Orbánék kétségbeesetten kapkodnak az EU-val szembenálló szövetségesek után

(Forrás: muosz.hu) Az amerikai republikánusok támogatják, hogy Magyarország fúrja meg a multikra kivetendő egységes, 15%-os adót, amivel keresztbe tesznek Joe Bidennek is. Szijjártó Péter maga büszkélkedett el a twitteren, hogy a tengerentúli ellenzéktől kap tanácsot a Washington által pártolt szabályozás meghiúsítására, de hogy milyen mélységű a konzultáció, az nem ismeretes.

A The Washington Post megjegyzi, hogy a magyar kormány gyakorlatilag feltartja a csaknem 140 országra kiterjedő megállapodás életbe léptetését, mert az EU-ban minden tagállamnak jóvá kell hagynia a tervezetet. Ha egy is kilóg a sorból, az vétóval ér fel.

A Biden-adminisztráció szerint azért kell valóra váltani az egyezményt, mert a nagy nemzetközi cégek adóbefizetéseiből befolyó pénzekből szociális juttatásokat lehet fedezni, és el lehet kerülni, hogy az egyes országok versenyt fussanak egymással az adókulcsok csökkentésére. Ezzel szemben az ellenzék azzal érvel, hogy a tervezetben vannak kiskapuk és azok hátrányosan érinthetik az amerikai cégek versenyképességét a világban.

Ugyanakkor a republikánusok, illetve magyar illetékesek kölcsönösen egymásra hivatkoznak. A napokban több magyar hivatalosság is azzal érvelt: Magyarország azért nem adja be a derekát, mert lám-lám, a csomagot a tengerentúli nagy párt is ellenzi. Utóbbi viszont azt mondogatja, hogy az új adó Európában nem mindenkitől kapott szabad utat.

Az újság a háttérről szólva emlékeztet arra, hogy az amerikai konzervatívok szoros kapcsolatokat alakítottak ki Orbánnal, a hagyományos keresztény értékek védőbástyájaként méltatják Magyarországot, mivel az kiáll a bevándorlás, az egyneműek házassága és a „woke” liberalizmus ellen.

Krekó Péter úgy értékelte, hogy a magyar vezetés kétségbeesetten igyekszik érintkezési pontokat találni a republikánusokkal, mivel az ország nemzetközi megítélése még sosem volt ennyire lesújtó a Nyugaton. Ezért jön kapóra a minimumadó. A Fidesz arra számít, hogy a zászló az ellenzéknek áll az őszi időközi választáson, majd két év múlva is, amikor az amerikaiak az elnök személyéről határoznak. Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója ugyanakkor úgy kommentálta a republikánusok hozzáállását: jó látni, hogy nem vagyunk egyedül.

Az Európai Bizottság vizsgálja, hogy megsértette-e a közösségi jogot Magyarország, amikor kettős árat vezetett be a benzinkutakonolvasható a Süddeutsche Zeitungban. A magyar autósok ugyanis Markus Ferber bajor keresztényszociális EP-képviselő szerint 40-60%-kal kevesebbet fizetnek az üzemanyagért, mint azok, akik külföldi rendszámmal közlekednek. Márpedig ez hátrányos megkülönböztetés, hiszen az uniós polgárok esetében alapelv az egyenlő elbánás.

Az autoriter Orbán-kabinet az infláció elleni harcra hivatkozva, e pillanatban szeptember végéig tartja hatályban a rendeletet, ám a belső piacért felelős biztos azt sürgeti, hogy függesszék fel az alkalmazást, amíg nem zárul le a jogvita. Thierry Breton egyben felvilágosítást kért a részletekről, továbbá szeretné látni az indoklást. Jelezte, hogy ha bebizonyosodik a jogsértés, akkor Brüsszelnek tovább kell mennie, amivel minden bizonnyal arra utalt, hogy szerződésszegési eljárást kell indítani.

Ferber, az Európai Néppárt strasbourgi frakciójának gazdaságpolitikai szóvivője ugyanakkor langymelegnek tartja a francia biztos reakcióját. Szerinte immár teljesen egyértelmű a diszkrimináció a töltőállomásokon, a Bizottság mégsem tesz semmit. Hangsúlyozta, hogy baráti hangú levelekkel, meleg szavakkal, Orbánnál nem lehet elérni semmit sem. Ezért azonnal napirendre kell tűzni, hogy kezdődjék kötelezettségszegési vizsgálat.

