Magyarországnak cselekednie kell a jogállamiságot illetően, ha hozzá akar jutni az Európai Unió helyreállítási alapjához – jelentette ki az EU-ügyekben illetékes cseh miniszter a Reutersnek adott nyilatkozatában.
Mikuláš Bek szavainak most külön súlya van, hiszen ebben a félévben a prágai kormány látja el az Európai Unió soros elnökségi teendőit, és ebben a minőségében kialakítja a miniszteri egyeztetések napirendjét, valamint elnököl ezeken a tanácskozásokon. A hírügynökség emlékeztet arra, hogy jogállami hiányosságok miatt egyelőre sem Magyar-, sem Lengyelország nem kapta meg a neki szánt összeget a világjárvány utáni helyreállítást szolgáló támogatási alapból. Magyarország – írja a Reuters – a múlt héten kilátásba helyezte: ha megállapodás születik a pénzügyi támogatásról, akkor október végéig módosítani fog számos olyan törvényt, amelyet bírált az Európai Bizottság. A brüsszeli végrehajtó testületnek egy hónapja van a budapesti válasz elemzésére a feltételességi mechanizmus részeként.
A cseh miniszter szerint alig van hajlandóság a Bizottságban, illetve a tagállamok között arra, hogy elfogadják a magyar ígéreteket, mielőtt valódi cselekvést látnának. „Nem vagyok biztos abban, hogy a (további) párbeszéd bármit eredményezhet ebben az ügyben” – idézi a Reuters Mikuláš Beket, aki ehhez hozzátette: végső soron Magyarországot a pénzügyi érdekei rávehetik arra, hogy végrehajtsa a kívánt változtatásokat.
Lengyelországot illetően a demokratikus normákat Brüsszel szerint kiforgató igazságszolgáltatási reform miatt került sor összeütközésre. A cseh miniszter most azt mondta a Reutersnek: miközben Lengyelország dolgozni kezdett a megoldáson, aközben Magyarország hitelessége csorbát szenvedett, mert nem mutatott szolidaritást bizonyos uniós ügyekben, így például Budapest követelésére le kellett venni a szankciós listáról Kirill orosz ortodox pátriárkát.
A Reuters utal arra, hogy a demokratikus normákról folyó viták mellett az ukrajnai háborúval kapcsolatos nézeteltérések is kiélezték a visegrádi országcsoporton belüli feszültséget, mert Budapest a többieknél úgymond óvatosabb álláspontot foglal el.
Most egy kis médiaszemle a médiaszemlében, annak illusztrálására, hogy az Egyesült Államokban az egymással élesen szembenálló orgánumok is képesek a másik véleményét korrekt módon ismertetni. Az erősen konzervatív, jobboldali Fox News tévécsatorna internetes oldala beszámol arról, hogy Jonathan Rauch, a The Atlantic című, liberális magazin rendszeres szerzője azt állítja legfrissebb cikkében: ha Trump újra nyer, akkor Amerika megszűnik liberális demokrácia lenni.
Rauch szerint egyrészt a Tegyük Újra Naggyá Amerikát mozgalom ki is fejti ilyen irányú terveinek egy részét, másrészt pedig meg kell nézni Orbán Viktor magyar miniszterelnök gyakorlatát. Ennek értelmében a volt republikánus elnök 2024-i újabb győzelme esetén autoriter lépések várhatók, talpnyalók kerülnének kulcsfontosságú pozíciókba, megfélemlítenék a hivatásos köztisztviselőket, térdre kényszerítenék a bűnüldöző szerveket, és Trump fegyverként használná az elnöki kegyelmet. A Fox News által ismertetett Atlantic-cikk szerzője szerint Orbán Magyarországon már bebizonyította, hogy a közvélemény elfogadja a tekintélyuralmat, feltéve, ha annak lopakodó változatát kapja.
A világsajtó mindent elsöprő, vezető témája ma reggel természetesen Mihail Gorbacsov halála. Nézzük, mit ír róla – pontosabban mit emel ki az életútból – a német Frankfurter Allgemeine Zeitung. A lap moszkvai tudósítója, Friedrich Schmidt úgy fogalmaz: a volt szovjet államfő, aki hozzájárult a fegyverkezési verseny beszüntetéséhez, külföldön ünnepelt államférfi maradt, Oroszországot azonban ez nem hatotta meg. Nyugaton mindig „Gorbi” marad, egy békeangyal, aki az NDK-ban állomásozó katonákat bent tartotta a laktanyákban, amikor a nép az utcára vonult. Oroszországban viszont szemére hányják, hogy eljátszotta a birodalmat. Ő maga éppenséggel megőrizni akarta a Szovjetuniót. A rendszer emberének mondta magát, de ő maga zúzta szét a rendszert.
