió vállalkozó szellemű, fiatal és jól képzett magyar vándorolt ki az országból, mert ez a kormány elvette tőlük a reményt, hogy a hazájukban is boldogulhatnak” – közölték. Az Együtt 2014 szerint a jobban teljesítő Magyarországtól – amiről a miniszterelnök beszélt – „éppen az elmúlt két év kormányzati ámokfutása miatt kerülünk egyre távolabb”.
Hozzátették: a szomorú valósággal ma már mindenki tisztában van – a polgárok, a vállalkozások, a munkahelyteremtő befektetők, az Európai Bizottság –, csakOrbán Viktorés szövetségesei nem.
„Az Orbán–Simicska-rezsim a rossz kormányzásával új válságot okozott Magyarországnak. Ezt a válságot már nem foghatják sem az előző nyolc évre, sem külső tényezőkre: ezért a válságértOrbán Viktora felelős” – olvasható a közleményben, amely kiemeli, a választói mozgalom azért dolgozik, hogy jó kormányzással újra a régió gyarapodó országává tegye Magyarországot 2014 után.
Párbeszéd Magyarországért: a miniszterelnök semmilyen konkrét megoldási javaslatot sem tett
(MTI, 17:28 ) A Párbeszéd Magyarországért (PM) véleménye szerint a miniszterelnök pénteki évértékelő beszédében semmilyen konkrét megoldási javaslatot nem tett az ország és az emberek problémáinak megoldására, csupán egy homályos víziót vázolt fel egy évtizedekkel későbbi jövőről.
Jávor Benedek a szervezet egyik társelnöke az MTI-nek azt mondta, hogy érdeklődéssel hallgatták a kormányfő beszédét, de az „még érdekesebb lett volna”, ha mond is valamit a Magyarország helyzetéről és arról, hogy milyen megoldási javaslatai vannak az ország és az emberek problémáira.
A független képviselő félőnek nevezte, hogy a kormánynak és a kormányfőnek nincsenek elképzelései arról, hogy hogyan lehet úrrá lenni a gondokon. A beszéd azt sugallja, nem tudják, hogy mit akarnak kezdeni a 2013-ban várhatóan három százalékot meghaladó államháztartási hiánnyal vagy hogyan akarják valódi növekedési pályára állítani a katasztrofális gazdaságpolitikájuk eredményeképpen recesszióba süllyedt gazdaságot – közölte.
Orbán Viktorbeszédében gyakorlatilag csak a múltról anekdotázgatott, miközben „valamiféle homályos víziót” vázolt fel arról, hogy az országnak hogyan kellene kinéznie néhány évtized múlva – tette hozzá.
Jávor Benedek azt mondta, aggasztónak tartják a miniszterelnök „valóságérzékelésének teljes hiányát”, mert a mostani kormányzati intézkedések éppen az általa lefestett jövőkép ellenkezőjét eredményezik. A kormányfő tudásalapú társadalomról beszél, miközben szétverik a felsőoktatást, energetikai függetlenséget emleget, miközben arról éppen a moszkvai útján mondott le, és kultúrnemzetet vizionál, miközbenFekete Györgynívójára silányítják a kultúrpolitikát – jelentette ki. Úgy tűnik, hogyOrbán Viktora „saját álomvilágába menekült a valóság elől”, amire már nem is hajlandó reagálni – összegezte véleményét.