Orosz veszteségek – az ukránok szerint

(MTI, 19:56) Putyin Scholznak: Kijev elhúzza a tárgyalásokat

Ukrajna igyekszik elhúzni az Oroszországgal folytatott tárgyalásokat, és irreális új javaslatokat terjeszt elő, de az orosz fél kész arra, hogy elvi megközelítésének szellemében továbbra is keresse a megoldást – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken Olaf Scholz német kancellárnak. Ezt a Kreml sajtószolgálata közölte a két vezető politikus telefonbeszélgetését ismertetve. A beszélgetést a német fél kezdeményezte.

Putyin felhívta Scholz figyelmét a Donyeck és Makejevka lakónegyedei ellen elkövetett, sok áldozattal járó ukrán rakétatámadásokra, amelyekről szerinte Nyugaton nem akarnak tudomást venni. A történteket az orosz államfő háborús bűncselekménynek minősítette.

Peszkov, a Kreml szóvivője: „Ezt a beszélgetést aligha lehet barátságosnak jellemezni. Kemény beszélgetés volt, természetesen. De továbbra is igény van az ilyen kapcsolatfelvételekre, az információcserére és az (ukrajnai orosz) különleges hadművelettel kapcsolatos éles témák megvitatására” – mondta. Reagált Scholznak arra a kijelentésére, amely szerint Moszkva és Berlin kapcsolatának alapjául egy Putyin nélküli Oroszországnak kell szolgálnia. „Arról, hogy kivel legyen Oroszország, nem az NSZK kancellárjának, hanem az orosz népnek kell döntenie” – hangoztatta.

A Kreml sajtószolgálata szerint Putyin az este Macron francia elnökkel is eszmecserét folytatott. Áttekintették a Moszkva és Kijev közötti tárgyalások előrehaladását, és az orosz elnök ismertette orosz fél elvi hozzáállását a lehetséges megállapodások kidolgozásához. Macron aggályaira reagálva Putyin hangsúlyozta, hogy az általa „ukrajnai különleges hadműveletnek nevezett háborúban az orosz fegyveres erők mindent elkövetnek a civilek életének megóvása végett, beleértve a biztonságos evakuálásukhoz szükséges humanitárius folyosók megszervezését”.

Peszkov kommentálta azt is, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtökön egy erkölcstelen háborút folytató „gyilkos diktátornak” és „valódi gonosztevőnek” nevezte Putyint. „Tekintettel Biden úr ilyen ingerlékenységére, időnkénti feledékenységére és fáradtságára, amely végül agresszív kijelentésekhez vezet, valószínűleg nem fogunk kemény értékelést adni, hogy ne keltsünk további agresszivitást” – tette hozzá.

Peszkov annak valószínűségét, hogy Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozni fog egy megállapodás aláírása alkalmából, a dokumentum jellegétől tette függővé, amelyről még egyezteti kell. A szóvivő Putyinnal egybehangzóan sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az ukrán küldöttség nem mutat hajlandóságot a tárgyalások ütemének felgyorsítására.

Lavrov orosz külügyminiszter szerint Európa „99 százalékban feladta”, hogy megkísérelje megvédeni függetlenségét az Egyesült Államokkal szemben. Érvként Németországnak az Északi Áramlat-2 gázvezeték ügyében megváltozott magatartását hozta fel. Az orosz diplomácia vezetője az orosz hadsereg által bemutatott „dokumentumokra” hivatkozással kijelentette: az orosz fél nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Ukrajna lehet az amerikai védelmi minisztérium, a Pentagon legnagyobb projektje a biológiai laboratóriumok működtetésében. Ismételten arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna területére érkező fegyverszállítmányokat Oroszország legitim célpontnak tekinti.

(MTI, 18:58) Zelenszkij szerint Kijev környékén harmincnál települést foglaltak vissza

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mai videoüzenetében azt mondta, hogy az Ukrajna elleni teljes körű háború kezdete óta mostanáig az ukrán erők Kijev megyében az oroszok által megszállt több, mint harminc települést foglaltak vissza.

