Magyarország elsőként fogad be kínai egyetemet az Európai Unióban – számol be a The Times, aminek magyarázata, hogy Orbán Viktor még szorosabb kapcsolatot akar kiépíteni Pekinggel. A sanghaji Fudan Egyetem magyar részlegének létrehozása aggodalmat kelt, mivel Kína befolyása Közép-Kelet Európában egyre nagyobb.
A Kínai Kommunista Párt szigorú ideológiai kontroll alatt tartja felsőoktatási intézményeit, amit ismerve, felvetődik a kérdés, mi állhat a terv mögött. Ugyanakkor 100 körül jár az európai egyetemekre beköltöztetett Konfucius-intézetek száma is. A múlt hónapban aláírt megállapodás szerint a magyar kormány több mint 800 millió forintot szán támogatására. A 2024-ben megnyitni tervezett egyetemen közgazdaságot, nemzetközi kapcsolatokat, orvosi és műszaki tudományokat oktatnak megközelítőleg 6000 diáknak. – Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő szerint az oktatás színvonalát fogja emelni Magyarországon az intézmény, segíti a kínai befektetéseket hazánkban, aminek eredményeként Magyarország régiós tudásközponttá válik.
Fudan az egyetemek nemzetközi ranglistáján a 70. helyen áll. Hazánk nemzetközi tekintetben a harmadik befogadó ország lesz a kínai egyetemek tekintetében az Egyesült Királyság (Oxfordshire) és Malájzia után. – Ami a kínai kapcsolatok miatti nemzetközi aggodalmakat illeti, ilyenkor mindig felvetődik az 5G-s szolgáltatások és a Huawei beengedése, az „egy övezet – egy út”-kezdeményezés. Matura Tamás, a Corvinus oktatója szerint befogadó politikai környezet várja az egyetemet.
A cikk megemlíti, Orbán elűzte azt a CEU-t, amely Magyarország legjobb felsőoktatási intézménye volt mindaddig, amíg a magyar kormányfő folyamatos rágalmakat nem szórt Soros György fejére, és az ellene indított gyűlöletkampány az antiszemitizmus kérdését is felvetette. Ezenfelül ismeretes Orbánnak a tanszabadságról vallott nézete, és félő, hogy a kínai egyetem is lehetőséget ad majd a nacionalista ideológiája terjesztésére.
Michael Ignatieff, a Bécsbe üldözött CEU rektora ennek kapcsán azt nyilatkozta, Magyarországon egypártrendszer van, amelyik ellenőrzése alá vette az akadémiát is, és most már a világ legkiterjedtebb autoriter rendszerével is szövetségre lépett.
Az osztrák Finanzen beszámol Müller Cecília országos tiszti főorvos bejelentése alapján, hogy hazánkban is kimutatták a koronavírus agresszív mutánsát. A cikk hiányolja, hogy nem közölte, honnan juthatott be a vírus Magyarországra.
A Human Rights Watch kiadta 2021-i World Reportját, nemzetközi jelentését az emberi jogok állapotáról, aminek lényege: keserű a küzdelem az egyenjogúságért, változatlanok a bevándorlókkal szembeni visszaélések, tendencia lett a demokráciák autokráciába süllyedése. A járvány tetézte a bajt, amelynek gazdasági következményei súlyosbították a diszkriminációt és az ezzel járó kirekesztést.
Mi áll a Magyarországra vonatkozó fejezetben?
A járványhelyzetet az Orbán-kormány a jogállammal való visszaélésre használta fel, ami alkalmat adott a parlament kiiktatására és olyan rendeletek meghozatalára is, amelyeknek semmi közük sem volt a koronavírushoz. Például az önkormányzati alapok korlátozására, a források megvonására. A kormány szabad kezet kapott, így kontrol nélkül intézkedhet.
Üdvözli a jelentés, hogy az Európai Unió is odafigyel most már a jogállami mechanizmusra. A sajtószabadság-fejezet kiemeli: a járványügyi sajtótájékoztatókon a kormánnyal kritikus média kérdezési lehetőséget sem kapott. A budapesti kormány szerint a járvánnyal kapcsolatos hamis hírek terjesztése miatt 134 esetben indítottak eljárást. Megemlíti az Index hírportál szétverését és ismerteti a Klubrádió kálváriáját is, amely szerint a kormánypárt által kinevezett médiatanács nem hosszabbította meg a Klubrádió frekvenciáját 2021 február közepétől datálva, amit a tanács azzal magyarázott, hogy ismétlődően megszegte a médiatörvényt. A Klubrádió tagadta az állítást.
Ír az elemzés a CEU-ról, aminek elüldözése uniós törvényekbe ütközött. A tanszabadság fejezetben megállapítja: az Orbán-kormány gyakorlatilag a felszámolta a Színház- és Filmművészeti Egyetem autonómiáját. Az új vezetők mind kormányközeli emberek, művészeti ismereteik pedig korlátozottak.
Az egészségügyről egy jellemző adat: a kórházakban megfertőződött Covid-betegek halálozási aránya 50% volt a nyáron. Szeptemberben még a harmadikak voltunk azon uniós országok között, ahol a legkevesebb tesztet végezték el. Az ENSZ rendkívüli jelentésére, amely a kórházi ágyak kétharmadának a felszabadítását bírálta, a magyar kormány úgy reagált, hogy
„időpocsékolás volt az ENSZ részéről hamis állításokon alapuló támadást indítani Magyarország ellen. Az ENSZ álhírt terjesztett rólunk” – idézte a kormányt a Human Rights Watch 2021-i emberjogi jelentése.