Mégis euró-ezermilliókat veszíthet Orbán – írja Markus Becker, a Der Spiegel brüsszeli tudósítója a német magazin internetes oldalán, teljes egészében csak előfizetők számára hozzáférhető beszámolójában. Értesülése szerint a magyar miniszterelnök megszegte a Brüsszelnek tett ígéreteit, ezért az Európai Bizottság valószínűleg azt fogja javasolni a tagállami kormányok képviselőiből álló Tanácsnak, hogy ezermilliókkal csökkentse Magyarország uniós támogatását.
Nem sokkal ezelőtt ez még másként nézett ki – írja a Der Spiegel. Magyarország megígérte, hogy engedményeket tesz, és 17 intézkedéssel harcba száll a korrupció ellen, valamint helyreállítja az igazságszolgáltatás függetlenségét. Magyarország hozzájárult ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásához – közölte az Európai Bizottság, és ez azt valószínűsítette, hogy a Tanács nem vonja meg a pénzt Magyarországtól.
A Der Spiegel tudósítója azonban most meg nem nevezett, bennfentesnek mondott forrásokból úgy értesült, hogy az, amit Budapest benyújtott az Európai Bizottságnak, az távolról sem felel meg a korábbi ígéreteknek. Eszerint szó sincs mind a 17 intézkedés végrehajtásáról. Közülük néhányat egyáltalán nem hajtottak végre, más intézkedések esetében fontos információk hiányoznak.
Bírálók emellett utalnak arra – folytatódik Markus Becker tudósítása –, hogy ha maradéktalanul végrehajtják is mind a 17 intézkedést, alapvetően az sem változtat a magyarországi helyzeten. Az Európai Parlament friss elemzése szerint a 17-ből csak három intézkedés mondható hatékonynak – az összes többi vagy túl gyenge, vagy nem hajtották végre kielégítően, vagy mindkettő.
„Orbán Nagy-Magyarország sállal provokál” címmel, „Revizionizmus” felcím alatt számol be a bécsi Der Standard arról, hogy a magyar miniszterelnök – hivatalosan terjesztett videófelvétel tanúsága szerint – Nagy-Magyarországot ábrázoló sálban találkozott búcsúmeccse után Dzsudzsák Balázs futballistával. Az osztrák lap kommentátora megjegyzi, hogy a sálon Burgenland tartomány is Magyarországhoz tartozik.
„Orbán eddig nem akarta odébb tolni a határokat, de ismételten hangulatot kelt a revizionista reflexekkel, és feltűnő megértést mutat Vlagyimir Putyinnak, a Kreml főnökének az álláspontja iránt, amely az Ukrajna elleni orosz támadást az egykori cári birodalom kiterjedésére alapozza” – köti össze az újságíró a sálügyet az ukrán kérdéssel.
Idézi Gerhard Mangottot, az innsbrucki egyetem Kelet-Európa-szakértőjét, aki szerint Orbán mind bel-, mind külpolitikai üzenetet küldött a videó közzétételével. Befelé viszonylag olcsó üzenetet, abból a célból, hogy helyeslésre találjon. A provokáció azonban a szomszéd országoknak is szólt, Mangott szerint leginkább Ukrajnának. A magyar miniszterelnök Kelet-Európában meglehetősen elszigetelődött Putyinnal kapcsolatos hozzáállása miatt – olvasható a cikkben. A Der Standard ismerteti a kijevi, bukaresti és zágrábi tiltakozásokat, majd kitér arra, hogy a bécsi külügyminisztérium ironikusan reagált: „Gyorsan elvégzett kutatással megállapítottuk, hogy Lajtántúl csak száz évnél régebbi térképeken található. Erről az első adandó alkalommal tájékoztatni fogjuk magyar szomszédunkat”.
Az osztrák kormánykoalícióhoz tartozó Zöldek egyik politikusa azonban bocsánatkérést követelt az általa tűrhetetlen provokációnak minősített eset miatt, valamint elítélő nyilatkozat hangzott el az ellenzéki szociáldemokraták és a liberális Neos részéről is. Az Osztrák Szabadságpártnál, ami a Der Standard megfogalmazása szerint évek óta keresi Budapest erős emberének a közelségét, Herbert Kickl pártelnök hivatala azt válaszolta a lap érdeklődésére: csak azután adnak értékelést az esetről, hogy Orbán kifejti, mi indította a szóban forgó sál viselésére.
