Külföldiek átlagosan 52 millióért vesznek lakásingatlant nálunk

Kevés külföldi vásárol ingatlant Magyarországon, aki mégis, az jellemzően Budapestben gondolkodik és általában készpénzben fizet: átlagosan 52 millió forintot.

Az ingatlanpiaci fellendülést biztos, hogy nem a külföldiek gerjesztik, ugyanis a határon túlról érkezett vásárlók költéseit összegző tanulmány szerint elenyésző az arányuk a lakáspiacon. A múlt fél évben az Otthon Centrum közreműködésével ingatlant vásárló külföldiek aránya mindössze egy százalék volt – derül ki a cég legfrissebb összesítéséből.

A külföldiek között a németek a legaktívabbak hazánk területén, arányuk elérte az összes külhoni vásárló 30 százalékát. A második helyen végeztek a szlovákok 11,5 százalékkal, és némi meglepetésre a hollandok lettek a harmadikak, 9,5 százalékkal.

A vásárlók döntően az Európai Unió területéről érkeztek, de akadtak közel-keleti és kínai vevők is; előbbi csoport a nagyobb, az összes külföldi 11,5 százaléka. Némi meglepetésre ukrán állampolgár nem vásárolt az előző fél évben az Otthon Centrum közreműködésével ingatlant, csupán néhány bérleti megállapodás fordult elő.


Az eleve kis számú külföldi érdeklődés és üzletkötés Budapestre koncentrálódik, az összes külföldi vevő 53,5 százaléka vásárolt a fővárosban. A budapesti kerületek közül a külföldiek körében a XI. kerület a legkedveltebb a maga 14 százalékával.

A többi településen a külföldi vevők jelenléte esetleges, azonban a dél-nyugati határszélen több helységben (Vízvár, Belezna, Bolhó) is vásároltak az elmúlt fél évében. Nem csak a nagykanizsai és a barcsi járásban történtek tranzakciók, hanem Zala megye több járásában is. A városokban, valamint a Balaton-parton egy-egy ügylet akadt csupán; nincs olyan település, amelyik iránt a külföldiek különösebb érdeklődést mutattak volna.

A külföldi vevőkör döntő, 90 százalékot meghaladó része készpénzzel vásárolt, és átlagosan 52 millió forintot fizetett az általa választott ingatlanért. Az is jól látszik, hogy a határainkon túlról érkezők a nagyobb alapterületű lakásokat vagy éppen házakat részesítik előnyben: a megvett ingatlanok méretének átlaga 90 négyzetméter volt a vizsgált időszakban. A viszonylag nagy lakásméret magyarázata, hogy a megvásárolt ingatlantípusok között 44 százalék a használt családi házak aránya.

A tégla társasházi lakások aránya 39,5 százalék; a 70 négyzetméteres, háromszobás lakásokért átlagosan 59 millió forintot fizettek. Ez az összeg viszont harmadával magasabb, mint a magyarok által vásárolt téglalakások középértéke, ami országosan 37,6 millió forint.

Csak Budapestet vizsgálva is hasonló aránypár állítható fel: a magyar vevők átlaga „csak” 45 millió forintot ad a kiszemelt ingatlanért, vagyis feltételezhető, hogy a Magyarországon ingatlant vásárló külföldiek tehetősebbek a helyieknél.

Új építésű ingatlant a külföldiek 11,5 százaléka vásárolt, átlagosan 73 millió forintért, panelben 5 százalékuk látott fantáziát, amiért átlagosan 28 millió forintot fizettek. Ezzel szemben a magyarok által vásárolt panellakások átlagértéke 26,2 millió forint volt. A lakásbérlésre általánosságban ugyanaz érvényes, mint a vásárlásra. Egyetlen számottevő különbség van, a külföldiek aránya itt magasabb, 4,2 százalék, és a bérlők 15 százaléka ukrán állampolgár.

A külföldiek lakásbérlése még inkább Budapest-centrikus: háromból két lakásbérlet a fővároshoz köthető. Az V. kerület a legnépszerűbb, minden ötödik bérleti szerződést ott kötöttek.