Orbán Viktor gratulált magának a „kiváló eredményhez“, és átíratja az alaptörvényt

Heves vihart kavart, hogy a bajor tartományi parlamentbe készül Orbán Viktor – írja a Süddeutsche Zeitung. A kormányfőt, ottani kollégájával, Seehoferrel együtt, a müncheni magyar főkonzul hívta meg egy másfél hét múlva esedékes rendezvényre. Ám a helyi szociáldemokraták frakcióvezetője felháborodottan azt közölte, hamis jelzést küld, ha éppen a tartományi gyűlésben fogadják az autokrata és Európát szétverő Orbán Viktort. Hozzátette: politikailag teljesen téves és megfeledkezik a történelemről, ha a müncheni törvényhozásban Magyarország putyinizálását ünneplik. Rinderspacher jelezte, hogy a SPD-frakció nem lesz ott az eseményen, viszont az elnöksége holnap Budapestre utazik, hogy a civil társadalom és a parlamenti ellenzék képviselőivel tárgyaljon.

A francia Libération „A legkárosabb stratégia“ címmel számol be arról, hogy Orbán Viktor gratulált magának a „kiváló eredményhez“, noha a népszavazás nem volt érvényes. Bejelentette azt is, hogy átírják az alaptörvényt, azaz márványba vésik, hogy a magyar parlament a menekültek ügyében jogilag elsőbbséget élvez Brüsszellel szemben. Így ellentétbe kerülhet a közösségi szabályozással. A politikus ennélfogva nyíltan afelé tart, hogy újabb puff-puff, azaz csata legyen a Bizottsággal. A küzdelem az életeleme. Kérdés azonban, hogy ez az erős ember továbbra is irányvonala középpontjában tarthatja-e a migránsok elutasítását. Minden birodalomnak megvannak a határai. És ha egy ilyen masszív kampány után nem tudott érvényes lenni a referendum, az arra utal, hogy immár nincs minden rendben Orbanisztánban.

A Süddeutsche Zeitung szerint alighanem meglepődött a népszavazás eredményén Orbán Viktor, hiszen a kampány során semmiféle ellenállásba nem ütközött. Pedig mi mindent meg nem tett a kormány eltelt hónapokban, hogy keresztülvigye akaratát. Több mint 30 millió euróba került az egész, a háztartásokba kikézbesített választási füzetek, az egész országot elborító plakátok. A Fidesz képviselői több száz helyi gyűlésen propagálták a hivatalos álláspontot, ideértve, hogy az olyan zsidók, mint Soros, az iszlamistákat pénzelik és útnak indítják őket Európába. A cél az, hogy szétrombolják a földrész értékeit és ehhez a brüsszeli balliberális elit segédkezet nyújt. Egy ment ez napról napra, hétről hétre.  

A Newsweek a Mazsihisz elnökét idézi, aki azt mondta, hogy a kormánykampány átlépte a gyűlöletbeszéd határait. Márpedig – tette hozzá Heisler András – a gyűlölet olyan, mint a vírus: lassan, de biztosan megfertőzheti az egész országot. A lap idézi egy magyar történelmi levéltár vezetőjét is, aki úgy látja, hogy amit a hatalom csinált, az a náci propagandára emlékeztet. Egy túlelő pedig arról beszélt, hogy Hitler ugyanígy kezdte: a társadalom egy része ellen uszított. A mai áldozatok a muzulmánok és a migránsok.

A Süddeutsche Zeitung arra figyelmeztet, hogy a népszavazások csábítóan hangzanak ugyan, de veszélyesek is lehetnek, mert csak még jobban megoszthatják a társadalmat. A magyar referendumról pl. egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy tisztességes lett volna. A kérdés eleve elfogult volt, ezzel az erővel azt is fel lehetett volna tenni, akar-e a nép több adót fizetni, illetve beéri-e kevesebb szabadsággal. Azon kívül a kampány rendkívül egyoldalúan zajlott, mindent ellepett a kormányzati heccpropaganda. A lakosság érettségét tanúsítja, hogy a többség távol maradt az urnáktól. Orbán azonban győzelemnek állítja be a vereséget és feljogosítva érzi magát az alaptörvény módosítására.