Végül emlékezzünk meg egy minapi, meglehetősen elfeledett évfordulóról, a svájci Neue Zürcher Zeitung alapján. Hetven évvel ezelőtt, 1952. november 20-án kezdődött meg Csehszlovákiában az a látványos, halálos kimenetelű kirakatper, amelyik volt állami, illetve pártfunkcionáriusok – jórészt kozmopolitának és nyugati ügynöknek minősített zsidók – ellen irányult. A fő vádlott Rudolf Slánský, a kommunista párt egykori főtitkára volt. Őt és 10 elítélt társát felakasztották.
A Slánský-per lefolytatása kísértetiesen emlékeztetett a Magyarországon is követett gyakorlatra. Hónapokon át készítették elő, a megfenyegetett, kínzásnak alávetett vádlottaknak be kellett tanulniuk a beismerő vallomást. A valóságos színházi előadásként lebonyolított tárgyaláson töredelmesen bevallották bűnösségüket, gyilkosságokat, szabotázsakciók elkövetését, az államrend megdöntésére irányuló összeesküvésben való részvételt.
A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu
Politico A portál megszerezte azt a határozattervezetet, amIben az Európai Parlament sürgeti, hogy a Bizottság ne adja be a derekát Orbán Viktorral szemben, sőt, inkább növelje a nyomást a politikusra, miután az fontos döntéseket gátol. Így akarja ugyanis kikényszeríteni, kormányfő, hogy megkapja a felfüggesztett támogatásokat és véget érjen a jogállami vita.
Brüsszel arra készül, hogy kifizet 5800 millió eurót az újjáépítési alapból, illetve kompromisszumot készít elé a folyamatban lévő jogállami mechanizmus keretében – ebből a forrásból 7500 millió euró jutna a magyar vezetésnek.
Az EP-törvényhozók holnap szavaznak a javaslatról, amit a négy nagy frakció közösen nyújtott be. Az indítvány rámutat, hogy Magyarország ügyében erősek az aggályok a korrupció és a kleptokrácia miatt, noha Budapest megígérte, hogy a jövőben átlátható lesz az állami beszerzések gyakorlata és tiszteletben tartja a demokratikus játékszabályokat. Csak éppen a kidolgozott 17-pontos csomag nem alkalmas arra, hogy kivédje a közösségi pénzeket fenyegető rendszerszintű veszélyeket – állapítja meg a tervezet.
Azt is kiemeli, hogy nagyis fennáll a támogatások elsikkasztásának eshetősége, azért a Bizottságnak addig nem szabad rábólintania a magyar vállalásokra, amíg azok nincsenek teljesen összhangban az Európai Bíróság jogállamisági határozataival. Egy német zöld képviselő azt mondta, hogy aki azt gondolja, hogy Orbán komolyan fel óhajtja számolni a korrupciót, az annyira naiv, hogy a Mikulásban is hisz.
Politico Az ukrán diplomácia vezetője azt mondta, hogy a nacionalista sállal Orbán Viktor a revizionizmust terjeszti, nem járul hozzá a kétoldalú kapcsolatok erősítéséhez és nem felel meg az európai politikai elveknek. Dmitro Kuleba megismételte, hogy országa elvárja: a magyar fél kérjen elnézést.
A román külügyi tárca is rosszallását fejezte ki a gesztus miatt a bukaresti magyar nagyköveten keresztül. A nyilatkozat kiemeli, hogy nem lehet szemet hunyni semmiféle revizionista megnyilvánulás fölött, mert az ellentétes a valósággal és azokkal a kötelezettségekkel, amelyeket a román és a magyar kormány vállalt a bilaterális viszony előmozdítására.
Die Presse Orbán Viktor felháborodást váltott ki azzal, hogy olyan sálat viselt Dzsudzsák Balázs vasárnapi búcsúmérkőzését, amelybe Nagy-Magyarország körvonalait hímezték bele. Románia úgy értékelte, hogy itt revizionista megnyilvánulásról van szó, Ukrajna bocsánatkérést vár el. Vagyis a jobboldali-nemzeti politikus ellen az a vád, hogy felül akarja vizsgálni a határokat.
