Számos orosz sajtóorgánum – a többi között a Gazeta – számolt be arról, hogy Szijjártó Péter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában tartott közös sajtótájékoztatón szólította fel Ukrajnát az ottani kisebbségek jogainak biztosítására, már ami anyanyelvi oktatásukra vonatkozik.
Ez esetben Szijjártó a kárpátaljai magyarokra gondolt, Lavrov pedig minden bizonnyal az ottani oroszok jogaira. Lavrov a sajtótájékoztatón a szovjet katonai emlékművek magyarországi ápolásáról is szólt, aminek aktualitását a II. világháború győztes hatalmainak 75. évfordulós ünnepségei adják, s az orosz külügyminiszter hozzátette, nincs helye a történelem meghamisításának. Elhangzott, hogy Magyarország kész az oroszokkal az együttműködésre a Török Áramlatban részvétel céljából, s így a jövő évtől már hazánkba is érkezik földgáz Törökországon és Bulgárián keresztül.
Az orosz nyelvű Ekszpressz portál és újság a Szijjártó–Lavrov-sajtótájékoztatón elhangzottak közül leginkább az ukrán–NATO-viszony értelmezésére vonatkozókat emelte ki. Lavrov ugyanis nagyon diplomatikusan értésre juttatta: Oroszország tiszteletben tartja a NATO-határokat, mint ahogy az az EBESZ keretein rögzíttetett, viszont rossz szemmel nézi annak egyre keletebbre történő kitolását. A többi NATO-tagállammal szemben Magyarország mindig konstruktívan állt ehhez a kérdéshez – fogalmazott Lavrov. Dicsérte a magyar kormányt, amelyik mindig kiáll azért, hogy ne szakadjon meg a párbeszéd Nyugat és Oroszország között, kerülve ezzel a konfrontációt.
A koronavírusra is kitért Lavrov, hogy amiatt nem állhat le az élet, és erre jó példa, hogy Szijjártó mégis csak elutazott Moszkvába. És persze látványosan nem fogtak kezet, könyöküket érintették egymáshoz.
Budapest választás elé állítja Zelenszkj ukrán elnököt: a NATO-t vagy a szélsőjobbot választja-e? – ír a dilemmáról a Polemika kijevi székhelyű orosz nyelvű portál. A polémiát Szijjártónak a magyar parlamentben elhangzott beszéde keltette, mert kijelentette: amíg Zelenszkijék nem változtatják meg az oktatási törvényt, amely biztosítaná a 150 ezer kárpátaljai magyar anyanyelvi oktatását a továbbiakban is, addig blokkolni fogja Ukrajna NATO-partnerségi kapcsolatait. Előreláthatólag Budapestre látogat a kijevi külügyminiszter, hogy erről tárgyaljon magyar kollégájával, aki azt tanácsolta nemrég a kijevi oktatási miniszternek, hogy a magyarokra vonatkozó szabályozást vegyék be a krími tatárokra vonatkozó törvény hatálya alá, amely szerint nekik joguk van anyanyelvükön tanulni az iskolákban. Az ukrán miniszter visszaüzent Szijjártónak, hogy ez lehetetlen, amúgy is mindössze 53 krími tatár gyereket oktatnak ma Ukrajnában. Kisvártatva Zelenszkij menesztette a miniszterét. Most azonban mérlegelnie kell, hogy enged-e a magyar nyomásnak, mert akkor viszont a hazai szélsőjobb haragjával találja szemben magát.
Szintén nagy visszhangot keltett a többi között az Unian ukrán portálon megjelent hír, amely szerint Magyarország átengedte végre a Szlovéniából érkező ukrán kamionokat. Napokig tartott erőfeszítésbe tellett ugyanis, miután Budapest határzárat vezetett be. Sok ukrán gyalog indult neki a határnak, miután úgy látszott, a magyarok nem hajlanak a kompromisszumra. Az ukrán nagykövet, Ljubov Nepop végül még a Facebookon is beszámolt erőfeszítése sikeréről.
A Nasdaq portálja beszámolt a Magyar Nemzeti Bank bejelentéséről, amely szerint arra ösztönzi a magyar bankokat, hogy hirdessenek moratóriumot a hiteltörlesztésekre tekintettel a koronavírus okozta nehézségekre. Ha a pénzintézetek nem állnak kötélnek, akkor a kormánytól kér segítséget az MNB, hogy törvényi úton kötelezze rá a bankokat erre. A nacionalista kormányfő – írja a Nasdaq – évtizedes kormányzása legnagyobb kihívásával szembesül, amikor a várható nagy munkanélküliség miatt monetáris és fiskális eszközökre lesz szüksége a gazdasági válság kezelése végett.
Megjegyzi a cikk, hogy Közép-Európában hazánkban a legalacsonyabb az irányadó kamat, s történelmi mélységbe süllyedt szerdán az euró–forint-árfolyam.