Orbán saját Budapestet építtet magának

Abban ugyanakkor egyetértés van, hogy meg kell újítani az EU-t. A tudósítás megjegyzi, hogy a referendum felbátorította a populista erőket, de azt is feltárta, mekkora az elégedetlenség a gazdasági helyzet, a megszorítások és az ellenőrizetlen bevándorlás miatt. A visegrádi államok azt sürgették, hogy térjenek vissza az alapokhoz és összpontosítsanak a szabadságjogokra, illetve az egységes piacra. De hogy milyen lenne az általuk ajánlott jobb Európa, az nem világos.

Elárvult az unióban az eurót nem alkalmazó nyolc ország, miután Nagy-Britannia kiválásával elvesztette a vezetőjét és szószólóját – állapítja meg a The Wall Street Journal. A magyarok, lengyelek, svédek és a többiek mostanáig erősen támaszkodtak Londonra, a 2. legerősebb európai gazdaságra, amikor meg kellett védeni az érdekeiket. Most attól tartanak, hogy az euro-övezet megy tovább a maga útján, őket viszont hátrahagyja. Ha mélyül a szakadék a két tábor között, az csökkentheti a megrökönyödött unió esélyeit, hogy megszelídítse a kiválást szorgalmazó erőket.

Az érintett közép-európai államok szándékait pedig visszafoghatja a közös fizetőeszköz bevetésére, ha valóban kialakul a kétsebességes integráció. Erről Szijjártó Péter úgy nyilatkozott, Magyarország számára elfogadhatatlan, ha az EU az együttműködés elmélyítésével igyekszik kiutat találni a válságból.

A Reuters hírügynökség azt idézi Orbán Viktor tévényilatkozatából, hogy az unióra további nagy megpróbáltatások várnak, ha nem tud megbirkózni a migrációval. Mint mondta, egyre több országban vetődik fel, hogy a brithez hasonló népszavazást kell tartani, mivel Brüsszelt képtelennek tartják a helyzet megoldására. A kormányfő rossz politikának nevezte, hogy az EU nemhogy támogatná, hanem még bírálja azokat az országokat, amelyek a maguk eszközeivel orvosolják a bajokat. Orbán jelezte, hogy a magyar fél meg akarja állítani a migránsok beáramlását, Mások viszont azon vannak, hogy beengedjék, illetve behozzák, majd szétossszák őket. Hozzáfűzte, hogy addig nem lesz egységes politika ezen a területen, amíg nem sikerül egyértelműen tisztázni, milyen célokra fordítsák a közösségi forrásokat. Az anyag felidézi, hogy Magyarország többször gyengeséggel vádolta meg az EU-t és keményebb politikát sürgetett, ideértve a megerősített határokat és a szigorú menedékjogi eljárást.

A The Daily Telegraph arra figyelmeztet, hogy a brit példa ragadós lehet és akár népszavazás-cunami következhet a földrészen, mivel az unióellenes erők megpróbálhatnak tőkét kovácsolni a nagy-britanniai eredményből. Az összeállítás kitér arra, hogy az ilyen pártok összesen 33 referendum lehetőségét vetették fel. Ami a kilépés lehetőségét illeti, az összeállítás 10 tagállamot sorol ide. Magyarországról szólva ezt írja: az Orbán-kormány cáfolja, hogy ki akarna válni, jóllehet, az európai terv egyik legnyíltabb bírálójának hírében áll. De a brit fejlemények láttán beállt az EU-zászló alá, mondván, hogy a jövőt Brüsszellel közösen képzeli el.

Ám utalt arra is, hogy ez még változhat, lásd Kövér László parlamenti beszédét, amely azt tartalmazta, hogy eljöhet az idő, amikor a tagsággal járó hátrányok felülmúlják az előnyöket, ha nem sikerül végigvinni a reformokat és nem adják fel az egyre szorosabb integráció tervét. De ettől még megtartják ősszel a népszavazást, amelynek célja, hogy demokratikus felhatalmazást adjon Orbánnak a kvóta visszautasításához. Kovács Zoltán szóvivő kijelentette, még soha nem volt időszerűbb, hogy megkérdezzék a népet.

A bécsi Egyetem egyik politológia professzora úgy látja, hogy a félelem vírusa gyulladást idézett elő egész Európában – olvasható a Die Presseben. Így most az unió veszít jelentőségéből, a válságok sújtotta földrész csak gerjeszti a kisszerűséget, a gyávaságot, a bizonytalanságból eredő zavart, illetve a megosztottságot. Közben Farage és Boris Johnson nyilatkozatából az tűnik ki, hogy nem egyszerűen a brit távozást akarták elérni, de igyekeztek megalázni az európai gondolatot is. Ilyen körülmények között nem lehet meglepődni azon, hogy csodadoktorok bukkannak fel és egyszerű képekkel, illetve szavakkal egy új, biztonságos, de mindenképpen más jövőt ígérnek. És hol lenne biztonságosabb, mint az újonnan épített vastag falak mögött? Meg arról is beszélnek, hogy visszaállítják a múltbeli hatalmat, nagyságot, visszaadják a nemzeti szívdobbanást.

E pillanatban nem látható, hogy az európai intézmények ki tudnának lábalni a bajból. Az eredményekről nem beszél senki, ehelyett a magyarok, lengyelek és szlovákok panaszait hallani, együtt gennyes gócot alkotnak a kontinentális összefogás szemszögéből. Ezekben az országokban nyilvánvalóan nem váltak be az autoriter posztkommunista utórezgések megakadályozását célzó intézkedések. De az osztrákok, franciák és hollandok is kezdenek visszahúzódni a saját falak közé, miután érzékelik a földrészen, hogy nincs politikai vezetési kultúra.

Sürgős beavatkozásra van szükség, mert különben Európa fogatlan oroszlánná válik. A populistákat le lehet győzni a saját fegyverükkel. Pl. úgy, hogy világosan elmagyarázzák az embereknek az EU előnyeit. Azaz kommunikációs kampány kell a radikálisok ellen. Mert az visszahozza a reményt, az pedig erősíti a növekedést, és így egy öngerjesztő folyamat indul be.

Orbán Viktor saját Budapestet építtet magának a várbeli kormányzati központtal és a múzeumi negyeddel – írja a Süddeutsche Zeitung. A királyi palotát legalább 15 éves munkával úgy akarják helyreállítani, mint amilyen 1867 és 1944 között volt, vagyis a 19. század stílusában. Onnan kormányzott Horthy, akit a mostani hatalom igen nagy becsben tart.

Ugyanakkor L. Simon László, az egész várprogram felelőse az elképzelés bemutatásakor nem értette, miért nem lelkesednek a jelenlévők. Orbántól jelenleg sűrűn idézik azt az iránymutató kijelentést, amely szerint vissza fogják foglalni a várat. Hogy kitől és kinek, akörül valóságos háborúskodás tört ki az ellenzők és a hívek között. Építészetről és esztétikáról, de hatalomról és pénzről is. Egyébként az nem világos, hogy mennyibe kerül majd a kormány presztízs-beruházása; 600 millió (euró)t emlegetnek, de a hivatalos helyen hallgatnak.

Viszont a bonyolult engedélyezési eljárást a műemlék-védelemmel együtt mellőzik. Kihagyták belőle a történészeket, várostervezőket. Csomay Zsófia, aki szakértőként lemondott, azt mondja, egy operettvilágot álmodnak újjá, miközben az már 100 évvel ezelőtt is anakronisztikus volt.