A horvát miniszterelnök ugyanakkor azt mondta, hogy nem látta a felvételt, de kisebb gondja is nagyobb annál, hogy azzal foglalkozzon: ki milyen sálat hord. Viszont ami azt illeti, hogy egyesek területi igényt támasztanak Horvátországgal szemben, ideértve Orbánt, nos, ez a követelés teljességgel elfogadhatatlan, szóba sem jöhet, fűzte hozzá a konzervatív Andrej Plenkovics.
Der Standard Orbán provokál a Nagy-Magyarországot ábrázoló sállal, de feltehetőleg bekalkulálta, hogy nagy lárma lesz a következménye. Így is lett, az érintett országokban azonnal működésbe lépett a diplomáciai gépezet a szokatlan akció miatt.
A politikus idáig nem akart megváltoztatni egyetlen határt sem, viszont ismételten játszik a revizionista reflexekkel, miközben feltűnően megértő az orosz elnök iránt, aki Ukrajna lerohanását azzal indokolta, hogy a cári birodalom kiterjedt a szomszédos államra.
Gerhard Mangott, az innsbrucki egyetem Kelet-Európa-szakértője úgy látja, hogy Orbán hazulra és külföldre egyaránt üzenni akart a magyar-görög után. Odahaza a saját tábort igyekezett erősíteni – meglehetősen olcsó módon. Ugyanakkor egytől egyig kihívta maga ellen az utódállamokat, leginkább Ukrajnát. Amúgy a politikus igencsak elszigetelődött a térségben a Putyin-barátság miatt.
Az osztrák Kancellária nem kívánta kommentálni a történteket. Annál keményebben tiltakozott viszont az ellenzéki Szociáldemokrata Párt. Az európai ügyekben illetékes szóvivő úgy értékelte, hogy Orbán Ausztria területi egységét vonta kétségbe, ezért a Nehammer-kabinetnek be kell rendelnie a bécsi magyar nagykövetet.
A Szabadságpárt, amely évek óta igyekszik szoros viszonyt kialakítani a budapesti erős emberrel, szűkszavúnak és flegmának mutatkozott. Vezére közölte: majd akkor nyilatkoznak, ha Orbán megmagyarázza, miért tette fel a nyakába azt a bizonyos sálat.
Frankfurter Allgemeine Zeitung Nagy-Magyarország? – kérdi a német konzervatív újság gyors helyzetértékelése a legújabb Orbán-botrány kapcsán. Emlékeztet arra, hogy a lengyel és a román kormány következetesen cáfolja, amikor a Kreml újra és újra azt állítja, hogy a két állam – Magyarországgal együtt – be akarja kebelezni Ukrajna egyes részeit. Vagyis úgy járnak el, ahogyan azt a tisztesség megkívánja.
Orbán Viktor ehhez képest egészen másként reagál: egy nemzetközi labdarúgó mérkőzésen a Trianon előtti Magyarországot megörökítő sállal bukkant fel. Már régóta szórakozik ilyen revansista jelképekkel. Amikor emiatt a szomszédok felzúdulnak, adja a döbbent ártatlant. Azt állítja, hogy csupán a régmúlt időket hozta elő, de annak semmi köze sincs a mai politikához.
Ez persze átlátszó hazugság. A magyar fél ugyan nem tesz semmit a határok átrendezésére, nincs is hozzá meg az eszköze. De önmagában túlzás az a mód, ahogy kisajátítja a környező államokban élő magyar kisebbséget. Viszont az botrány, hogy még akkor sem hagyja abba az efféle provokációkat, amikor az oroszok erővel akarják elfoglalni Ukrajnát. És különösen súlyos, mivel Orbán több gyakorlati kérdésben is a háborús bűnös Putyinnak hízeleg, lásd az energiapolitikát. Az EU-nak oda kellene hatnia, hogy ez sokba kerüljön a magyar vezetőnek.
Die Welt Nyomás alá helyezi Európát a migráció ellenes magyar-osztrák-szerb szövetség. A közös menedékpolitika ügyében egyre durvábbra vált a hang. Magyarország és Ausztria úgy érzi: az EU magára hagyta, így közösen lépnek: segíteni kívánnak, hogy Szerbia kiutasítsa a menekülteket, így azok ne tudjanak továbbmenni hozzájuk.
