Az Európai Parlament elítéli a nők szexuális és reprodukciós jogokkal kapcsolatos helyzetének romlását Lengyelországban és hangsúlyozza: az Uniónak kötelessége fenntartani ezeket a jogokat. Az abortuszjogok korlátozása nyomán pusztán a nem biztonságos terhességmegszakításból lesz több. A képviselők bírálják, hogy a döntést megfelelő nyilvános vita nélkül, a koronavírus-járvány miatti korlátozások idején hozták meg. Lengyelországban többé nem biztosítottak a nők alapvető jogai. Az Uniónak reagálnia kell „a jogállamiság rendszerszintű összeomlás[ára]” Lengyelországban.
A Parlament a 455 szavazattal, 145 ellenszavazat és 71 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban kijelenti, hogy a lengyel alkotmánybíróság október 22-i döntése, amely súlyos és visszafordíthatatlan magzati rendellenességek vagy a magzat gyógyíthatatlan betegsége esetén is tiltja a terhességmegszakítást, „veszélyezteti a nők egészségét és életét”. Mivel Lengyelországban 2019-ben a művi terhességmegszakítások 96 százalékát (1110-ből 1074-et) ilyen alapon végeztek, ezért ezen műtétek betiltása a „nem biztonságos, titkos és életveszélyes abortuszok számának növekedéséhez” fog vezetni, figyelmeztetnek a képviselők.
Az állásfoglalás megjegyzi, hogy az ítéletet „a PiS (Jog és Igazság) vezette koalíció politikusai által megválasztott és azoktól teljes mértékben függő bírák hozták”.
A Parlament hangsúlyozza, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatából adódóan a korlátozó abortusztörvények sértik a nők emberi jogait. A képviselők szerint a reprodukciós egészségügyi szolgáltatásokhoz való, időben történő hozzáférés, és a nők reprodukciós autonómiájának és döntéshozatalának tiszteletben tartása alapvető fontosságúak a nők emberi jogainak és a nemek közötti egyenlőségnek a védelme szempontjából.
A női jogok alapvető emberi jogok, szögezi le a Parlament, emlékeztetve arra, hogy az uniós intézményeket és a tagállamokat jogszabály kötelezi ezen jogok fenntartására és védelmére. A képviselők rámutatnak, hogy egyre több lengyel nőgyógyász lelkiismereti okokra hivatkozva akár a fogamzásgátló gyógyszerek felírását is megtagadja, vagy megakadályozza a nők hozzáférését a szülés előtti szűréshez. Évente több ezer lengyel nő kénytelen külföldre utazni olyan alapvető egészségügyi szolgáltatások igénybe vételéhez, mint a terhességmegszakítás, ezzel pedig további veszélynek teszik ki egészségüket és jólétüket.
A képviselők támogatásukról és szolidaritásukról biztosították a lengyeleket, különösen a lengyel nőket és az LGBTI+ embereket, „akik az egészségügyi kockázatok ellenére az utcákra vonultak, hogy tiltakozzanak alapvető szabadságaik és jogaik súlyos korlátozásai ellen”. Megjegyzik, hogy az ítélet olyan időszakban született, amikor a koronavírus-járvány miatt szigorú korlátozások voltak érvényben, amely „súlyosan akadályoz[t]a a megfelelő demokratikus vitát és a jogszerű eljárást”.
Az állásfoglalás elítéli, hogy a bűnüldöző hatóságok és a nem állami szereplők, például szélsőjobboldali nacionalista csoportok túlzott és aránytalan erőszakot alkalmaznak a tüntetőkkel szemben.
A Parlament szerint az ítélet „újabb példája az igazságszolgáltatás politikai hatalomátvételének és a jogállamiság rendszerszintű összeomlásának Lengyelországban”. A képviselők kérik a Bizottságot, hogy vizsgálja meg alaposan az alkotmánybíróság összetételét, és fontolja meg, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást a testület ítéletei és a Parlament szerint jogellenes összetétele kapcsán. Ez utóbbi a Parlament álláspontja szerint megkérdőjelezi, hogy az alkotmánybíróság képes-e fellépni a lengyel alkotmány védelmében. A Tanácsnak pedig a 7. cikk szerinti eljárás keretében kellene foglakoznia kellene az alapjogok lengyelországi állítólagos megsértésével az abortusztilalom és egyéb ügyek kapcsán, jelenti ki a Parlament.
A vitában nem szólalt fel magyar képviselő.
Az elfogadott szöveg itt elérhető (2020.11.26.)
A név szerinti szavazás eredménye itt látható (2020.11.26.)
A vita felvételről (2020.11.25.)
Vezető képviselők az abortusz de facto betiltásáról (2020.10.22., angolul)