Schiff András szerint a menekültválság csak tovább rontott a magyarországi helyzeten – olvasható a The New York Times-ban. A világhírű zongoraművész és karmester úgy látja, hogy Orbán Viktor talán a leggyűlöltebb politikus Európában, és ez fontos fejlemény. Hozzátette: nem minden képtelenség, amit a miniszterelnök mond, ám az tényleg ízléstelen, ahogyan csinálja. Schiff, aki 5 éve, édesanyja halála óta be nem tette a lábát magyar földre, fenntartja, hogy csak akkor látogat haza, ha radikális politikai változások következnek be nálunk, ám ez ügyben nem derűlátó.

A cikkben Fischer Iván úgy jellemzi művészkollégáját, hogy Schiff azon kevés zenész közé tartozik, aki erkölcsi normát tart a világ elé. A Fesztiválzenekar vezetője a magyarországi politikai légkört illetően osztja társa véleményét, ám mint mondta, ő nem mehet el, mert felelősséggel tartozik az együttesért és annak sok ezer hazai rajongójáért. Úgy fogalmazott, hogy ő és Schiff más-más utakon, de ugyanazért küzdenek.

Bennfentesek szerint menekültügyben a vasárnapi magas szintű értekezletet a német kancellár kezdeményezte, de megvan az oka, hogy Brüsszelben miért a Bizottság, és nem az Európai Tanács elnöke lesz a házigazda, jóllehet az ilyen tanácskozásokat Donald Tusk szokta levezényelni – írja a Wall Street Journal.

Az egyik ok, hogy ezúttal egy sor gyakorlati lépésről lesz szó a válság enyhítésére, miután a szerb, illetve a horvát határkerítés megépítésével Magyarország kétszer is látványosan megakadályozta a migránsok bejutását Európába. Berlinben és az EU központjában aggodalmat keltett, hogy ebben a helyzetben erősödik a feszültség az érintett balkáni államok között. Jean-Claude Juncker előrelépése ugyanakkor jelzi, hogy várhatóan hová helyeződik a hangsúly a hosszabb távra szóló menekültpolitikában. Tusk ugyanis az utóbbi időben átvette Magyarországtól, hogy jobban kell védeni a határokat. A Bizottság vezetője viszont Angela Merkelhez hasonlóan a kvóták mellett van. Ezenkívül szükségesnek tartja, hogy automatikus elosztási rendszerrel enyhítsenek a leginkább sújtott országok terhein.

Az Európai Tanács első embere naivnak minősítette, hogy egyes tagállamok a menekültek elhelyezését szorgalmazzák, ahelyett, hogy a szervezet előbb feltartóztatná a tömegeket a külső határokon – jelenti a Trust/Reuters. Tusk az Európai Néppárt madridi tanácskozásán szólalt fel. Megfigyelők szerint beszéde rávilágított arra, milyen viták zajlanak a színfalak mögött a határok megerősítését sürgető tagországok, illetve a Merkel vezette tábor között, amely a szolidaritást és a felelősség megosztásának szükségességét hangsúlyozza…

A Time úgy értékeli, hogy a történelemben a határzárak mindig is erős politikai jelképnek számítottak, ám nem tudták betölteni a nekik szánt szerepet, kezdve a kínai nagy faltól egészen a magyar kerítésig. A berlini fal leomlása óta 65 ilyen műszaki akadály létesült különféle veszélyek elhárítására. Egyre inkább azonban az emberek mozgásának ellenőrzésére szolgálnak, nem pedig hadseregek ellen. Átmeneti sikereket mindazonáltal hozhatnak, lásd az USA déli határán lévő kerítést, bár a nézetek különböznek az ügyben, hogy miért esett vissza az illegális határátlépők száma Mexikó felől. Tény viszont, hogy sokan megkerülik. Az, hogy Magyarország lezárta déli határait, a németek és osztrákok pedig visszaállították a határellenőrzést, nos, mindez várhatóan leginkább az embercsempészeknek kedvez, mert többet kérhetnek ügyfeleiktől. A kérdés egyik szakértője szerint az újabb és újabb kerítések építését sürgető felhívások a szélsőjobb megerősödéséről tanúskodnak. Az olyan jobboldali populisták esetében, mint Orbán Viktor, a cél a nemzeti identitás kihangsúlyozása. A háborúk, a szegénység és a klímaváltozás elől azonban várhatóan csak még többen menekülnek el. A kérdés, hogy a kormányok – igen drágán – újabb falakat húznak fel ellenük, vagy ebből a pénzből inkább tartós megoldást próbálnak elérni.

Magyarország példája azt tanúsítja, hogy az EU nem vásárolhat szolidaritást és együttműködést a menekültügyben – fejti ki az az EurActivban az Eurasylum, egy olyan cég ügyvezetője, amely több tagállam, valamint az EU megbízásából végez kutatásokat a bevándorlás és menedékpolitika területén. A magyarok már eddig is a közös támogatások legnagyobb haszonélvezői közé tartoztak, a mostani pénzügyi ciklusban pedig több mint 20 milliárd eurót kapnak. Ennek ellenére csak igen csekély megértést mutatnak a közös politika iránt és arra készülnek, hogy egyoldalúan felfüggesszék a migrációs szabályozás sok alapvető elemét…

Ausztriában és Kelet-Európában kifogásként szolgálnak a menekültek, mármint hogy miattuk nem hajtanak végre egy sor sürgős reformot, jóllehet, erőteljes gazdasági növekedés nélkül ezek az országok nem tudnak úrrá lenni a helyzeten – áll a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Pedig igencsak időszerű lenne a szerkezeti átalakítás vagy a közpénzek rendbetétele. Magyarország példáján jól látható, hogy a válság mennyire kapóra jön a hatalmon lévőknek, és miként vonja el a figyelmet a szükséges változtatásról. Lehet, hogy az orbáni határpolitika – a bajorokat leszámítva – elutasításba ütközik Nyugat-Európában. Ám idehaza megtámogatja a Fideszt, amelynek befolyása már töredezni kezdett, ellenben a krízis csökkenti a gazdasági, jogállami és társadalmi engedmények valószínűségét. A kormány – akárcsak Szlovákiában és Csehországban – a kvótadöntés elutasításával fontos ideget talált telibe a lakosságnál, amely a menekültkérdés miatt megbocsátja a hatalom bizonyos tévedéseit és a korszerűsítést célzó erőfeszítések elmaradását.

Holott éppen ellenkező irányban kellene haladni: az olyan kihívásokat, mint a menekültáradat, csakis az erős gazdaság és a biztos államháztartás alapjairól lehet kezelni. Azaz erősebbé kellene tenni a gazdaságot, nem pedig lepusztítani.

A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!