Ezt a címet adta a mérsékelten baloldali szellemiségű Frankfurter Rundschau a dpa német hírügynökségtől átvett annak a tudósításnak, ami szerint a 27 uniós tagállam közül 26 csatlakozott a közös állásfoglaláshoz. A magyar miniszterelnök már többször fordult szembe az EU intézkedéseivel A pénteki alaszkai találkozó további szakadáshoz vezethet Orbán Viktor és uniós hivatali partnerei között – figyelmeztet a lap.
Vlagyimir Putyin és Orbán Viktor Moszkvában 2018-ban. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs
Mi az, ami ebből nem volt elfogadható Orbán Viktornak? A tagállami vezetők hangsúlyozták, hogy a határokat erőszakkal nem szabad megváltoztatni. Aggódnak amiatt, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök alaszkai találkozójának a kimenetele hátrányos lehet Ukrajna számára. Trump ugyanis legutóbb mérlegelendőnek mondta az Oroszország javára történő ukrán területi engedmények gondolatát. Az uniós tagállamok szerint (mínusz Magyarország!) az igazságos és tartós békének, amely stabilitást és biztonságot teremt, tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot. Úgy vélik, hogy a tárgyalásoknak akkor van értelmük, ha azokra tűzszünet – vagy legalábbis az ellenségeskedések visszafogása – mellett kerül sor. Az Európai Unió – Magyarország kivételével – kinyilvánítja, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát, és érvényesíteni kívánja az Oroszország elleni szankciókat. Újabb szankciók megvitatása is felvetődik. Ukrajna népének rendelkeznie kell azzal a szabadsággal, hogy maga döntsön a saját jövőjéről. Minden jövőbeli biztonsági garancia integráns alkotórésze kell legyen az, hogy Ukrajna képes hatékonyan megvédeni magát.
A dpa-tudósítás emlékeztet arra, hogy a magyar miniszterelnök már többször fordult szembe az EU intézkedéseivel. Ukrajna katonai megsegítését Orbán következetesen elutasítja, barátja, Putyin szerint ugyanis ez csak meghosszabbítja a háborút.
A magyar jobboldali konzervatív vezető a szankciókról azt állítja, hogy azok nem célravezetőek, miközben ártalmasak az európai gazdaságra nézve. A német hírügynökség kiemeli, hogy Putyin iránti rokonszenve mellett Orbán Donald Trumpnak is hűséges híve. A pénteki alaszkai találkozó további szakadáshoz vezethet Orbán Viktor és uniós hivatali partnerei között – vélekedik a német hírügynökség.
Európa veszélyben van, és mi hol maradunk? Ausztriának sürgősen szüksége van olyan stratégiára, amely a legrosszabb forgatókönyvre készül – írja Hans Rauscher, a liberális bécsi Der Standard kolumnistája. Gondolatmenetének kiindulópontja az, hogy akármire jut vagy nem jut egymással Alaszkában Trump és Putyin, az Egyesült Államokra immár legfeljebb csak igen korlátozottan lehet számítani, mint a nyugati értékek közösségének vezető hatalmára. Az osztrák kommentátor szerint az olyanok, mint J. D. Vance amerikai alelnök kijelentéseiből világosan kitűnik, hogy szabadulni akarnak a tartós kötelezettségvállalásokból, mégpedig azért, hogy az Egyesült Államokon belül zavartalanul kialakíthassák a fehérek előjogain alapuló autoriter viszonyokat, és hogy ők maguk személyesen gazdagodjanak ebből.
Ez veszély Európára nézve – írja Rauscher. A kontinensnek ugyanis egy olyan orosz imperialistával van dolga, aki a hadseregével természetesen nem akar és nem is képes Lisszabonig vonulni, de tönkreteheti a NATO-t és az EU-t, mert elsősorban az Európai Unió vonzó alternatív modell a nagyorosz birodalmi álommal, illetve a nagyorosz befolyási övezettel szemben. A Der Standard szemleírója felidézi, hogy egykor a nagyorosz birodalomhoz tartozott Finnország, a Baltikum és Lengyelország. A Szovjetunió idején Kelet-Európa vazallus államokból állt. Putyin lényegében ezt akarja visszaállítani. És Nyugat-, valamint Közép-Európában szívesen venne szélsőjobboldali, illetve oroszbarát kormányokat. Ezzel már egész messzire előre jutott: ott van Magyarország meg Szlovákia, és Ausztriában is csak hajszálon múlt. Németországban a második legnagyobb pártra számíthat, Csehországban pedig az idén ősszel, Franciaországban 2027-ben akár sikerülhet is.
Hans Rauscher szerint abban az esetben, ha Putyint még három-öt évig leköti Ukrajna, Európa kiépítheti az elrettentő katonai kapacitását. Lehetséges viszont, hogy minden gyorsabban történik majd, és Ukrajna rövid időn belül összeomlik, aminek a nyomán egy sor országban hatalomra kerülnek a szélsőjobboldali Putyin-pártiak.
Ehhez a véleménycikkhez mintegy illusztrációként tökéletesen illeszkedik az a tegnapi hír, hogy a Forsa közvélemény-kutató és elemző intézet legfrissebb felmérése szerint az Alternatíva Németországnak – rövidítve: AfD – elnevezésű szélsőjobboldali, populista párt már a legnépszerűbb németországi politikai erővé vált. Ha most tartanák a választásokat, az AfD 26 százalékot kapna – állítja a Forsa. A Friedrich Merz kancellár vezette keresztény uniópártok blokkja 24 százalékra számíthatna.
A Politico brüsszeli kiadása erről hírt adva megjegyzi: a különböző intézetek méréseinek összevetése alapján náluk nem így állnak ugyan a számok, hanem a CDU/CSU továbbra is enyhe fölényben van az AfD-vel szemben, de azt meg tudják erősíteni, hogy
az AfD a februári választáson elért 21 százalékhoz képest azóta is folyamatosan növelte támogatottságát, és minimum a legnagyobb ellenzéki pártnak számít.