Magyarország az élen a lakásár-drágulásban

Az Eurostat minap megjelent első negyedéves adatai szerint hazánk évek óta letaszíthatatlan a dobogóról a lakásdrágulás ütemét tekintve. Bár reálértéken Portugália átvette a vezetést és egyre több a „trónkövetelő”, még sokáig a látványosan szétszakadó mezőny élbolyában maradhatunk.

Az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 2019 I. negyedévében nominál értéken 11,3%-kal nőttek a hazai lakásárak. Ezzel Magyarország az első helyen áll az Eurostat 26 országot tartalmazó listáján. Ez esetben is érdemes azonban a reál-, tehát az inflációtól tisztított árakat vizsgálni. Az utóbbi adat alapján – a 7,4%-os rátával – a második helyre csúsztunk vissza Portugália mögött. Dobogós helyünk azonban évek óta nincs veszélyben. Hazánkat az egykori keleti blokk országai, Horvát-, Lengyelország, Szlovénia, Csehország és Bulgária követik 6–7%-os drágulással. Mindeközben a legnagyobb európai gazdaságok ennél jóval szerényebb lakásár-változást produkáltak: a német 3,7, a francia 1,7, az Egyesült Királyságé 0,1 százalékot.

„A másik végletet négy olyan ország – Románia, Olasz-, Svéd- és Finnország – mutatja, ahol a múlt egy évben már csökkenésbe váltott a lakásár-index. Romániában a negatív előjel csak most jelent meg, a másik három országban ugyanakkor már évek óta esnek a lakásárak” – értékelte az adatokat Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
 
Egy másik mutató, a 2015 óta bekövetkezett reál-árváltozás alapján, 30 százalékkal szintén második helyen állunk, Portugália 32,5 százaléka mögött. A dobogóra még Csehország fért fel 28%-kal. A várakozásokkal ellentétben, a múlt év végi megtorpanás után nálunk éppen valamelyest újra gyorsul a lakásárak növekedése, így nem lenne váratlan, ha 2016. IV. negyedéve után rövid távon újra élre kerülnénk a 2015-i bázishoz mért lakásárszintben. 
A már hatodik éve meredek áremelkedés valószínűleg lassuló ütemben, de tovább tarthat, egyrészt a most bevezetett demográfiai program lakásvásárlást ösztönző elemeinek hatására, másrészt pedig a 2020-tól fő szabályként a jelenlegi 5%-ról újra 27%-ra emelkedő újlakás-áfa miatt.