A magyar országgyűlés elfogadta azt a békepárti határozati javaslatot, amit az orosz–ukrán háború első évfordulója kapcsán nyújtottak be a Fidesz és a KDNP képviselői. A határozattal – amit 130 igen- és 24 nem-vokssal szavaztak meg a képviselők – az országgyűlés kifejezi elkötelezettségét a béke mellett, és rögzíti: azt várja el a nemzetközi közösség minden tagjától, hogy a mielőbbi béke érdekében lépjen fel, és kerülje azokat a lépéseket, amelyek a háború kiterjedésével járnak. (A nyitó képhez: ..csak hogy tudja a plebsz, mi a főnök véleménye…)
A dokumentum elítéli Oroszország katonai agresszióját, elismeri Ukrajna jogát az önvédelemre, s leszögezi, csak azonnali tűzszünettel, tárgyalásokkal és békével lehet életeket menteni, valamint, hogy a fegyverszállítások és további szankciók helyett mielőbbi béketárgyalásokra van szükség.
Béketervekkel amúgy lassan Dunát lehetne rekeszteni. Nemrég a kínaiak is előálltak az oroszoknak alapvetően megfelelő béketervvel, a Vatikán is kifejtette, miként képzeli el a békét. A magyar álláspont ennél jóval általánosabb, konkrét pontokat idáig egyedül Novák Katalin fogalmazott meg a héten Törökországban, ahol arról beszélt, hogy olyan béke kell, ami nem végződhet Oroszország győzelmével, s mindehhez még hozzátette, hogy ki kell vonni az orosz csapatokat Ukrajnából.
Sem Orbán Viktor, sem Szijjártó Péter nem kommentálta az államfő szavait. A miniszterelnök péntek reggeli rádiós szózatában sem reagált Novák Katalin kijelentésére, az Orbánt kérdező riporterként foglalkoztatott sajtómunkás pedig nem érezte feladatának, hogy erre rákérdezzen. Be kellett érnünk azzal, hogy Orbán a harmadik világháború rémével fenyegette meg a magyarokat, és mint már számos alkalommal, ezúttal is elmondta, tűzszünet kell ahhoz, hogy béke legyen.
A békéhez azonban – és a miniszterelnök erről nem beszélt – a harcoló felek szándéka mellett a megállapodásuk szükséges. Természetesen az oroszok is békét akarnak, igaz, egészen különös feltételekkel. Mihail Galuzin, orosz külügyminiszter-helyettes a moszkvai Pravda beszámolója szerint nemrégiben azt közölte a nyilvánossággal, hogy „Oroszország kész az ukrajnai konfliktus békés rendezésére, de Moszkvának számos feltétele van”. Nem új feltételekről van szó, Moszkva „mindössze” azt követeli, hogy azonnal állítsák le a fegyverszállítmányokat, az ukrán fegyveres erők szüntessék be a harcot, valamint az ukránok mondjanak le a NATO- és EU-tagságról, ezenkívül Ukrajnának el kell ismernie az új területi realitásokat. Lefordítjuk magyarra a helyettes orosz külügyér üzenetét: az ukránok adják meg magukat és fogadják el, hogy az oroszok elfoglalták országuk egy részét.
Putyin a háború kezdete óta nem először, ezúttal is fordítva ül a lovon. A helyettes külügyér – nyilván a legfelső vezetéssel egyeztetett – megszólalása azt sugallja, hogy a nyugati fegyverszállítások miatt kellett az egyébként békés, és mélyen emberbarát orosz elnök hadseregének lakóházakat, kórházakat, infrastrukturális létesítményeket bombázni. Ha a Nyugat nem kezd fegyvereket szállítani az ukránoknak, akkor Putyinnak eszébe sem jut megtámadni egy független országot, hanem – mint évekkel ezelőtt – Szibériában egy jeges folyóban fürdik, tigrist simogat és félmeztelenül, lóháton mutatja magát.
A néhány orosz feltétel a magyar országgyűlés békehatározatának fényében is megér egy misét. A magyar parlament fideszes többsége – Orbán Viktor (ezúttal csak) 130 bátor embere – úgy tesz ugyanis, mintha az oroszokkal lehetne tárgyalni, miközben Putyinék nem is titkolják, hogy csak az általuk diktált feltételek mentén hajlandók bármiféle egyezségre, tűzszünetre, békére.
A magyar országgyűlés fideszes többsége a békepárti határozattal házhoz ment a pofonért, kevésbé finoman fogalmazva: önként és dalolva csinált hülyét magából.