(Szerző: helyben.hu) Dunaremete önálló község a püski körjegyzőségben. Lélekszáma 247 fő, időnként kevesebb, de néha eléri a 250-et is. A Duna jobb partján fekvő település ismertségét a hazai vízállásjelentésnek köszönheti, arrafelé azonnal megérzik, ha árad a folyó, vagy épp apad, s ahogy az árvíz, vagy politikai hullámverés is érezteti hatását. Mindenesetre a takaros falucska Mosonmagyaróvártól 13 km, Győrtől pedig 26 km távolságra van. Könnyedén megközelíthető az 1001. számú úton, Lipóton és Püskin át. (A nyitó képhez: Lipóton, Dunaremetétől kb. 1 km-re, nagy és korszerű élelmiszerüzlet és pékség működik. Fotók: Galambos Tamás.)
Dunaremete egyébként gazdag, csaknem mindenre van pénz, az állam a dunai komp mellett már jachtkikötőt is tervez. Marovits Géza polgármester büszke is: ha a helyi közutakon valaki csak egyetlen kátyút is találna, akkor jutalmul hatalmas üveg pezsgőt kapna. Öt éve nem volt emiatt pezsgőbontás.
Viszont a tehetős Dunaremetén nincs egyetlen élelmiszerbolt sem. Mindet bezárták, vagy csődbe ment. A település egyike azon magyar községeknek, amelyek piaci alapon képtelenek élelmiszerüzletet gazdaságosan eltartani. Ebben persze közrejátszik az is, – mondja a helyben.hu szerkesztőségének Marovits Géza polgármester –, hogy Remetétől karnyújtásnyira van a jól felszerelt lipóti és püski bolt. Ha ez sem lenne elég, akkor az idős emberek számára az önkormányzat segít beszerezni a szükséges árut – friss kenyeret, tejet felvágottat – s még haza is szállítja. A fiatalok pedig már csak aludni járnak haza, magas fizetésért mindenki Ausztriába jár dolgozni, s útközben ők is bevásárolnak.
Szóval Dunaremetén látszólag nincs szükség élelmiszerboltra, de már a kocsma is bezárt. Ez a tény azonban nem nagyon érdekli az egyeztetést csak formálisan fenntartó Nemzeti Együttműködés Rendszerét. A kormány ugyanis úgy döntött, hogy még a választások előtt lehetővé teszi egy falusi kisbolt megnyitását, ami sörözőként is működnék. A meghirdetett politikai szlogen azt üzeni, hogy márpedig legyen bolt minden pár száz fős településen, egészen pontosan 121 további faluban. Így aztán csak Dunaremete 65 487 500 forintot kap majd a bolt nyitására. Pontosabban nem is a falu kapja meg ezt a pénzt, hanem a Magyar Faluprogramból egy – nem is helyben élő – bicskei vállalkozó, akinek a „szerviz-kalkulátor” nevű, inkább műszaki szolgáltatást ígérő vállalkozása nyerte el a vidéki viszonylatban is jelentős összeget.
„A falunak csaknem egész éves költségvetése alig több, mint 65 millió!” – mondja a polgármester, aki szerint ez már tényleg szép summa. Ennek ellenére az önkormányzat nem pályázott, mert – mint már említtetett – az élelmiszerüzlet ráfizetéses volt. A falu lakói szerint Marovits polgármester nem szívesen vesz részt ilyen kétes ügyletben, de tudja a helyét, s nem is akadályozza meg. Viszont az egész falut meglepte, hogy a „központ”, az állami pályázat kiírói még csak be sem vonták a település vezetőjét a 65 milliós döntésbe.
Egyébként szerkesztőségünk megkérdezte néhány hasonló község polgármesterét, s a kormányzati élelmiszerbolt ötletét többségében jó szándékú, ámde életképtelen ötletnek tartják. Patvarc polgármestere (a község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban, öt éve még 670 lakója volt) a dinamikus Bernáth Kornélia is azt nyilatkozta, hogy őt sem a tervről, sem a kiválasztott helyi vállalkozó személyéről nem kérdezték meg. Ha ezt megtette volna bármely kormányszerv, akkor ő is elmondta volna, hogy Patvarc lakói a közeli városban vásárolnak be, mert a forgalom kiszámíthatatlansága miatt egy falusi kisboltban képtelenség állandóan friss kenyeret, felvágottat, vagy húst árulni.