Az ukrán szárazföldi erők parancsnokhelyettese kifejtette, hogy az ukrán csapatok már a harmadik védelmi gyűrűt építik ki a főváros, Kijev körül. A Dnyeper/Dnyipro folyó jobb partján, a fővárostól csaknem 70 kilométerre állították meg az orosz erőket, amelyek ezáltal csakis rakétatámadásokat tudnak végrehajtani Kijev ellen. Hozzátette: a bal parton is megállították a támadók előrenyomulását.

A katonai vezető kifejtette, hogy létrehoztak két védelmi kört, aminek köszönhetően Brovari és Boriszpil irányában az ellenség felhagyott a támadó hadműveletekkel. Kiemelte: az orosz erők „cinikus módon” a polgári infrastruktúra ellen mérnek csapásokat. Minden város viszont „védelmi erőddé” vált a térségben. Bár jól működik a légvédelem a főváros és környéke felett, elismerte: ennek ellenére csapódnak be rakéták a településeken lakóházakba és infrastrukturális létesítményekbe. „Két fő irányból hajt végre az ellenség rakétacsapásokat: a Fekete-tenger és Fehéroroszország felől” – mutatott rá. Az ukrán légvédelem megfelelő hatékonysággal semmisíti meg a rakétákat még a levegőben, de jelenleg dolgoznak egy olyan rendszeren, ami még inkább minimalizálja a rakétáknak a civil objektumokba becsapódását.

(MTI, 17:49) Kijevben már több mint kétszázan vesztették életüket

Az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta már 222-en vesztették életüket a fővárosban, Kijevben, közöttük 60 civil felnőtt és négy gyermek – közölte Povoroznik, a polgármester első helyettes. Tájékoztatásából az következik, hogy a többiek hivatásos vagy önkéntes katonák voltak. Beszámolója szerint 889-en sebesültek meg, köztük 241 civil, ezen belül 18 gyermek, három mentőápoló és egy mentőorvos. A fővárosban az orosz erők támadásaiban a városvezetés adatai szerint eddig 36 lakóépület, öt magánbirtok, hat iskola- és négy óvodaépület rongálódott meg.

Ennek ellenére Kijevben működik a városi infrastruktúra, így a közművek, a közösségi közlekedés, az egészségügyi ellátás, nyitva vannak az élelmiszerboltok, a gyógyszertárak, a bankok, a benzinkutak, a piacok, az autószervizek és egyéb létesítmények.

A Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a fővárostól mintegy 200 kilométerre északra fekvő Szlavutics várost a harcok teljesen elszigetelték a külvilágtól, emiatt a településen hiány van élelmiszerből és gyógyszerekből. A megye több kis településén katasztrofálissá vált a humanitárius helyzet, nincs távközlés, áramszolgáltatás, élelmiszer és gyógyszer.

Az ukrán vezérkar pénteken azt jelentette, hogy az Ukrajnát támadó orosz erők már kilőtték csaknem az összes rakétatartalékukat, az orosz hadiipari vállalatok ezért éjjel-nappal dolgoznak. Donyeck megyében az orosz erők több települést elfoglaltak, és ellenőrzésük alá vontak több útvonalat. Kijev környékén Oroszország növelte csapatai létszámát, az ország északi részében, de nem volt csapatmozgás. Az oroszok nem támadtak Szumi és Dnyipropetrovszk megyében sem, átcsoportosításokat hajtanak végre, szállítási útvonalakat építenek ki, viszont intenzívebbé tették a felderítést ezekben a térségekben.

Az ukrán vezérkar friss összesítése szerint eddig 14 200 orosz katona vesztette életét, ezer esett fogságba, az ukrán erők 100 orosz repülőgépet, 116 helikoptert, 456 harckocsit, több mint 1450 egyéb páncélozott járművet és három hadihajót semmisítettek meg.

