Magyar szemmel akár furcsának is tűnhet föl, hogy mekkora érzelmek és politikai viharok kísérik a lengyel államelnök-választást, ám az elmérgesedő stílus korántsem meglepetés a hazai belpolitika hangneméhez szokott állampolgárnak.

Így a legfrissebb hír az, hogy a konzervatív elnökjelölt, Karol Nawrocki a sopoti Grand Hotel vendégei számára prostituáltakkal szolgált, amikor ott biztonsági őrként dolgozott. Ezt az Onet portál által megkérdezett akkori biztonsági kollégái nyilatkozták az online lapnak. Az interjúalanyok állítólag a saját biztonságukat féltve, névtelenek maradtak, de vállalják a felelősséget – kijelentették, hogy készek tanúskodni a bíróságon, írta a lap.

Még előtte a kormánykoalíció jelöltje, Trzaskowski által megfogott borítékon hajtottak végre titokban kábítószertesztet, azt akarták kimutatni, hogy a jelenlegi varsói polgármester drogot fogyaszt… Nawrocki teszteltette magát, hogy ő nem fogyasztott drogot, és felszólította ellenfelét, hogy ő is tegye azt.

A Pollster Kutatóintézet által készített felmérés szerint Rafał Trzaskowski, aki a felmérésben 45,7 százalékot kapott, győzelemre számíthat az elnökválasztás második fordulójában, míg Karol Nawrocki 43,61 százalékos támogatást kapott, a megkérdezettek 10,69 százaléka pedig bizonytalan.

A lengyel politikai rendszerben az elnököt közvetlenül választják, vagyis erős megbízatása van, de kevés a hatalma, a szerepe nagyrészt reprezentatív feladatokra korlátozódik. Képviseli az országot, aláírja a bírák, diplomaták és katonai alkalmazottak kinevezését, és a fegyveres erők főparancsnokaként jár el. Van azonban egy fontos hatalmi eszköze: a parlament által elfogadott bármely törvényt – az állami költségvetés kivételével – visszautasíthatja.

Az elnök rendelkezik a legnagyobb demokratikus legitimációval az összes politikai tisztségviselő közül, mivel közvetlenül választják, és ehhez abszolút többség – azaz a szavazatok több mint 50 százaléka – szükséges. A szavazás első fordulójában a választásra jogosultak kétharmada adta le szavazatát – ez közel 20 millió embert jelent. Következésképpen az elnököt június 1-jén, vasárnap több mint tízmillió közvetlen szavazattal választják meg.

A szükséges többség eléréséért szinte mindig van második forduló. Az első és a második forduló tehát gyakorlatilag két különböző választás. Az idén az első fordulóban 13 jelölt indult, mindegyik legalább 100 ezer aláírást nyújtott be a választásra jogosultak részéről a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A második fordulóban viszont vagy-vagy döntést kell hozni arról, hogy az ország melyik irányt válassza.

Az első forduló ezért inkább politikai hangulat-barométerként szolgált: Rafał Trzaskowski, a kormányon lévő Polgári Platform jelöltje 31,3 százalékkal végzett az első helyen. Karol Nawrocki, akit Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság pártja (PiS) támogat, 29,5 százalékot kapott. A harmadik helyen a bevándorlás- és EU-ellenes Konföderáció (Konfederacja) képviselője, Sławomir Mentzen végzett 14,8 százalékkal. Egy másik szélsőjobboldali jelölt, Grzegorz Braun, aki korábban a Konfederacja tagja volt, és még Mentzennél is radikálisabb álláspontokat képvisel, 6,3 százalékot kapott, vagyis a jobboldali szélsőségre a választók több mint 20 százalék szavazott.

Az eredmény figyelmeztető jel Donald Tusk miniszterelnök kormánykoalíciója számára. A koalíciós jelöltek együttesen a szavazatok alig több mint 40 százalékát szerezték meg. Ha ma tartanák a parlamenti választásokat, Tusknak valószínűleg gondot okozna a többség biztosítása. Az egyre népszerűbb Konfederacja nélkül sem a PiS, sem a Polgári Platform nem lenne képes kormányt alakítani.