A jelek szerint a Bizottság nem egységes annak megítélésében, hogy megtartja-e ígéretét Lengyelország az igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására – írja a Politico. Ez azért fontos, mert pozitív elbírálás nélkül Varsó nem juthat hozzá a számára fenntartott brüsszeli milliárdokhoz. Jourová alelnök azt közölte válaszul Daniel Freund német zöld EP-képviselőnek, hogy az eddigi „félszívű reformok” nem elegendőek, így továbbra is várat magára az első pénzutalás. Ám nem sokkal később Brüsszelben olyan nyilatkozat látott napvilágot, amely szerint a kérdésben még nincs meg a hivatalos állásfoglalás.

Freund szerint azonban az új szakmai testület, ami a sokat bírált Fegyelmi Kamarát váltja fel a bíróknál, nem felel meg a kívánalmaknak. Csupán a cégér változott. Tagjait immár az államfő nevezi ki, nem pedig egy politikai alapon összeválogatott szakmai grémium, ám pont ezért továbbra sem lehet úgy tekinteni, hogy független volna. Vagyis: hiába járt le a határidő két napja a lamara felszámolására, csupán a név lett más. Viszont még a hatáskör is szinte teljesen azonos, ezért a törvényhozó azt sürgeti, hogy Ursula von der Leyen kövesse Jourová példáját és ismerje be: csupán álreformról van szó.

A Politico kommentárja szerint a NATO-t úgy lehet megmenteni, ha előbb teljesen megsemmisítik, mert teljesen újjá kell születnie. A szövetség radikális reformra szorul, azaz ismét meg kellene határoznia, mi akar lenni és valóra kellene váltania, amit hirdet. Ha egyes tagjai nem tartják magukra nézve kötelezőnek a demokratikus normákat, akkor távozásra kell őket kényszeríteni. Aki pedig nem hajlandó eleget áldozni a saját biztonságára, azt ösztökélni kell, hogy keressen másutt biztonsági garanciákat.

Az ukrán válság kapcsán az látható ugyan, hogy az egység meglehetősen széles, ám igen sekély, a szervezet céljának megítélése más és más a 30 tagországban. Hogy a madridi csúcsértekezleten Oroszországot jelölték meg a biztonságot, a békét és a stabilitást fenyegető legnagyobb veszélynek, az kézenfekvő következtetés, egyáltalán nem valamiféle nagy stratégiát tükröz. Hogy a svédek és a finnek beléphetnek, az azért lett nagy szám, mivel a török elnök keresztbe feküdt, de meg is kapta cserében, amit akart: új F-16-osokat Amerikától.

Az ilyen sötét megállapodások folytán a szövetség inkább látszik olyan szervezetnek, amelyik rákényszeríti a védelmet a tagokra, semmint értékközösségnek. Az, hogy olyanok lehetnek benne, mint Erdogan vagy Orbán, az ügyeletes erős ember, még jobban aláássa, amit a NATO bizonygat, hogy tudnillik a liberális elvek közössége, de inkább gúnyt űz belőlük.

A kompánia kovásza leginkább az, hogy mindenki igyekszik bebújni az amerikai nukleáris ernyő alá, ez azonban nem elegendő ahhoz, hogy összetartsa a tagokat. Főleg, ha Washington azt látja, hogy a terhek nagyrésze rá hárul. Az európaiak még abban sem tudnak megegyezni, milyen mértékben szálljanak szembe Moszkvával a háború kapcsán. Az ok részben az, hogy a kormányok visszariadnak kimondani: mekkora veszély fenyegeti a földrészt.

Viszont: ha Ukrajna további területet és élőerőt veszít, mert nem tudja magát kellőképpen megvédeni, azért közvetlenül a NATO lesz a felelős. Mindebből persze nem következik, hogy az USA kivonulna a szervezetből, ám fokozatosan Kína felé fordul, mert számára az a fő veszély.