(MTI, 17:43) Scholz ismét tűzszünetet sürgetett Putyinnál

Olaf Scholz német kancellár pénteken ismét felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy gondoskodjék a tűzszünetről az Ukrajna elleni háborúban – közölte a német kormányfő szóvivője. Scholz sürgette az orosz elnöknél, hogy legyen mielőbb tűzszünet, javuljon a humanitárius helyzet és történjék előrelépés a konfliktus diplomáciai megoldásának keresésében.

A német kancellár ugyancsak ma a legfejlettebb ipari országokat összefogó G7 csoport soros elnöki tisztségét betöltő ország kormányfőjeként rendkívüli csúcstalálkozót hívott össze március 24-re. Az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Német- és Olaszország, valamint az EU mint nemzetek feletti intézmény alkotta csoport vezetőinek találkozóját nem Berlinben, hanem Brüsszelben tartják meg, ahol NATO- és EU-csúcsot is rendeznek március 24–25-én.

MTI, 14:25 Oroszország háborúja emberiesség elleni bűncselekmény

Emberiesség elleni bűncselekménynek nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját, és háborús bűnöknek minősítette az orosz hadsereg polgári lakosságot érintő támadásait Ciuca román miniszterelnök pénteken egy bukaresti konferencián. A román kormányfő az Aspen Intézet és az Egyesült Államok German Marshall Alapja által szervezett konferencián nyilatkozott erről. Elmondta: Oroszország az Ukrajna ellen indított, „törvénytelen, semmivel nem indokolható és ki nem provokált háborújával zárójelbe tette a nemzetközi jogot”, lábbal tiporva a nemzetközi szabályokat. „Elfogadhatatlan ez az agresszió, amely mérhetetlen szenvedést okozott, menekülthullámot indítva el Ukrajnából, miután az oroszok lakóházakat, kórházakat, óvodákat és iskolákat bombáztak le, akárcsak Csecsenföldön és Szíriában” – mondta a román kormányfő hozzátéve, hogy „ma ugyanezeket a rettenetes dolgokat látjuk az ukrajnai városokban. Ezek emberiesség elleni bűncselekmények és háborús bűnök, ezek jellemzik Oroszországnak ezt a demokrácia, a Nyugat és a világ ellen irányuló akcióját”.

(Szerző: Schmidt András / ujnepszabadsag.hu) Az ukrán hírforrások szerinti orosz veszteségek hitelességére abból lehet következtetni, hogy mit nyilatkoznak az orosz hadifoglyok. Továbbá: legalább 10 napja megállt a teljes fronton az orosz előre nyomulás, hogy alapvetően az oroszok védekező állásokat foglalnak el a frontvonalakon, állóháború folyik, bár vannak villongások. És abból is le lehet mérni, hogy Oroszország semminemű veszteséglistát sem tesz közzé. Ukrajnának viszont a legnagyobb fegyvere a honvédő háborújában az orosz propagandával szembeni az igazmondás. (A nyitó képen: ukrán drón orosz helikoptereket robbant fel.)

– Megölt orosz katona: kb. 14 000 fő (annyi, mint az afganisztáni háborúban tíz év alatt elhunyt szovjet katona; több a két csecsen háborúban meghalt orosz katona száma). A magyar történelemből: a mohácsi csatában 15 ezer magyar halt meg.

További orosz veszteségek:

