Magyar zászlókkal magyar jobboldaliak tüntettek Brüsszelben az uniós székház előtt – tiltakozva a menekültkvóta ellen – írja az Euronews német nyelvű adása és videó alátámasztja a címet, amely szerint romlik az unió és Magyarország közti viszony.
A tüntetők szerint az akció válasz akart lenni annak a négy prominens uniós vezető Junckernek írt nyílt levelére, amelyben azt kérik, vonják meg az uniós forrásokat Magyarországtól. A tüntetők szerint nem lehet megvonni a támogatásokat csak azért, mert a kormány nem hajlandó teljesíteni az uniós kvótát. (Megjegyezzük, állításukat semmivel sem indokolják.) Elmar Brok német uniós képviselő szerint nemcsak Magyarország, hanem Lengyelország, Szlovákia és részben Románia is vizsgálat tárgya, s nem elsősorban a menekültkvótán, hanem a jogállam és az emberi jogok állapotán is múlik az uniós támogatásmegvonás a kötelezettségszegési eljárás eredményeképpen.
Értékei nélkül semmit nem ér Európa – írja a Zeit Online–ban vendégkommetátorként Heinrich August Winkler német történész. A cikk felütése: búcsút inthetünk annak az illúziónak, amely szerint csak a liberális demokráciák menthetik meg Európát. A terjedelmes elemzés számos országot említ, azonban az első helyen Orbán Viktorral kezdi, aki mindent megtett az alkotmánybíróság, és általában az egész igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozásáért. Orbánt nem állította meg Brüsszel 2014-ben, amikor a magyar vezető meghirdette illiberális államot, pedig akkor kellett és lehetett volna, s azóta iskolát teremtett Európa számos országában. Példáját követte Lengyelország, Románia, Bulgária, s most már Málta is. A demokrácia-deficit felszámolása végett szigorúan együtt kell működniük a demokratikus jogalapon szerveződő országoknak, eközben az Európai Parlamentnek fontos döntéshozó szerep jutna a frank–germán-tengely újraélesztésével. Ha ők el tudják indítani az európai szuverenitás reformját, amit Emmanuel Macron homályosan ugyan, de képvisel, akkor csatlakozni fognak hozzájuk Finnország, Hollandia, és az egykori vasfüggönyön túl élt Baltikum is.
Négy hónappal a Soros elleni kampány kezdete után is azt bizonygatja Kovács Zoltán kormányszóvivő, hogy a kampánynak nincs antiszemita jellege – írja a Jerusalem Post. Kérdésére válaszolva Kovács úgy fogalmazott, igen, talán ő (Soros) zsidó, de „mi azt kritizáljuk, amit csinál, és amit képvisel”. Az összes eddigi közül a Soros-féle nemzeti konzultációt tartja a legsikeresebbnek. Az újság megjegyzi, Benjamin Netanjahu budapesti látogatása előtt leszedték a Sorost támadó plakátokat, és az izraeli miniszterelnök Sorost bírálva a magyar kormányt a védelmébe vette.
A Népszabadság bezárásával fennáll a veszélye annak, hogy példát statuálva, amely szerint ezt is simán meg lehet tenni, Európa többi országában is hasonló fejleményekre lehet számítani – foglalkozik a médiaszabadság kérdésével a brit The Guardian. Gergely Márton volt főszerkesztő-helyettes elmeséli, hogyan zárták be egy éjszaka leforgása alatt a vezető magyar napilapot. Ráadásul mindehhez hozzájárul a nyomtatott sajtótermékek példányszámának, valamint a hirdetési bevételének a csökkenése. Az adóhatósági vegzálások, az oligarchák felvásárlásai, illetve a Berlusconi modell. S mindennek nyomán sokkal jobban ki vannak téve a politikai nyomásnak és az üzleti érdekeknek, azaz függetlenségük került veszélybe.
Az EBESZ sajtószabadságáért felelős vezetője, Harlem Desir, volt francia miniszter szerint egyre nehezebb forrást találni a független és liberális média működtetéséhez. A hagyományos üzleti modell működésképtelen. Ugyanakkor mintha látszana némi biztató jel is, mert a fogyasztó-központú üzleti elv kezd helyként érvényesülni, szemben a hirdető által meghatározott korábbi gyakorlattal.
Miközben átlagban szinte mindenhol csaknem 8 százalékkal esett vissza a nyomtatott sajtótermékek példányszáma a múlt öt évben, aközben Kínában és Indonéziában 25, Indiában 70 százalékkal emelkedett.
Simicska Lajos maga hekkeli meg a plakátot és írja rá a maga véleményét – számol be az Orbán-Simicska konfliktus legújabb fejleményeiről a Yahoo 7 News a francia AFP beszámolója alapján. A történetet visszafejti egészen 2014-ig, amikor a két jó barát összeveszett és a rákövetkező évben Orbán kormánya megadóztatta a hirdetési piacot csak azért, hogy kiszúrjon a milliárdos Simicskával. A cikk szerzője szerint a harmadik terminusra hajtó Orbán és a Fidesz azonban tart az ultranacionalista és euroszkeptikus Jobbiktól, amit Simicska támogat.