Orbánék gazdagsága az egekbe emelkedett

Ma kezdi tárgyalni az országgyűlés azt a kormánypárti törvényjavaslatot, amely korlátozza a képviselők cselekvési szabadságát – írja a Reuters.

A tudósítás a The New York Times internetes oldalán is olvasható. Az indítvány értelmében a törvényhozás tagjainak a jövőben nem lesz joguk arra, hogy előre be nem jelentett módon – vagyis a meglepetés erejét is kihasználva – jelenjenek meg közintézményekben, illetve állami vállalatoknál, és ott dokumentumokat igényeljenek. A házszabály megsértése a parlamenti épületekből való, akár 60 napig terjedő kizárással, valamint 12 havi illetménymegvonással is járhat. 

A törvényjavaslattal a Fidesz még szorosabbra vonja az ország fölötti ellenőrzést – állapítja meg a Reuters, és emlékeztet arra, hogy ez a folyamat immár csaknem egy évtizede tart. A beszámoló kitér arra is, hogy Magyarország ellen jogállamisági aggályok miatt vizsgálat indult az Európai Unióban, ami azzal járhat, hogy felfüggesztik az ország szavazati jogát. A mostani törvényjavaslatot bíráló képviselők szerint az tovább erodálja a demokratikus fékeket és ellensúlyokat.

Megszólaltatja a Reuters Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt, aki szerint a képviselői jogok egyértelmű megsértéséről van szó, és ezzel nem csupán a törvényhozás tagjainak a jogai csorbulnak, hanem azon több millió polgáré is, akiket ők képviselnek. Idézi a hírügynökség a szintén független képviselő Szél Bernadettet is, aki az ellenzéki politizálás elleni brutális támadásnak tartja a tervezetet, hozzátéve, hogy a hatalommal való visszaélés soha nem az erő, hanem a gyengeség jele.

A Reuters beszámolójában az is olvasható, hogy a javaslat támogatói szerint a parlament tekintélyének a védelme a cél, miközben Kocsis Máté fideszes frakcióvezető úgymond az anarchistákhoz intézett Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy büntetendő lesz a parlamenti erőszak és obszcenitás. A hírügynökség ezzel kapcsolatban kitér Hadházy Ákos táblafelmutató akciójára, és megjegyzi: Orbán, akinek a családja és barátai a közbeszerzések legnagyobb kedvezményezettjeinek számítanak, és az elmúlt évtizedben az egekbe emelkedett a gazdagságuk, következetesen azt állítja, hogy nincs semmilyen üzleti érdekeltsége.

Az európai sajtó jórészének az az egyik vezető témája, hogy az Egyesült Államok immár nem tekinti jogellenesnek a zsidó telepek létesítését az Izrael által az 1967-es háborúban megszállt területeken. A tekintélyes, konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung azt hangsúlyozza, hogy a megszállás igenis ellentétes a nemzetközi joggal. A lapi idézi Mike Pompeo amerikai külügyminisztert, aki úgy fogalmazott, hogy önmagában a ciszjordániai telepek létesítése nem feltétlenül összeegyeztethetetlen a nemzetközi jog előírásaival. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban, amelynek egyik állandó, vagyis vétójoggal rendelkező tagja az Egyesült Államok, 2016 decemberében hozott, 2334. számú határozatában nem csupán politikai értelemben bírálta, hanem jogi szempontból is elfogadhatatlannak minősítette a telepek létesítését – és az Egyesült Államok ez esetben lemondott a vétójogáról. Márpedig az ENSZ Biztonsági Tanácsában a szükséges többséggel meghozott határozatok minden államra kötelező erejűek – írja a Frankfurter Allgemeine. A lap kitér arra: miközben Izrael üdvözölte Pompeo kijelentését, a német külügyminisztérium leszögezte: a szövetségi kormány a nemzetközi joggal továbbra is ellentétben állónak tekinti a telepek létesítését a megszállt pelesztin területeken. Berlin azt is hangsúlyozza, hogy a telepek létesítése nehezíti a megbékélési folyamatot, a kétállami megoldás kidolgozását, vagyis azt, hogy Izrael mellett létrejöjjön egy palesztin állam is.

Washington bejelentése nyomán a párizsi Le Monde megállapítja: az izraeli–palesztin konfliktus immár Donald Trump keze nyomát is viseli, abban az értelemben, hogy az egyoldalú politikát folytató amerikai elnök eltemette a kétállami megoldás terveit. Lehetetlenné tett minden közvetítési kísérletet a konfliktusban érintett felek között. Nyíltan, minden képmutatás nélkül véget vetett annak a Barack Obama elnöksége alatti próbálkozásnak, hogy az Egyesült Államok tisztességes közvetítőként segítsen megoldást találni.