Országos ingatlanvásárlási körkép – folyamatos drágulás

Szeptemberben csaknem 12 ezer adásvétel történt a hazai ingatlanpiacon, szereplői jórészt a városokból kiköltözők. A járvány miatt ugyanis a városi lakásokban rekedtek, családok szeretnék újra szabadnak érezni magukat, ezért kertes házakat keresnek új otthonuknak. A kiköltözési hullám nemcsak Budapestre jellemző, hanem csaknem kivétel nélkül az ország többi nagyvárosára is. A Duna House 7 megyeszékhelyet és környékét vizsgálta meg az árváltozás és a vevői indíték okán.


Győr Budapest után a legnagyobb vonzáskörzet Győr környékén alakult ki. A múlt 20 évben óriási volt a kiköltözési arány, a város környéke lakosságának száma elérte a 180-200 ezret. Ezzel csaknem be is telt, ráadásul olyannyira megdrágult a megyeszékhely környéki településeken a telek és a ház, hogy most már inkább megéri beépíteni a városon belüli területeket – mint például Bácsa, Szitásdomb, Sziget stb. – még akkor is, ha viszonylagosan sokba kerül.
Budapesttel és az országos átlaggal ellentétben Győr esetében már nem jellemző a kiköltözés. A belső területek fejlesztése, átminősítése, valamint a zártkerti ingatlanok lakhatási célra átépítése jellemző. Használt ingatlanok esetében a jó állapotú, felújított vagy nagyon jó helyen lévő házakat keresik a vevők. Városon belül a lakások esetében 50, míg a házak tekintetében 30 százalékos volt az áremelkedés a múlt évek statisztikái alapján. A 30% az agglomeráció esetében is érvényes, így az árak fölülmúlják az országos szintet.


