Vona hozzátette, hogy Orbán Viktor másfél éve, a sorozatos vereségek miatt talált rá a menekültkérdésre, ám ma az emberek félelme szavatolja számára a belpolitikai stabilitást. A kvótáról azt kérdezi a pártvezér, hogy ha most beengedünk, mondjuk, ötezer embert, akkor ki garantálja, hogy nem jön még ötezer? És súlyos gondok lennének a beilleszkedésnél is. Ehelyett Vona azt ajánlja, hogy a romákat emeljék ki a szegénységből. A politikus ugyanakkor tagadja, hogy Oroszországtól, Irántól vagy bármely más államtól pénzt kapott volna a Jobbik. Azt pedig melléfogásnak tartja, hogy Orbán Viktor nyíltan Trump mellé állt.  

A Frankfurter Allgemeine Zeitung arra figyelmeztet, hogy nem túl feltűnően, de államcsíny zajlik Merkel ellen. A politikus kész helyzetet teremtett, azon már nem lehet változtatni. Amikor még meg lehetett volna, az ország rendkívüli érzelmi állapotban volt, a menekültek megsegítése polgári kötelességnek számított. Ám azóta megtörtént a kijózanodás. De a bajor kormányfő már tavaly szeptemberben megmondta, hogy a határnyitással Merkel súlyos hibát követett el, és a szellemet már nem lehet visszaparancsolni a palackba. Miért nem lép Seehofer nyíltan a színre trónkövetelőként, annak lehet oka, hogy úgy számol: csinálja csak a miniszterelnök, ameddig csak bele nem bukik. Csupán idő kérdése az egész. A puccs puha talpakon jár. Micsoda gondolat: ül valahol egy pár asszony és férfi, és azt tervezi, mit tegyenek másnap, ha Merkel lemondásra kényszerül.  

Három, közfigyelmet érdemlő jelentést is közöl a Bloomberg

1. A hírügynökség arra figyelmeztet a másfél hét múlva esedékes horvátországi választások előtt, hogy a horvát olajtársaság a jelek szerint igencsak mérgező a politika számára, miközben mindkét nagy párt az ígéri, hogy nemzeti kézbe veszi vissza az INA ellenőrzését a MOL-tól. Az ügybe az utóbbi hat évben egy miniszterelnök belebukott, egy másik pedig a rács mögé került. Timothy Ash, a londoni Nomurától úgy fogalmaz, hogy jóformán öngyilkossággal ér fel, ha a hivatalosságok ráteszik a kezüket a cégre. Ideje volna megtanulniuk, hogy ne akarjanak mindent kontrollálni. Kifelé a vállalatból, el kell adni az állami tulajdonrészt annak, aki a legtöbbet kínálja érte. A zágrábi kormány ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a MOL nem hajtotta végre az ígért beruházásokat, és legyengíti a céget. Ám itt megint megszólal Timothy Ash, aki szerint a politikusok mindig is hajlottak arra, hogy fejőstehénnek tekintsék az ilyen nagyvállalatokat. Szeretik azt bizonygatni a választóknak, hogy itt bizony a családi ezüstről van szó, amelyet nem szabad elherdálni.

Nem bízik Európában a világ egyik legtekintélyesebb pénzügyi befektetője és inkább Latin-Amerikába viszi a pénzt. Hasenstab a Templetontól azt mondja, a feltörekvő piacok jelenleg nyugodtabbak, mint az USA vagy az öreg kontinens, ahol erősödik a populizmus és nacionalizmus, miután megrekedtek a reáljövedelmek. A feljövő gazdaságok viszont továbbra is az ortodox politikára építenek és ez biztonságosabbá teszi az ottani befektetéseket.  A szakember, aki 130 milliárd dolláros alapot kezel, tavaly már eladta a magyar és ír állampapírokat. Ezen felül az euró ellen játszik, mert úgy ítéli meg, hogy hiányzik az akarat az euroövezet fennmaradásához.  És csak fokozódni fognak azok a gondok, amelyek szétmállasztják a közös fizetőeszközre épülő elképzelést, így a menekültválság, a terrorizmus, a gazdaság stagnálása, a populizmus és a nacionalizmus.