Tehát a vidéki polgármestereket, még a fideszes helyhatóságokat sem nagyon kérdezték arról, hogy szükség van-e a falvakban csak drágán működtethető élelmiszerboltokra, ennek ellenére a kormány a választások előtt tetemes összeget szór szét falusi kisboltokra. A Dunaremetére ejtőernyőző vállalkozó 65 milliót kap, miközben luxusingatlanok 30 millió alatt cserélnek gazdát. Patvarc pedig 40 millióhoz jut, holott a település ingatlanárai sem indokolják ezt a szép summát. Ámbár tudjuk, hogy a kormányzat bűvkörében élő szereplők már csak milliárdokban gondolkodnak, néhány tízmillió nem is látszik nagy összegnek.
Mindenesetre zajlik az osztogatás: a kihirdetett pályázat szerint Aszófő leendő boltosa 52 milliót kap. (Aszófő Veszprém megyei település, ami a Tihanyi-félsziget csücskében fekszik, 389-en lakják.) Újbarok településre 66 millió forint jut majd. (Újbarok Fejér megyei falu, lakóinak száma 395). Dozmat község 62 millióért nyit majd új üzletet. (A Vas megyei településen 231-en élnek.) Szép összeget kap Ózdfalu is, az ott lakók 65 millióért jutnak új bolthoz. (A falu Baranya megyében található, 145 lakója van.) Cserénfa ugyancsak 58 millióért nyit üzletet. (A község Somogy megyében van, 221-en lakják.) Korlát Borsod megyei falu, 312 ember otthona, viszont csak 5 milliót kap.
„A statisztika azt mutatja, hogy 500 lakosúnál kisebb településeken lévő kisboltokat lehet ugyan, de csak nagyon nehéz gazdaságosan működtetni” – nyilatkozza az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára. Vámos György szerint ma 300 olyan település van Magyarországon, ahol semmilyen üzlet sem életképes. A szakember ezzel együtt hasznosnak nevezi a kormányzat faluprogramját, ámbár a kisboltprogram a piaci logikának nem felel meg. A pályázó ugyanis – nemcsak az épület megvásárlására, felépítésére, berendezésére kap vissza nem térítendő pénzt az államtól, de öt éven át a munkabérre, illetve a közterhekre is ugyanez vonatkozik. Igy aztán a vállalkozó mindenképp a „pénzénél van”.
Százhuszonegy településen létesítendő kisboltnyitásra és -üzemeltetésre lehet pályázni, a legkisebb összeg 4 millió, amit egy mogyoródi vállalkozó kap, a legnagyobb pedig 65 millió forint, ez a már említett Dunaremetének jut.
A magyar kormány meghirdetett célja, hogy a helyi gazdaságot élénkítse, a kistelepülések népességmegtartó erejét növelje, a falvakban élők életszínvonalát emelje. A támogatással szeretné elérni, hogy a vállalkozók az alapvető élelmiszerek mellett vény nélkül forgalmazható gyógyszereket is árusíthassanak, ezenkívül a postai szolgáltatásokat is elérhetővé tegyék.
A programra a Fidesz-kormány 45 milliárd forintot költene, és esetenként akár 70 millió forint vissza nem térítendő támogatás is igényelhető. (Ezt az összeget egyetlen pályázat sem nyerte el.) Az állam támogatja az üzlet felújítását, műszaki felszerelését, hűtőpult, melegen tartó, feldolgozó, sütő, kelesztő, pénztárgép vásárlását, még az üzletben foglalkoztatottak bére és a közterhek is elnyerhetőek.
Sokan azt állítják: miként a trafikmutyi idején, akkémt most is a fideszes vállalkozók kifizetőhelye lesz a 2022-i választás idején.
Kíváncsiak voltunk a vállalkozókra, illetve a konkrét terveikre is, amelyek révén a ráfizetéssel működő falusi kisboltokat felvirágoztathatják. Ám sem a felkeresett Dunaremete, sem Patvarc, sem pedig Balatonhenye polgármestere nem kívánta megadni az üzletet nyitó, nyertes vállalkozó elérhetőségét. Részben, mert nem is ismerték a nyertest – általában más településről érkezik –, aki sok esetben egy vállalkozás mögé bújva meg is tudja a helyiek előtt őrizni a névtelenségét. Másrészt pedig nem akartak, vagy nem mertek a Magyar Faluprogramot meghirdető kormányhivatal helyett tájékoztatás adni. A kormányhivatal viszont egyelőre nem szolgált adatokkal. Abban viszont biztosak lehetünk, hogy a választás előtt kiosztandó 45 milliárd forintot biztosan azok kapják majd, akiket a kormány arra teljesen mértékben alkalmasnak tart.