– hadifogoly: kb. 1000

– lelőtt repülőgép: 88

– lelőtt helikopter: 108

– kilőtt harckocsi: 485

– kilőtt páncélozott harci jármű: 1495

– megsemmisített tüzérségi rendszer: 212

– megsemmisített légvédelmi berendezés: 43

– PC30-as rakéta sorozatkilövő: 74

– üzemanyag-tartálykocsi: 60

– drón: 11

– tengeri naszád: 3

– katonákat szállító teherautó: 909

 „Néhány napig, vagy esetleg másfél hétig is eltarthat az Oroszországgal folytatott békeszerződés megkötésére irányuló tárgyalások vitás kérdéseinek egyeztetése, majd megkezdődik az ukrán és orosz elnök esetleges találkozójának előkészítése” – nyilatkozta ma Mihail Podoljak, az ukrán elnöki tanácsadó a WP Wiadomościnak adott interjújában (Az Evropeiska Pravda értesülése.). Podoljak azt mondta, hogy Ukrajna nemcsak aláírja a szerződést, hanem konkrét mechanizmust is ki akar dolgozni, ami garantálja biztonságát a jövőben. „Mostanáig az orosz és az ukrán delegáció is kitart álláspontja mellett. A vitás pontok egyeztetése több naptól másfél hétig is eltarthat. Ez idő alatt közelebb kell kerülnünk a békeszerződés megkötéséhez” – mondta Podoljak, megjegyezvén: amint a megállapodással kapcsolatos munka befejeződik, megkezdődik az ukrán és az orosz elnök találkozójának megszervezése. „Ez a következő hetekben fog megtörténni. A helyszín azonban nem számít számunkra. Bárhol lehet, kivéve Oroszországot” – mondta. Podoljak szerint a békeszerződés elsősorban az orosz invázió miatt óriási anyagi veszteségeket elszenvedett Ukrajna érdekeit veszi majd figyelembe. Ami a békemegállapodás megkötése utáni jövőbeni kapcsolatokat illeti az Orosz Föderációval, megjegyezte: lehetetlen lenne visszatérni a múltba, és a továbbiakban „testvéri népekről” beszélni. „A hidakat felrobbantották. Erős határt fogunk létrehozni, és olyan hidegen kezeljük Oroszországot, mint azt az országot, amelyik betört az otthonunkba, hogy meggyilkoljon minket” – mondta.

Mennyire lehet megalapozott ez a kijelentés, azt valószínűleg alátámasztja Putyin tegnap esti tévényilatkozata, mikor is beszédet tartott a kétségbeesett és dühös diktátor. Már szó sem volt Ukrajnáról, szigorúan belpolitikai kirohanásnak lehettek az emberek a fültanúi:

Putyin „nemzetárulónak” nevezte azokat, akiket a nyugati életforma vezérel. Szerinte a Nyugat az ilyen állampolgárokra támaszkodik, és megpróbál ártani Oroszországnak. Ugyanakkor azokhoz, akik egyszerűen csak külföldön költik el a pénzüket, nincs kérdése. E közben Putyin a régiók társadalmi és gazdasági támogatásáról szóló tanácskozásán ismét bírálta a nyugati országokat, mondván, hogy megpróbálják „eltörölni” Oroszországot. Szerinte megpróbálják „körön kívülre küldeni az országot”, „gyengévé, függővé tenni”, és „a számukra legjobb módon” feldarabolni. Ugyanakkor, szerinte a nyugati országok az „ötödik hadoszlopra” fognak támaszkodni (Az ukránok szélsőségesnek kikiáltott csoportját nevezik így.).

Putyin szerint a Nyugat megpróbálja megosztani az orosz társadalmat, „az úgynevezett ötödik hadoszlopra, a nemzetárulókra, azaz azokra támaszkodva, akik itt, nálunk keresnek pénzt, de ott élnek.
„Egyáltalán nem ítélem el azokat, akiknek villája van Miamiban vagy a Francia-Riviérán, akik nem nélkülözhetik a libamájat, az osztrigát, vagy az úgynevezett gender szabadságjogokat. A probléma abszolút nem ebben van, hanem abban, hogy közülük sokan, lényegüket tekintve, mentálisan pontosan oda helyezkedtek el, és nem ide, nem a mi népünk részeként, nem Oroszországgal” – mondta az elnök. Putyin szerint az orosz nép „mindig meg tudja majd különböztetni az igazi hazafiakat a söpredéktől és az árulóktól”, az utóbbiakat pedig egyszerűen „kiköpik, mint a legyet, ami véletlenül a szájukba repült”.

