Azért, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országok is hozzájuthassanak majd a koronavírus-oltóanyaghoz, az Európai Unió ma bejelentette, hogy további 100 millió euró vissza nem térítendő támogatással járul hozzá a COVAX eszközhöz, amely azt hivatott biztosítani, hogy a koronavírus-vakcinához világszerte mindenki méltányosan hozzáférhessen.

Az új kötelezettségvállalás kiegészíti az EU által a COVAX javára korábban felajánlott 400 millió euró összegű garanciát, és újabb uniós beruházást jelent a globális helyreállítás előmozdításába, hiszen a globális helyreállítás csak akkor valósítható meg, ha minden rászoruló személy biztonságos és hatékony oltóanyaghoz juthat. Az újabb 100 millió eurós támogatással az EU a szolidaritás és az együttműködés jegyében egyesíti erőit nemzetközi partnereivel annak érdekében, hogy az oltóanyagot mindazok be tudják majd szerezni, akiknek arra a leginkább szükségük van az afrikai, karibi és csendes-óceáni országokban.

Uniós stratégia az esélyegyenlőségre

Az Európai Bizottság ma előterjesztette a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, interszexuális és queer (LMBTIQ) személyek esélyegyenlőségére vonatkozó első uniós stratégiát.

Bár az LMBTIQ személyek esélyegyenlősége tekintetében az elmúlt években előrelépés történt az EU-ban, 43%-uk továbbra is úgy érzi, hogy hátrányos megkülönböztetéssel szembesül. A koronavírus-válság csak súlyosbította a helyzetet. A ma előterjesztett stratégia az LMBTIQ személyeket érintő egyenlőtlenségekkel és kihívásokkal foglalkozik, és célzott intézkedéseket, köztük jogi és finanszírozási lépéseket határoz meg a következő 5 évre.
A Bizottság a stratégiában a többi között azt szorgalmazza, hogy a homofób gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények minősüljenek uniós szintű bűncselekménynek, továbbá hogy jogi rendelkezések elfogadására kerüljön sor a szülői státusz tagállamok közötti kölcsönös elismeréséről. A stratégia ezenfelül azt is biztosítani hivatott, hogy az LMBTIQ személyek szempontjából fontos kérdések megfelelően megjelenjenek az uniós szakpolitikai döntéshozatalban.

A stratégia a következő négy fő pillér mentén határoz meg célzott intézkedéseket: a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; a biztonság garantálása; befogadó társadalmak kialakítása; vezető szerep az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére irányuló globális törekvések terén. A főbb intézkedések közé tartoznak az alábbiak:

  • A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem: a Bizottság helyzetfelmérést fog végezni, különösen a foglalkoztatás területén, 2022-ben pedig jelentést tesz majd közzé a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv alkalmazásáról. Szükség esetén jogszabályokat is elő fog terjeszteni, különösen az egyenlőséggel foglalkozó szervek szerepének megerősítését illetően.
  • A biztonság biztosítása: az LMBTIQ személyek aránytalan mértékben válnak gyűlölet-bűncselekmények, gyűlöletbeszéd és erőszak áldozatává, ugyanakkor alacsony arányban jelentik be a gyűlölet-bűncselekményeket. A Bizottság 2021-ben kezdeményezést terjeszt elő, hogy az „uniós bűncselekmények” jegyzékére a – többek között az LMBTIQ személyek ellen irányuló – gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények is felkerüljenek, emellett pedig finanszírozási lehetőségeket is biztosítani fog az LMBTIQ személyek biztonságát szolgáló kezdeményezésekre.
  • A szivárványcsaládok jogainak védelme: az eltérő nemzeti jogszabályok miatt előfordulhat, hogy a családi kötelékeket nem minden esetben ismerik el az EU belső határain belül, ha szivárványcsaládokról van szó. A Bizottság jogalkotási kezdeményezést fog előterjeszteni a szülői státusz kölcsönös elismeréséről, és fel fogja mérni, milyen lehetséges intézkedésekkel támogathatja az azonos neműek élettársi kapcsolatának tagállamok közötti elismerését.
  • Az LMBTIQ személyek esélyegyenlősége világszerte: a Bizottság több finanszírozási eszköz és alap révén Unión kívüli országokban is támogatni fogja az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére irányuló intézkedéseket.

A fentieken túl a Bizottság arra kívánja a tagállamokat ösztönözni, hogy a bevált módszerekre alapozva dolgozzák ki saját cselekvési terveiket az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében, mivel a kapcsolódó szakpolitikai területek közül sok elsősorban nemzeti hatáskörbe tartozik.

Az LMBTIQ személyek esélyegyenlőségére vonatkozó uniós stratégia

Az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének jelentése: Hosszú út az LMBTI személyek esélyegyenlőségééig

Segítségre szorul a magyar digitális oktatás

Az Európai Bizottság ma tette közzé az oktatási és képzési figyelő idei kiadását, amely az oktatás és a képzés alakulását elemzi az EU egészében és az uniós tagállamokban. A tanulmány számba veszi az európai oktatási rendszerek előtt álló fő kihívásokat, és olyan szakpolitikai alternatívákat mutat be, amelyek alkalmazásával ezek a rendszerek megfelelőbb választ tudnak adni a társadalmi és munkaerőpiaci kihívásokra. A jelentés az uniós szintű összehasonlítás mellett részletes országjelentéseket is tartalma
 
A 2020. évi kiadás kiemelt hangsúlyt fektet a digitális korban zajló oktatásra és tanulásra. A koronavírus-válság nyilvánvalóvá tette, milyen fontosak a digitális megoldások a tanításban és a tanulásban, és a jelenlegi hiányosságokra is rávilágított. Annak ellenére, hogy a múlt években a tagállamok beruháztak a digitális oktatási és képzési infrastruktúra fejlesztésébe, továbbra is nagy különbségek vannak mind az országok között, mind az egyes országokon belül. Ellentétben azzal az általános vélekedéssel, miszerint korunk fiataljai „digitális bennszülöttek”, sokan közülük nem rendelkeznek megfelelő digitális készségekkel: a felmérésekben részt vevő országokban a tanulók több mint 15%-ának nem kielégítőek a digitális készségei. A Magyarországra vonatkozó országjelentés is megállapítja, hogy a digitális oktatás további támogatására van szükség a digitális készségek fejlesztése érdekében.

A Magyarországra vonatkozó országjelentés; Tájékoztató a legfontosabb uniós szintű eredményekről; Az Oktatási és Képzési Figyelő összes eredményét bemutató weboldal