(Lakatos Zsófia tudósítása) A Német Ipari Szövetség (Bundesverband der Deutschen Industrie / BDI) és a müncheni székhelyű Roland Berger nemzetközi vezetési tanácsadó cég „Innovációs mutató, 2024” tanulmányában 35 ország gazdasági újító-megújuló innovációs képességét hasonlította össze. Az idei rangsor első három helyezettje Svájc, Szingapúr és Dánia. (A nyitó képen: Dánia innovációs központja.)

Az elemzés három fő szempontra összpontosít: először is az innováció, az újítás és megújulás felmérése, az országok technológiai jövőjének feltárása, valamint a gazdasági rendszerek fenntarthatóságának értékelése annak megállapítására, hogy hosszú távon sikeresek lehetnek-e.

Az idei innovációs mutató összesített rangsorában az élen – akárcsak a múlt években – ismét a kis országok állnak. Svájc 71 ponttal továbbra is az első, őt követi Szingapúr (hárommal növelte pontjai számát) és Dánia 68-68 ponttal, miáltal a világ legdinamikusabb és leginnovatívabb országai lettek. Dánia példamutató módon nyolc ponttal javította teljesítményét, és a kulcsfontosságú technológiákat tekintve, például az energia- és a biotechnológia területén is élen jár. Szingapúr és Dánia példás fejlődése közelebb hozta az első három országot egymáshoz, miközben a köztük és a következő helyeken szereplők – Svédország (58 pont), Írország (55) és Finnország (52) – jócskán nőtt a különbség.

Néhány kis ország, mint Belgium és Ausztria után az első nagy ipari ország a 11. helyen szerepel: Dél-Korea 44 ponttal. Szorosan mögötte következik Németország 43 ponttal (a 10.-ről a 12. helyre esett vissza). A 42 pontot elért Egyesült Királyságé a 13. hely. Az Amerikai Egyesült Államoknak 35 ponttal (-7) a 18. hely jutott, miután lassan, ám folyamatosan csökken a 2000-es évek közepén kezdődött innovációs kapacitása.

A covid-világjárvány – mások között – Kínát is érzékenyen érintette. Kína az egyetlen olyan nagy gazdaság, amelyik az évek során rendkívül lendületesen javította innovációs kapacitását, és feljebb lépett a rangsorban. Jelenleg a 25. helyen áll, megelőzvén Olaszországot és Japánt. A világjárvány és a kormány szigorú elszigetelő intézkedései azonban 2020 óta Kína innovációs indexének stagnálásához vezettek.

Japán a 28. helyen áll, a középmezőny alsó felében. A szigetország viszonylag gyenge teljesítményének oka az innovációs rangsorban nagyrészt olyan területeken keresendő, mint a nemzetközi hálózatépítés, a tudományos teljesítmény, a munkaerő rendelkezésre állása, valamint a kutatásba és fejlesztésbe történő kormányzati beruházások teljesítménycsökkenése. Annak ellenére, hogy Japán erős a kutatásban és fejlesztésben, a szabadalmak kidolgozásában és a csúcstechnológia területén, ezek az erősségek korántsem elegendőek ahhoz, hogy látványosan javítson általános megítélésén.

A rangsor utolsó helyeit hét feltörekvő gazdaság foglalja el, köztük az öt BRICS-ország közül négy (Brazília, Oroszország, India, Dél-Afrika), valamint Törökország, Mexikó és Indonézia. Mutatóértékeik 21–12 pont, miáltal a lista végén kullognak.

Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere az innovációs rangsort ekként kommentálta: egy gazdaság mérete alapvető hatással van tudományos és technológiai színvonalára, innovációs tevékenységére. A kis országoknak szakosodniuk kell, hogy korlátozott erőforrásaikat és képességeiket hatékonyan bevethessék. Csak ez teszi lehetővé a számukra, hogy kiemelkedjenek bizonyos területeken – amint azt Svájc, Szingapúr és Dánia esetében láthatjuk. Ezek olyan országok, amiknek tudományos intézményei a világ legjobbjai közé tartoznak. Iparágaik olyan területekre összpontosítanak, mint a gyógyszeripar, a biotechnológia, az elektronika és az automatizálás, ahol az új kutatások különösen fontosak.

A nagy országok viszont sokkal szélesebb körű tevékenységeket folytatnak. Ez a sokféleség teszi lehetővé a számukra, hogy számos ágazatban elérjék a kritikus tömeget, ugyanakkor csökkentheti általános hatékonyságukat. A nagy gazdaságok sokoldalúbbak is a többieknél, miáltal bizonyos tevékenységek gyakran egyes térségekben összpontosulnak. Ha például az USA tagállamait vizsgáljuk, a földrésznyi ország jelenlegi gyenge innovációs helyezése némileg változik. Massachusetts a 7., Kalifornia pedig a 13. helyen állna, ha önállóan értékelnénk őket. Hasonlóképpen, a németországi Baden-Württemberg a 4. helyen állna, közvetlenül Svájc, Szingapúr és Dánia mögött.

Az idei innovációs mutató a Fraunhofer Rendszer- és Innovációkutató Intézet (ISI) és az Európai Gazdaságkutató Központ (ZEW) által gyűjtött és elemzett, tudományosan alátámasztott adatok alapján tükrözi a világ innovációs tevékenységét. A jövőt a ma meghozott intézkedések alakítják. Azok az országok, amelyek most nem hajtják végre a szükséges intézkedéseket, a következő években nehezen vagy aligha tudják tartani a lépést a fejlesztésben és fejlődésben élenjárókkal.

Németországban például máris számos területen aggasztó beruházási elmaradás tapasztalható. Az új tudományos ismeretek és technológiák meghonosítása veszélyezteti Németország versenyképességét, különösen azért, mert egyre több ország száll be az innovációs versenybe.