A The Washington Post szintén hangsúlyozza, hogy Gorbacsov nem kívánta levonni a szovjet lobogót. Életútja során másokkal együtt ő is látta a hatalmas szakadékot a mindennapok szegényes szovjet valósága és a fényes kommunista jövőt ígérő pártvezetők jelszavai között. Ez őt megrendítette – ebben különbözött a többiektől.
Mire a Szovjetunió élére került, tökéletesen átlátta a valóság feneketlen mélységét, de kevéssé tudta, miként kellene azt kijavítani. Azt remélte, hogy a nyíltság és a politikai pluralizmus szabadjára engedett erői gyógyírt jelentenek majd, de nem így történt.
A nemzetközi sajtószemle alábbi részének forrása: www.muosz.hu
Reuters Az EU soros elnöki teendőit ellátó Csehország Európa-minisztere szerint Magyarországnak kell lépnie, ha hozzá kíván jutni a járvány utáni gazdasági megélénkülést szolgáló alaphoz. Azaz: meg kell fordítani az Orbán-kabinet által felállított sorrendet, és előbb a jogállami aggályokat kell eloszlatni, utána lehet csak szó a sok ezer millió euró folyósításáról. A magyar fél a múlt héten azt közölte: október végéig módosítja a kifogásolt jogszabályokat, ha létrejön a megállapodás a Bizottsággal.
Mikuláš Bek kiemelte: sem Brüsszelben, sem a tagállamok részéről nem lát nagy hajlandóságot, hogy elfogadják a magyar feltételeket. Hozzátette: a dolgok már ott tartanak, hogy még a párbeszéd sem igen képes előmozdítani bármit is, a döntő változást a magyar pénzügyi érdekek kényszeríthetik ki.
Mert míg a lengyelek hozzáláttak, hogy megoldásra jussanak az EU-val, addig Magyarország hitelének nagyban ártott, hogy több esetben sem volt hajlandó szolidaritásra, lásd, amikor kikényszerítette, hogy vegyék le az orosz ortodox egyház fejét a szankciós listáról. Varsó ugyanakkor újabban kilátásba helyezte, hogy vétót alkalmaz, ha nem kapja meg a támogatást. Erről Bek úgy véli: meg kell fontolni az ilyen fenyegetéseket, különösen akkor, amikor ekkora válsággal néz farkasszemet a közösség.
Die Welt Az, hogy négy európai bírószövetség megkontrázta Ursula Von der Leyen tervét, mármint hogy minden további engedmény kicsikarása nélkül kifizeti Lengyelországnak a járványalapból járó 36 milliárd eurót, az egyben figyelmeztetés a Bizottságnak, hogy hasonló ellenállásra készülhet akkor is, ha hasonlóképpen próbálna eljárni Magyarország esetében is.
Vagyis ne is gondoljon semmiféle elvtelen kompromisszumra Budapesttel, miután beindította a jogállami mechanizmust. Ha az Európai Parlament is csatlakozik a tiltakozáshoz, akkor aztán tökéletes lenne a vihar.
Mint emlékezetes, a négy civil szervezet az Európai Bírósághoz fordult, mert úgy vélte, hogy az Európai Bizottság, illetve Tanács nem jár el kellő gondossággal lengyel-ügyben. Így most meghiúsulhat, hogy az ukrán háború kapcsán tanúsított helytállásáért Varsó hozzájusson a pénzhez, miközben csak tessék-lássék módon visszakozik a bíróságok függetlenségének korlátozása ügyében. Ilyen civil fellépésre idáig nemigen találni példát, de szakértők, sőt az EP jó pár képviselője szerint von der Leyen a jogállam kárára igyekszik kompromisszumot kötni.
Laurent Pech, aki az uniós jog professzora a londoni Middlesex Egyetemen és összehangolta a négy bírószövetség akcióját, bajosnak nevezi, hogy a Bizottság és a Tanács kézi zálogként használja az EUB döntéseit. Szerinte von der Leyen számára csak ürügy, hogy a lengyelek ennyire kiálltak az ukránok mellett, igazából engedményeket kíván tenni a jogállam kapcsán. Azaz itt politikai szándék nyilvánul meg, noha először a PiS-nek kellene helyreállítania az igazságszolgáltatás önállóságát.
The Washington Post/Bloomberg Putyint igenis rá lehet venni, hogy vonja ki a csapatokat a zaporozzsjei atomerőműből – állítja James Stavridis nyugalmazott tengernagy, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka, aki rendszeresen publikál a hírügynökség oldalán, egyébként pedig a tőkekezeléssel foglalkozó Carlyle-csoport alelnöke. Rámutat, hogy az elnök valóban a tűzzel játszik, mert rettenetes hosszú távú következményekkel járhat, ha bármilyen baleset történik a létesítményben.