A jobboldali és szélsőjobboldali jelöltek – azaz Nawrocki és mások – együttesen a szavazatok több mint 50 százalékát kapták. Ez nem jelenti azt, hogy Trzaskowskinak nincs esélye, de azt igen, hogy fej-fej mellett haladó verseny várható. Figyelemre méltó az establishment-ellenes jelöltek támogatottsága is, mert például a legfiatalabb szavazók körében a szavazatok közel háromnegyede a rendszerellenes jelöltekre esett.

A 60 év feletti korosztályban a szavazatok közel 90 százaléka a két vezető jelöltre, Trzaskowskira és Nawrockira jutott, akik a Tusk és Kaczyński közötti, két évtizede fennálló politikai polarizációt képviselik. A 18-29 éves korosztályban azonban ez a szavazatarány jóval alacsonyabb, 22 százalék.
A 39 év alatti szavazók körében a szélsőjobboldali Mentzen végzett az élen. Ha csak a 29 év alatti lengyelek szavazhatnának, Mentzen valószínűleg a radikális baloldali, antikapitalista Adrian Zandberg ellen indulna a második fordulóban. Ez generációs konfliktusra utal Lengyelországban: a fiatalok más politikát követelnek. Úgy vélik, hogy az elmúlt három évtized politikai elitje megbukott, és radikális változásokra van szükség.

Az idősebb szavazók még mindig többségben vannak. A 40 év alattiak a választók 38 százalékát teszik ki, míg a 40 év felettiek 62 százalékot. Mindazonáltal a demográfiai változásokat nem szabad figyelmen kívül hagyni. A fiatalabb generáció elutasítja azt a politikát, amelyet a PO és a PiS közötti megosztottság jellemez. Mindazonáltal éppen ez a megosztottság fogja meghatározni a lengyel politikai tájképet június 1-jéig.

Végül a lengyeleknek választaniuk kell e két lehetőség közül – ami messzemenő következményekkel járhat. A választások eredménye fogja eldönteni, hogy a liberális koalíció által 2023-ban a PiS dominanciájával szemben elért áttörés csak egy kivételes jelenség volt-e a lengyel, sőt talán az európai politikában, vagy Donald Tusk másfél évvel ezelőtti győzelme valódi változást jelentett. A jobboldali identitáspolitika világszerte erősödik.

A PiS jelöltjének, Karol Nawrockinak a győzelme azt jelezné, hogy a „Trump-effektus” kezd megszilárdulni nemcsak Lengyelországban, hanem egész Európában. Nawrocki kampánya Trump retorikáját idézi – például a „józan ész forradalmára” való felhívásokkal, valamint a „woke” kultúra és a sokszínűség, egyenlőség és befogadás által vezérelt politika elutasításával.

Nem szabad elfelejteni, hogy Trump egy rendkívül szokatlan lépéssel nyilvánvalóan jelezte Nawrocki támogatásá: május 3-án, a lengyelországi bankszünnapon találkozott a PiS jelöltjével az Ovális Irodában. Ilyen gesztusra még nem volt példa a lengyel választások történetében. A találkozóról még egy hivatalos fotót is közzé tettek a Fehér Ház közösségi oldalán.

Trzaskowski győzelme viszont azt bizonyítaná, hogy a növekvő jobboldali radikalizmust meg lehet állítani. A lengyel liberálisoknak akkor sikerült volna meggyőzniük a választókat arról, hogy jobban meg tudják oldani azokat a kihívásokat, amelyeket a populista és nacionalista politikusok szerint csak ők tudnak megoldani.

Ez cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. A benne szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk. (Német Marshall Alap+10Reuters+10POLITICO+10. Reuters
https://wyborcza.pl/relacje/14,126862,31970552.html#s=S.MT-K.C-B.2-L.2.maly) bit.ly/3HbGajD