Szombathely Vas megyében azok a falusi CSOK-os települések népszerűbbek, amelyek nem feltétlen tartoznak Szombathely közvetlen környékébe. Kifelé haladva ugyanis egyre szélesebb a választék, nagyobb a választási lehetőség, ha valaki családi házat vásárolna, és ehhez a telekigénye is nagy. Látványos árkülönbség nincs Szombathelyhez képest, legföljebb kicsivel olcsóbbak a házak. A múlt évihez mérten 10-15% az áremelkedés, annyi, mint a megyeszékhelyen. Ennél több csak a falusi CSOK-os településeken.
Szombathely egypólusú város, már-már összenőttek a települések. A kijjebb elhelyezkedő falvak, kisvárosok népszerűsége 3-5 évenként változik, oka elsősorban az infrastruktúra minősége, elterjedtsége. Oka lehet az is, hogy a szülők rádöbbennek, hogy nem tudják a gyerekeket iskolába cipelni, ezért megindulnak vissza a város felé.
Székesfehérvár Sokkal többen költöznek ki a városból, mint eddig bármikor; mentek volna már előbb is, csak nem volt rá lehetőségük. A támogatások (falusi CSOK, CSOK, Babaváró, áfa-visszatérítés) és a koronavírus megváltoztatták a fogyasztói magatartást: ha tudnak, szabadulnak a nagyvárosi forgatagból, a bezártságból. Egy jó hitellel akár már a 0-ról indulva is belevágnak a házvásárlásba. Évekkel ezelőtt csak a legelső településig mentek, ma már sokkal messzebbre is hajlandóak költözni az emberek.
A múlt két évben – mióta megjelent a piacon a Babaváró – 70%-kal (!) megemelkedtek az ingatlanárak, nem csupán a város környékén, hanem Fehérvárott is. Tavaly még a mostaninál 15-20%-kal olcsóbban lehetett lakáshoz, házhoz jutni. Ma már 20 millió forint alatt nem találunk eladó ingatlant. Sokan keresnek 30 millió forintos határig, főleg kis házakat kis telekkel, amin legföljebb csak füvet kell nyírni. A nagyobb családi házak iránt viszont (még) nincs akkora kereslet, nehezebben is találnak új tulajdonosra. Mindeközben a belvárosi lakásokat is nagyon keresik. Nemcsak az új, hanem a felújítandó házakat is, mivel az állami támogatások kedvet adnak akár a felújításra is.
Pécs Baranya megyében is nagy a kereslet a családi házak iránt a falvakban, kisebb településeken. Természetes folyamat, és nem csupán a falusi CSOK-ra vezethető vissza. A kiköltözési hullám azonban meg sem közelíti a budapestit. Igaz, Pécsett és környékén is volt jól érezhető, mintegy harminc százalékos áremelkedés. A megyeszékhelyen úgy megdrágultak a családi házak, hogy csak kevesen tudják megfizetni őket. Egy-egy jó környéken álló, normál állapotú és méretű ház 60-70 millió forintba kerül, a környéken viszont ugyanez csak a felébe kerül.
Pécs azonban még mindig 60–40%-ban vezet a vidéki élethez képest. Azok a vevők, akik az agglomerációban szeretnének élni, akár 20-25 km-es vonzáskörzetben is szívesen vásárolnának házat. Kozármislenyben, Keszün, Hosszúhetényben, Pellérden, Bogádon a viszonylag drága, újszerű házakat is elkapkodják. Kicsit messzebb, Komlón, Mánfán, Mecseknádasd környékén ennél olcsóbb otthonokat kínálnak.
Szeged Csongrád-Csanád megyeszékhelye környékén Deszk, Szőreg, Klárafalva, Sándorfalva, Kübekháza, Újszeged a legnépszerűbb, ahol főleg kis házakat keresnek az ügyfelek. A vidéki ingatlanoknál is jócskán nőttek az árak – a falusi CSOK és a felújítási támogatások miatt. Mintegy nyolcszázallékos emelkedésről beszélhetünk, miként Szegeden is. Ma már 10-15 millió alatt semmit nem kapnak a vevők, még vidéken sem. Akkora a kiköltözési hajlandóság, hogy a belvárosi lakásokat jóformán nem lehet eladni.
Ebben a térségben a fiatalok igyekeznek az önellátásra berendezkedni, és ez alapján keresnek energiatakarékos házakat. Sokan szeretnék megtermelni a konyhára valót, kertészkednek, állatot tartanak, napelemet szereltetnek fel, hogy minél kevesebb energiával tartsák fent magukat és otthonukat, hogy csökkentsék a kiadásaikat.
Kecskemét Az állami támogatások révén főleg a fiatal párok költöznek ki Kecskemét agglomerációjába. Ezeken a településeken főként régebbi, felújításra váró házak, ötvenes-hatvanas évekbeli kockaházak, tanya jellegű ingatlanok találhatók. Kétféle vevő választja ezt a lehetőséget. Olyanok, akik Kecskeméten eladják a panellakásukat, és a Babaváróval, valamint támogatott hitellel igyekeznek családi házat vásárolni. Mivel az igényeiknek többségében nem találnak megfelelőt (Kecskemét kertvárosában, a központhoz közel ugyanis egy-egy építési telek akár 25–40 millió forintba kerül, és már Kadafalván is 15–18 milliót kérnek érte), ezért elindulnak kifelé, hogy saját igényeik és anyagi lehetőségeik szerint tudjanak házat építtetni, vagy vásárolni.
A másik csoportba sorolhatók a kevés önerővel rendelkező fiatalok, akik a Babaváró és támogatott hitelek által szeretnének ingatlanhoz jutni. Szakértők szerint gyakran egy-egy hirtelen, át nem gondolt döntés később súlyos anyagi problémákat okozhat.
Kecskeméten egy-egy felújításra váró ház is 30-35 millió forintba, a vonzáskörzetben viszont egy szépen karbantartott, régebbi típusú házat akár 22–25 millió forintért is kínálnak. Megjegyzendő: ez utóbbiak ára három év alatt legalább harmadával nőtt. Kecskemét környékére jellemzőek a tanyás, lótartásra alkalmas épületek, amelyeket a németek, hollandok is kedvelnek. Az utóbbi hónapokban ismét tapasztalható részükről az érdeklődés; előnyben részesítik a várostól távolabbi, szomszédok nélküli erdős környezetet.
A banki gyakorlat szerint nem adnak kölcsönt a nem térkép alapján épült házakra. Ilyen eset például, ha az ingatlan nincs jól feltüntetve, engedély nélkül építkeztek rajta stb. Célszerű tehát, ha a vevő értékbecslést kér az épületre – önmaga anyagi kockázatát csökkentendő.
Debrecen A város környékén sokan megtalálják a számításukat, ezért abszolút jellemző, hogy kiköltöznek az emberek az agglomerációba. Igaz, a kínálat gyér, ezeken a területeken viszonylag kevés az eladó ingatlan, viszont az árak kedvezőbbek – főleg a 30-40 km-es körzetben. Debrecenben 50 milliónál kezdődik egy élhető családi ház ára a kertvárosi övezetben, vidéken ennek harmadáért is kapható egy ugyanolyan épület. Az árakat látványosan növelték a támogatások, főleg a falusi CSOK-os településeken. Van olyan község, ahol megduplázódtak, általánosságban legalább ötven százalékkal nőttek az árak. A városban is ekkora a drágulás; egy-egy kisebb felújításra szoruló kocka családi házat ma 45 millióra tartanak; ugyanez két éve nem egészen 30 millióba került. A debreceniek vetekszenek a budapesti agglomerációs árakkal.

Az ipari parkok környékén lévő, újonnan létesülő beruházásoknak szintén nagy a felhajtóereje. Más megyékből is települnek oda fiatal meg középkorú párok – ezt az alternatívát választják. Ugyanakkor a családi házak iránt még mindig Debrecenben nagyobb a kereslet. Az új építésű ingatlanok iránt kereslet ugyanakkor ma még viszonylag kicsiny. De meddig?