Az oroszok három fő okból foglalták el az erőművet: 1. Közel van a herszoni térséghez, ahol az ukrán ellentámadás várható, így erői biztos menedékből támadhatnak. 2. Megfélemlíti az európaiakat, mármint hogy újból Csernobilhez hasonló katasztrófa lehetséges. 3. Le akarja választani az ukrán ellátórendszerről a blokkokat, hiszen azok az ukrán áramigény egyötödét fedezik.
A baj többféleképpen következhet be: 1. nem lehet biztonságosan működtetni a berendezéseket – a személyzet orosz fegyverekkel a hátában dolgozik. Ha tönkremegy a hűtőrendszer, felléphet a leolvadás. 2. Ugyanez amiatt is elképzelhető, hogy találat éri a hűtést. 3. Tüzérségi támadás folytán megsérülhetnek az elhasznált elemeket tartalmazó tárolók. Szóval, Zaporozzsje tényleg időzített bomba.
Hogy ne jöjjön el a legrosszabb, a nemzetközi közösségnek ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség küldöttsége felkereshesse a helyszínt. Kritikus, hogy demilitarizálni kell az egész környéket. Kényszeríteni kell Moszkvát, hogy helyezze nemzetközi ellenőrzés alá a létesítményt. Ehhez igénybe kell venni még újabb gazdasági szankciókat is, ideértve, hogy tovább korlátozzák az orosz energiahordozók kivitelét.
Der Standard Paul Lendvai csodának nevezi, hogy az ukránok továbbra is sikeresen szállnak szembe Oroszországgal, miközben a háború nem csupán az ország függetlenségéért, hanem a szabad Európa jövőjéért is folyik. A diktátor persze alábecsülte a védők és a civil társadalom harci morálját, de az is egyértelmű hogy a nyugati segítség nélkül Kijev nem sokra menne.
Az orosz rendszer nem csupán az energiaszállításokkal és az atomszerencsétlenség veszélyével fenyegeti Európát, hanem egyben dezinformációs kampánnyal igyekszik megtörni a Kijevvel vállalt szolidaritást. Kérdés, hogy a szociális biztonság miatt aggódó európaiak nem mennek-e lépre a propagandának. Hogy ez ne így legyen, az múlik a független sajtó erején, de az uniós országok vezetőin és összetartásán is.
Akik reálpolitika címén a megalkuvást szorgalmazzák, és lépéseiket mindig a legutóbbi közvélemény kutatáshoz igazítják, nos, azok ezúttal is készek átlépni Ukrajnán. Ilja Jasin orosz ellenzéki politikus, akit most „álhírek terjesztésének” vádjával 10 évi börtön fenyeget, arra figyelmeztet, hogy a Nyugatnak meg kell mentenie az ukránokat. Mert a Kreml-junta akkor szenvedi el a legnagyobb csapást, ha Ukrajna fennmarad és a háború után ajtót jelent a demokráciára.
Oroszországot pedig nem szabad egy kalap alá venni Putyinnal, bár a rendőri önkényuralom miatt a megfélemlített lakosságtól nem lehet hőstetteket várni. Az elnök népszerűsége azonban feltartóztathatatlanul zuhan.
Financial Times Európa riadót fújt, mert kínaiak ma már nagyjából pont annyira hatékonyan kémkednek ellene, mint az oroszok. Ezt megerősíti a CIA korábbi európai főnöke, hozzátéve, hogy a kínai hírszerzők szakmai szemmel nézve időnként egészen kivételes műveleteket hajtanak végre, főleg mivel rendkívül türelmesek.
Hozzájuk fűződik, hogy tavaly 30 ezer szervezet számítógépes hálózatát hackelték meg a fejlett világban. De egészen más módszerekkel dolgoznak, mint az oroszok. Erre külön fel kell készülnie a nyugati elhárításnak. Moszkva ugyanis a régi iskolát képviseli, biztonsági célokat követve. Kínát viszont minden érdekli, a politikai befolyás növelésétől a kereskedelmi vagy technológiai titkok kifürkészéséig.
A Kreml nem riad vissza kockázatos, időnként törvénysértő akcióktól sem, lásd, hogy négy éve Angliában megpróbáltak megmérgezni egy volt kettős ügynököt. A kínaiak viszont sokkal diszkrétebben csinálják, mert fontosnak tartják a jó kétoldalú kapcsolatokat. Az USA úgy becsüli, hogy Peking minden évben 600 milliárd dollár értékű szellemi tulajdont lop el, az európaiak szerint nekik ez az aknamunka évente majdnem 700 ezer állásba kerül.
Az EU-országokból a háború óta jó 600 orosz ügynököt utasítottak ki, a kínaiak esetében ez jóval nehezebb, mert nem könnyű rábizonyítani a delikvensekre, hogy a tilosban járnak. Viszont rengeteg ilyen ügy van. Az FBI minden 12 órában új vizsgálatot indít ilyen okokból. Az FBI főnöke szerint lélegzet-elállító, amit Kína művel ezen a területen.