Általában véve a népszavazás akkor problematikus, amikor hiányoznak hozzá a tisztességes feltételek és a felelősségük tudatában lévő politikusok. Ha pedig uszítók kaparintják kézbe, akkor bőven előfordulhat, hogy manipulálják, vagy éppen figyelmen kívül hagyják a közakaratot. Továbbá valódi demokrácia nem létezhet kisebbségvédelem nélkül. Lásd Lengyelországot, amely ellenséges táborokra esik szét és azok engesztelhetetlenül harcolnak egymással.   

Cseppet sem demokratikus, amikor a politikusok olyasmiről faggatják a népet, amire a válasz: naná, majd nem! – így az osztrák Die Presse. Sőt, amikor így teszik fel a kérdést, az igencsak autoriter gyakorlat a nép alávetésére. Mert más az, amikor tényleg két lehetőség közül lehet választani, ellenben azzal, ahogyan az Magyarországon történt. Az csak arra szolgált, hogy valaki, aki pontosan tudja, mit akar tenni, politikájához megerősítést kapjon a társadalomtól. Döntésre nincs mód és ennek megfelelően sugallt a kérdés maga is. Ám egy komolytalan kérdésre választ várni, az tekintélyelvű húzás. Merthogy a tömegeknek be kell állniuk a vezér mögé. Az efféle referendumokat manipulált kampányok kísérik, amelyek tartalmi szempontból felperzselt földet hagynak maguk után, lásd Magyarországot. Épp ezért az ilyen szavazások demokráciapolitikai értéke egyenlő a nullával. És aki leadja a voksát, az nem azzal távozik, hogy most beleszólt az ország sorsába, hanem hogy az egész úgysem számít.

Mai harmadik „magyar cikkében“ a Süddeutsche Zeitung azt írja, hogy Magyarország nyitott a világra, amint fizet neki valaki 300 ezer eurót. A kormány, főként mióta kaján megjegyzéseket kell elviselnie a balul kiütött népszavazás miatt, szóval a kormány szívesen hivatkozik arra, hogy a gazdasági helyzet javult. Ehhez jó kis bevételi forrást jelentenek a letelepedési kötvények. Az ügyleten a kijelölt közvetítők is szépen keresnek.  Olyan offshore cégek ezek, amelyeket adóparadicsomokban jegyeztek be, lásd a Kajmán-szigeteket. Hírek szerint 23-28 %-os haszonkulccsal dolgoznak. Az állam pedig ilyenkor még a nemzetbiztonsági szempontoktól is eltekint. A magyar sajtó hónapok óta arról cikkez, hogy a befolyó jövedelmekből Fidesz-politikusoknak is szépen leesik.

Megrója a Der Standard az osztrák külügyminisztert, aki mostanában többször nyilvánosan Orbán Viktor védelmére kelt és egyébként is szívesen forgolódik a kelet-európai autoriter  vezetők társaságában. A kommentár rámutat, hogy a magyar kormányfő tekintélyelvű, jobboldali-nacionalista. Megfojtotta a hazai ellenzéket, és évek óta azt prédikálja, hogy fel kell adni a  liberális demokráciát. Legutóbb pedig szélsőségesen idegenellenes kampányt folytatott a nemlétező menekültek ellen. Csak éppen felsült a referendummal, de Kurz a segítségére siet. Egy szót nem veszteget népszavazási kampányban tapasztalt demagógiára, viszont arról beszélt, hogy meg kellett volna védeni a külső határokat, mert akkor nem lett volna szükség az népet az urnákhoz szólítani.

Erősen feltételezhető, hogy Orbán azért vágott bele az egész erőpróbába, mert megpróbálta elvonni a figyelmet a rossz gazdasági adatokról, illetve a kivándorolt félmillió magyarról. Az elemzés emlékeztet arra, hogy több, mint a jogos a kritika a Magyarországon és Lengyelországban jelentkező masszív antidemokratikus irányzat miatt. Mi több, Orbán és Kaczynski bejelentette, hogy véget kell vetni az EU-ban a liberális demokráciának. Szeptemberben pedig arról tréfálkoztak, hogy annyira jóban vannak, hogy akár elmennének együtt lovat lopni. A lap ezek után azt kérdezi, az osztrák külpolitika valóban olyan lótolvajokkal akar összeállni, akik az unió „istállójába“ akarnak betörni?