Nem vár lényegi eredményt menekültügyben a jövő hónap közepén esedékes pozsonyi uniós csúcstól a német kereszténydemokraták külpolitikai kérdésekben illetékes parlamenti szóvivője. Jürgen Hardt úgy gondolja, hogy a migránsválságra ott sem fognak megoldást találni. Hiszen amíg olyan tagállamok utasítják el a kvótát, mint Magyarország és Lengyelország, addig hiábavaló bízni a tartós rendezésben. Pedig szerinte az áttelepítés kiváló alap volna hozzá, ám ehelyett valószínűleg önkéntes társulást ajánlanak majd a vonakodó partnereknek. A politikus azzal érvelt, hogy előbb vissza kell nyerni az emberek bizalmát az unió iránt.  

Bár az európai vezetők márciusban azt közölték, hogy lezárult az út a Balkánon a menekülők számára, becslések szerint azonban azóta csaknem 25 ezren haladták át Szerbián – írja a brit The Guardian. A kerítés ellenére egész évben olyan 20 ezren Magyarországon keresztül jutottak el nyugatra. Vagyis tavalyhoz képest lényegesen kevesebben jönnek, de azért sokan érkeznek Bulgárián át, illetve csempészek segítéségével Macedóniába mennek, ahol a kerítés nem a görög határ teljes hosszában húzódik. Görögországban 57 ezren rekedtek a táborokban, rettenetes körülmények között. Egy részüket kellene áttelepíteni, de hát a kvótadöntésnek nemigen van foganatja.

Jól megy jelenleg a visegrádi államoknak: nem csupán a menekültkérdésben diktálnak Németországban, hanem gazdaságilag is az éllovasok közé számítanak az EU-ban – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. A GDP tavaly az euróövezetben reálértékben 1,7%-kal nőtt, a négyek esetében viszont 3,7%-ot tett ki. És jók a kilátások az idénre, valamint jövőre is. A hajtóerő Lengyelország, de Magyarország is stabilnak számít. Tavaly nálunk 2,9%-kal javult a bruttó hazai termék, erre az évre 2,5%-ot jósolnak, 2017-re várhatóan ismét felmegy 2,8%-ra. Pedig az év eleje nem indult jól, ám a kormány és a jegybank beindította az ösztönzőket. Főleg a gyógyszergyártásban, a vegyiparban, az idegenforgalomban és a megújuló energia előállításában igyekszik eredményt elérni. E célra van saját pénz, illetve kedvező feltételekkel kölcsön is lehet kérni. Az államadósság 77,2%-ra ment vissza, a költségvetés hiánya 2016-ban 1,8% körül alakul. Dőlnek az adóbevételek, a forint stabil. A Fitch már felértékelte az országot, példáját követheti novemberben a Moody’s is. A bővülést főleg a magánfogyasztás serkenti, amihez hozzájárultak a javuló foglalkoztatási mutatók.

A német beruházók, a Mercedes és a többi szeretik Magyarországot, bár kifogásolják a korrupciót, a közbeszerzések átláthatóságát, a szakképzés színvonalát, valamint a hazai beszállítók megbízhatóságát. Ám Európában példátlan módon szárnyal a budapesti tőzsde, bár az is igaz, hogy a Bux-ot négy cég papírjainak forgalma mozgatja.

Elképzelhető, hogy Ausztria Magyarországról vesz példát és maradásra kényszeríti azokat a fiatal orvosokat, akik ingyen tanultak az egyetemen – adja tudtul a Die Presse. A nálunk honos rendszer előzményeiről szólva a tudósítás rámutat, hogy Orbán Viktor nagyot csalódott, mert első kormányzása idején hiába ölt sok pénzt a képzésbe, a friss diplomások sorra vándoroltak ki nyugatra. Ezért  vezette be 2010 után azt, amit a bírálók röghöz kötésnek, jobbágyságnak neveznek. Vagyis hogy aki állami költségen lett orvos, annak köteleznie kell magát, hogy legalább négy évig idehaza dolgozik. A szabályt később az összes felsőfokú tanintézetre kiterjesztették. Ily módon persze álcázott formában tandíjat vezettek be mindazok számára, akik nem akarták magukat Magyarországhoz kötni. Viszont azóta már egyéb ösztönző intézkedések is igyekeznek maradásra bírni a cselédkönyves orvosokat. A hatóságok úgy becsülik, hogy 2500 fiatal szakembert tudtak itthon tartani. A másik oldal viszont kritikusan vélekedik a reformról. A Rezidens Szövetség elnöke nem tudja, hogy ez esetben sikerről vagy kudarcról kell-e beszélni, még nem érzékelni, hogy működőképes-e a rendszer.