(Szerző: Sven Christian Schulz / RND-Newsletter) A háborúnak is vannak szabályai. Tilos a civilek elleni erőszak, kórházak elleni támadás, a lopás vagy fosztogatás – ezt írja elő a nemzetközi humanitárius jog. De a Bucsában és más városokban elkövetett atrocitások és kórházak bombázása után egyértelmű, hogy az orosz hadsereg nem követ semmilyen szabályt. (A nyitó képen: két ukrán katona a megsemmisült orosz katonai járművekkel teleszórt bucsai utcán. © Forrás: Rodrigo Abd/dpa)

Schröder volt német kancellár a háború kezdete óta először szólalt meg egy interjúban, és a bucsai események kivizsgálására szólított fel. Azt mondta, nem hiszi, hogy a parancs ezekre az atrocitásokra „barátjától, Putyintól” származik.

Eközben egyre több eset válik ismertté, amikor Ukrajnában nagyszabású fosztogatások történtek: az orosz katonák a jelek szerint szürkészöld katonai teherautókkal viszik ki az országból a mosógépeket, e-bike-okat, számítógépeket és értékes szőnyegeket. Csak akkor veszik észre a tolvajokat és szállítóeszközeiket, amikor egy ilyen „lopós teherautót” eltalál egy ukrán rakéta. „A butschai mosógépek története különösen lehangoló” – írja Matthias Koch, az RND (RedaktionsNetzwerk Deutschland) vezető munkatársa. „Mert egyes esetekben a mosógépek berakodásának pillanatában a jogos tulajdonosok valószínűleg már nem éltek.”

Az orosz katonák azonban nem számoltak az ukrán hatóságokkal: számos esetet rögzítettek a térfigyelő kamerák, és az arcfelismerő szoftverek most már egyes katonákhoz rendelik a lopásokat. De ez még nem minden: az ukrán kormány egy külön erre a célra létrehozott weboldalon gyűjti a háborús bűnökkel kapcsolatos dokumentumokat. Ez a világ első crowdsourcing akciója a háborús bűncselekmények bizonyítékainak összegyűjtésére.

Rejtett kamera a csomagátvevő irodában: az ukránbarát aktivisták ilyen képekkel mutatják meg, hogyan küldik az orosz katonák Fehéroroszországból az Ukrajnából lopott árut hazájukba. (A videó forrása: Motolko)

De nem csupán az ukrán emberek nem akarják hagyni, hogy Oroszország megússza a támadásokat. Németországban Marco Buschmann (FDP) szövetségi igazságügy-miniszter nemzetközi bűnvádi eljárást jelentett be a háborús bűnök miatt. „A háborús bűnösök sehol a világon nem érezhetik magukat biztonságban” – jelentette ki az FDP politikusa tegnap a pártkongresszuson. Bushman elmondta, hogy büszke arra, hogy a német legfőbb ügyész a világon az elsők között indított vizsgálatot.

„Németországban sikeresen bíróság elé állítottuk Asszad pribékjeit, és sikeresen bíróság elé fogjuk állítani Putyin mészárosait is, ha elkapjuk őket, Németországban”.

A német kormányt azonban nem a szavai, hanem a tettei alapján kell megítélni. A kormány már az orosz támadó háború első napjaiban többször is kifejezte szolidaritását Ukrajnával. Baerbock és Habeck miniszterek a többi között kijelentették, hogy minden segítséget meg akarnak adni Ukrajnának, mert Putyin nem nyerheti meg ezt a háborút. Scholz kancellár pedig leszögezte: „Ukrajna számíthat a segítségünkre”. – A Kieli Világgazdasági Intézet (IfW) szerint azonban Németország elsősorban saját magának segített.

Ezek szerint Németország 4000 millió euró értékben nyújtott katonai, humanitárius és pénzügyi segítséget Ukrajnának. Ezzel szemben több mint 22 000 millió eurót különítettek el a háború hazai következményeinek enyhítésére. „Ukrajna csak mikroösszegeket kap a Nyugattól” – állapította meg az RND-nek adott interjújában Christoph Trebesch, az IfW igazgatója, aki évek óta foglalkozik segély- és mentőcsomagokkal, és rendkívül meglepődött a kis összegeken. A hatalmas szolidaritási megnyilvánulások miatt sokan azt hihették, hogy Ukrajna nagy összegeket kap a Nyugattól. „De a számok másról szólnak.”