Az elnök szerint a társadalom ilyen „természetes és szükséges öntisztulása” megerősíti az országot… „A harc, amit vívunk, a szuverenitásunkért, országunk és gyermekeink jövőjéért vívott küzdelem. Harcolni fogunk a jogunkért ahhoz, hogy Oroszország legyünk és maradjunk” – mondta.

Oroszországban a lakosság pánikszerű élelmiszer felvásárlásba kezdett. Első célpontjuk a legolcsóbb, a legtartósabb és legegyszerűbb ételek: elsősorban a cukor, másodsorban a gabonapelyhek. Ezért hirtelen hiánycikkek lettek ezek a termékek. Vannak városok, ahol már teherautóról árulják ezeket a termékeket a tereken, mert a boltba már be sem viszik. Természetesen rohamosan drágulnak. Az Állami Duma egyes pártjai állami monopóliumot kívánnak a cukor gyártására és forgalmazására.

Az Ukrzaliznicja március 17-re közzétette a kiürítési vonatok menetrendjét. Ebből is látszik, hogy az oroszok a nagyvárosokat képtelenek bekeríteni. A vasúti pályák alapvetően szabadok.

A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyésze, Karim Khan hivatalos kérelmet küldött Oroszországnak egy találkozóra és az ukrajnai helyzet megvitatására. (Forrás: Radio Liberty.)

Khan nyilatkozata: „Az ügyészség az ukrajnai helyzettel kapcsolatos munkáját mindig a Római Charta alapelveivel összhangban végzi. Munkánkat függetlenül, pártatlanul és jóhiszeműen végezzük. Hangsúlyozom, hogy szeretnék kapcsolatba lépni a konfliktusban részt vevő összes féllel.” Hozzátette: fontos, hogy „az Orosz Föderáció aktívan részt vegyen ebben a vizsgálatban, és készen állok találkozni velük”. Ukrajna nem tagja a szervezetnek, de két kérelmet nyújtott be már, elismerve a bíróság joghatóságát az ország területén 2013. november 21. óta elkövetett esetleges bűncselekmények ügyében. Tekintettel a konfliktus kiszélesedésére, Khan február 28-án bejelentette azon szándékát, hogy a nyomozási folyamatba a Nemzetközi Büntetőbíróság fennhatósága alá tartozó új bűncselekményeket is bevonjon. A Kreml kategorikusan visszautasította Khan nyilatkozatát.

A lett külügyminiszter javasolja, hogy a második világháború utáni nürnbergi perhez hasonló háborús bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi büntetőbíróság tárgyalását Harkovban és Mariupolban tartsák meg az orosz–ukrán háború kapcsán.

Moszkvában letartóztatták a Roszgvargyija (elnöki testőrség) parancsnokhelyettesét. Nincs információ az okáról, de sejteni lehet.

Kína nehéz helyzetben van. A Nyugat azzal vádolja, hogy pontosan, előre tudott az orosz támadásról ám semmit sem tett meg azért, hogy ez ne történjek meg. A Nyugat szankciókkal fenyegette meg azokat a kínai cégeket, amik együttműködnek Oroszországgal.

Harkov, Mariupol, Bucsi, Kijev bombázása és rakétatámadása folyamatos. Az orosz hadsereg most elsősorban Donyeck és Luganszk megye határáig szeretne eljutni, oda koncentrálja katonai erejét. Az ukránokkal ebben a térségben állóháború folyik. Herszon elfoglalásán kívül mind a mai napig egyetlen nagyvárost sem tudtak az oroszok elfoglalni. Herszonban folyamatosan több ezres tüntetések folynak az orosz megszállók ellen.

Az orosz lapok már csak a következő katonai sikerekről beszélnek (lásd pl. Novüje Izvjesztyija):

Az orosz hadsereg őrposztokat (?) állított fel Kijev körül.

– Kadirov csecsen elnök eldicsekedett az orosz speciális haderő kimentéséről a „banditák gyűrűjéből” (?)  Mariupol mellett.

Bolsonaro brazil elnök kéréssel fordult Putyinhoz, hogy segítsen a braziloknak az atommeghajtású tengeralattjáró megépítésében