Az Orbán-Nehammer-Vucsics-hármas azt üzente Belgrádból Brüsszelnek, hogy minél kevesebb bevándorló jön, annál jobb, minél erősebb a határvédelem, annál kevesebb a migráns. Azt is egyértelművé tették, hogy az újra fellángolt válságért az EU-t tartják felelősnek.
Amit az osztrák kancellár a hármas találkozón mondott, az nagyon úgy hangzott, mint amikor Sebastian Kurz, 2015-ben még külügyminiszterként kijelentette: kudarcot vallott az európai migrációs politika. Ám a témát a jobboldali-nemzeti FPÖ már jó ideje lefoglalta magának.
Ugyanakkor az egyik segélyszervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy a menedékkérők száma valóban megugrott, de ez azzal függ össze, hogy a szigorúbb határvédelem folytán a korábbinál sokkal többen akadnak fenn a hálón. Ők pedig azonnal menekültstátuszért folyamodnak, mert különben rögtön kitoloncolják valamennyiüket.
Ám a nagy részük nem várja meg az eljárás végét, szakértők szerint 70 %-uk szedi a sátorfáját. Erre utal, hogy mind több ilyen ügyet azért zárnak le, mert az érintettet nem lehet megtalálni. Viszont nem emelkedett meg jelentősen azoknak a száma, akik alapellátásban részesülnek. Össz-vissz, olyan 36 ezer emberről van szó.
Az új trióban ugyanakkor paradox, hogy Ausztriában ebben az évben csaknem 90 ezren folyamodnak menedékért, Magyarországon viszont csupán 40-en. Szerbia pedig fordítókorong a 3. világból észak felé, mert nagyon laza a vízumpolitikája.
Belpolitikai okai vannak, hogy Nehammer erősíti a kapcsolatot Budapesttel és Belgráddal. Így az, hogy a Néppárt e pillanatban csupán a 3. helyen áll a közvélemény kutatásokban. Ugyanakkor kétséges, hogy javítja-e az ÖVP népszerűségét a hármas szövetség.
Der Standard Paul Lendvai szerint lejtmenetre váltott a nagyobbik osztrák kormánypárt, miután Karl Nehammer kancellár migránsügyben lepaktált Orbán Viktorral, illetve a szerb elnökkel. A kommentár arra figyelmeztet, hogy az osztrák vezetés hozzá nem értéséből még nemzeti válsághelyzet alakulhat ki Ausztriában, ugyanakkor a gesztus pofon azoknak a magyaroknak és szerbeknek, akik nem adták fel, hogy azért még lehet jobb a jövő.
Az persze érthető, hogy sok osztrák borzasztónak találja a „3 balkáni muskétásról” készült képet, hiszen az osztrák kormányfő, miközben a testvéri és nagyon is sokatmondó egységet hangoztatta a két autokratával, arról beszélt, hogy véget kell vetni a „menedékturizmusnak”. A kifejezést 4 éve a bajor miniszterelnök használta először, de az általános felháborodás láttán gyorsan bocsánatot kért és megígérte, hogy ilyet többet nem mond.
Ugyanakkor osztrák részről feltűnő a képmutatás, hiszen minden 3 menedékkérő a nagyvonalú szerb vízumgyakorlatnak köszönhetően Belgrádon át jut át először az orbáni Magyarországra, majd onnan osztrák földre. Egyébiránt minden négy menekült közül három szélsebesen tovább is áll Ausztriából.
A Néppárt teljesen értelmetlenül és kaotikus módon vitát robbantott ki az Európai Menekültkonvenció reformjáról, ám ezzel csupán a radikális Szabadságpárt felé tereli a tömegeket. Úgyhogy annak vezére már kijelentette: nem érdekes, hogy megsértik-e a közösségi jogot, amivel arra utalt, hogy Orbánnak ez ügyben vannak sikerei az EU-val szemben.
Hogy az ÖVP ismét felmelegíti a menekülttémát, azzal a Kurz-kabinet által hátrahagyott korrupcióról igyekszik elterelni a figyelmet, ám ily módon a párt a saját létét fenyegeti. Viszont mivel a baloldal és a liberálisok sem túlságosan combosak ebben az ügyben, a hatalom kétbalkezessége súlyos helyzetet idézhet elő. Annál is inkább, mert Ukrajnából további menekülthullámmal kell számolni.
