Orbánék elértek a falig: az Európai Parlament a 7. cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben

A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülése, amelynek értelmében a testület elkezdi előkészíteni az uniós szerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.

Az áprilisi plenáris vita nyomán készült előterjesztést a szociáldemokrata, a liberális, a zöldpárti és a radikális baloldali frakció együtt nyújtotta be, az elfogadásához azonban más képviselőcsoportok tagjainak a szavazatára is szükség volt.

A 393 szavazattal, 221 ellenében, 64 tartózkodás mellett jóváhagyott határozat szerint az elmúlt néhány év fejleményei együttvéve „rendszer szintű fenyegetést jelenthetnek a jogállamiságra nézve” Magyarországon. A parlament ezért utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Magyarországról, hogy a plénum szavazhasson egy indoklással ellátott javaslatról, amellyel kezdeményezheti a hetes cikk szerinti eljárás megindítását a tagországok kormányait tömörítő tanácsban.

A szövegben felszólítják a magyar kormányt a párbeszéd folytatására az Európai Bizottsággal, illetve arra, hogy helyezze hatályon kívül a felsőoktatási törvény módosítását és a menekültügyi szabályozás egyes elemeit, valamint vonja vissza a civil szervezetekről szóló szabálytervezetet. A bizottságtól pedig az EP azt kéri, hogy szigorúan ellenőrizze az uniós források magyarországi felhasználását.

Az EP sérelmezi, hogy az utóbbi években „súlyosan romlott a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete” Magyarországon, példaként említve a többi között a gyülekezés, az egyesülés, a véleménynyilvánítás és a tudományos élet szabadságát, a kisebbségekhez tartozó személyek és a menekültek emberi jogait, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségét.
    
Mint írták, úgy vélik, hogy „a jelenlegi bizottsági megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”, ezért a „kötelezettségszegési eljárások a legtöbb esetben nem eredményeztek tényleges változásokat”. „Magyarország egyfajta teszt az EU számára, amelynek során bizonyíthatja, hogy képes és hajlandó választ adni saját alapvető értékeinek valamely tagállam általi fenyegetésére és megsértésére” – fogalmaztak.

A Fideszt is a soraiban tudó Európai Néppárt egy másik, „enyhébbnek” számító határozati javaslatot nyújtott be a magyarországi helyzetről, a szociáldemokrata-liberális-zöldpárti-radikális baloldali tervezet elfogadása után azonban erről már nem szavazott a strasbourgi plenáris ülés.

A négypárti határozattervezetre más képviselőcsoportok tagjai közül is sokan átszavaztak. A 216 fős néppárti frakcióból 67-en támogatták a „szigorúbb” szöveget, 40-en pedig tartózkodtak a szavazáson.

A szerdai szavazást követően továbbra is legalább két lépés kell még ahhoz, hogy meginduljon Magyarországgal szemben az a többlépcsős eljárás, melyet az alapjogok megsértése esetére kodifikáltak az uniós jogba. Elsőként az EP-nek ténylegesen el kell fogadnia az indoklással ellátott javaslatot, amely kezdeményezi az eljárást elindítását. Ehhez a leadott voksok több mint kétharmada és az EP-képviselők abszolút többségének támogatására lenne szükség az Európai Parlamentben. Ezután a tagállamokat tömörítő tanács súlyozott szavazással, négyötödös többséggel dönthet arról, hogy fennáll a veszélye Magyarországon annak, hogy csorbulnak az EU alapértékei.

Ezt követően több lépcsőben több lehetőség is van a folyamat leállítására és felülvizsgálatára. A végső szankció az alapjogokat megsértő bármely tagállammal szemben az, hogy miután egyhangú megállapítást nyert, hogy sérti az alapértékeket, és ezt nem is orvosolja, a tanács úgy dönthet, hogy felfüggeszti az adott ország szerződésekből fakadó egyes jogait. Közöttük említi példaként az uniós szerződés a szavazati jog lehetséges felfüggesztését, ami az adott ország ideiglenes kizárásával jár a tanács döntéshozatalából.

A hetes cikk törvénybe foglalása óta még soha sem volt példa arra, hogy bármely tagállam ellen bármelyik uniós intézmény kezdeményezze az eljárás megindítását.

Történelmi lépést tett az EU a magyar helyzet javításáért

(Forrás: Amnesty International Magyarország) Az Európai Parlament először a története során megszavazta a 7-es cikkely élesítését, amely egy hosszú folyamat után, a tagállamok minősített többségének támogatása esetén akár odáig is vezethet, hogy Magyarország elveszíti a szavazati jogát az Európai Tanácsban.

„Nagyon szomorú, hogy idáig jutottunk, de egyáltalán nem ért minket váratlanul. Évek óta minden létező fóumon elmondjuk, hogy a magyar kormány hoszú ideje tudatosan semmibe veszi az uniós jogszabályokat és a közös európai értékeket, és minden erejével azon van, hogy gyengítse az emberi jogok és a jogállamiság helyzetét hazánkban. Szégyenkezni nem nekünk magyaroknak kell, hanem a kormánynak, amely idáig juttatott minket” mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója. „Az Amnesty International évek óta kéri az EU-t, hogy tegyen határozott lépéseket a magyarországi helyzet javításáért. Áprilisban például több vezető civil szervezettel közösen arra kértük az Európai Bizottságot, védje meg a magyar civil szervezeteket.”

Iván Júlia: „A mai döntéssel az Európai Parlament húzott egy világos és egyértelmű vonalat, amelyet egyetlen uniós országnak sem szabad átlépnie. Sajnálatos, hogy pont Magyarországé lett ez a kétes dicsőség, de őszintén bízunk abban, hogy a mai döntést komolyan veszi a kormány, és határozott lépéseket tesz a helyzet javításáért, és többek között ejti a civil szervezeteket megbélyegző törvényjavaslatot, hatályon kívül helyezi a CEU-t ellehetetlenítő törvényt illetve garantálja a hazánkban nemzetközi védelmét kérő háború és üldözés elől menekülő emberek alapvető emberi jogait.”