Die Presse Karl Nehammer osztrák kormányfő felülbírálta saját belügyminiszterét és azt közölte, hogy Horvátország hasznos láncszem az illegális migráció elleni küzdelemben, így nincs semmi akadálya annak, hogy csatlakozzon a schengeni térséghez. Karner ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy egyelőre Bulgáriára és Romániára sem szabad kiterjeszteni a korlátozás nélküli utazás rendszerét.
Ám miközben az osztrák szakminiszter vétóval fenyeget, az Európai Parlament és Bizottság egyértelműen a hármas bővítés mellett van. A horvát kormányfő ugyanakkor kellőképpen felháborodott Karner nyilatkozata miatt, ezért ma tisztázó megbeszélésre ül le Nehammerrel Zágrábban. A Néppárt viszont arra hivatkozik, hogy valamit tenni kell, mivel egyre több menedékkérő érkezik, Karner ezért mondta azt, amit mondott.
Csak éppen a migránsok jelentős része Szerbia felől, Magyarországon át jut be osztrák területre, tehát nem Horvátországon át. Ugyanakkor az osztrák szociáldemokraták strasbourgi csoportjának vezetője rámutatott, hogy nem szabad egymással szembeállítani a migrációt és Schengent.
A hármas felvételt változatlanul pártolja az Európai Néppárt, amelyhez az ÖVP is tartozik. Mint ahogy a három másik nagy frakció is. A döntés joga azonban a tagállamokat illeti meg. Ha minden igaz, a horvát-román-bolgár belépésről december 8-án lesz a szavazás az Európai Tanácsban. Ám csak akkor kerülhetnek be, ha tagságukat az összes kormány támogatja.
Financial Times Az európai menedékrendszer képtelen megbirkózni az új rohammal. A kérelmek száma az idén augusztusig 58 %-kal nőtt a múlt év hasonló időszakához képest, és már a 600 ezer felé közelít. A növekedés, aminek oka részben az, hogy a Covid lecsengése után ismét szabadabban lehet utazni, csak tetézi a sok millió ukrán menekült felbukkanását. Ám őket más rendszer keretében fogadják nyugaton.
Mindenesetre a dél felől érkező hullám gerjeszti a félelmeket, hogy az EU ugyanolyan megosztott lesz, mint hat éve, legyen szó a terhek megosztásáról, vagy a menedékpolitikáról. A települések nagy nyomás alatt vannak, hogy el tudják helyezni az érkezőket. Brüsszelben már rühesség és torokgyík tört ki az érkezők között, ezért az Orvosok Határok Nélkül egészen példátlan módon szükségklinikát állított fel annak a kormányhivatalnak a közvetlen közelében, amely a migránsok beadványait dolgozza fel.
A németeknél menedékeket hoznak létre, tornatermeket és turistaszállókat alakítanak át. Berlinben egyelőre nincs hely 1600 menedékkérőnek, illetve 1200 ukránnak, bár a két kör fogadtatása messze nem ugyanaz. Ezzel együtt fokozódik a feszültség a földrészen, úgy általában a bevándorlás miatt.
The Times Még fel sem állt teljesen, de máris hallat magáról a Fidesz közeli Mathias Corvinus Collegium brüsszeli lerakata: az intézmény azzal vádolta meg az EU-t, hogy az megpróbál propagandát becsempészni a gyerekszobákba. Az előzmény az volt, hogy az Európai Parlament elfogadott egy nem kötelező határozatot, amely fontosnak nevezi, hogy olyan videójátékok készüljenek, amelyek közvetítik az uniós értékeket, a kontinens történelmét, a sokszínűséget.
Ám Frank Füredi, a magyar kutató intézet vezetője szerint itt azt lehet tetten érni, hogy a szervezet próbálja átmosni a gyerekek agyát, továbbá az igen jelentős játékpiacot politikai célokra kívánja felhasználni. Ily módon pedig manipulálni igyekszik a közvéleményt. Úgy fogalmazott, hogy a fiatalok ugyan elfordultak az unalmas, technokrata európai retorikától, ám valószínűleg hat rájuk, ha a propagandát videójátéknak álcázzák.