Három nagyvállalat (Ericsson Magyarország, Graphisoft, Richter Gedeon Nyrt.) 2001-ben határozta el, hogy alapítványt hoz létre Rátz László emlékére, és díjat alapít a természettudományos oktatásban jeleskedő pedagógusok erkölcsi és anyagi elismerésére. A Rátz Tanár Úr Életműdíj napjainkban a közoktatás egyik legrangosabb kitüntetésének számít. Évente két-két matematika, fizika, kémia és 2005 óta két biológia szakos tanárnak ítélik oda a fejenként 1,2 millió forinttal járó elismerést. A díj az iskolák 5–12. osztályaiban biológiát, matematikát, fizikát és kémiát tanító (vagy egykor tanított) tanároknak ítélhető oda, őket szakmai és társadalmi szervezetek jelölhetik, illetve főként olyan kollektívák, amelyek jól ismerik az ajánlott tanár tevékenységét.
A mai díjátadó ünnepséget a kuratórium nevében elsőként Kroó Norbert akadémikus köszöntötte, aki hangsúlyozta az iskola szerepét a tehetségek kibontakoztatásában. Emlékeztetett arra, hogy általában egy-egy tanár példája, munkássága ösztönzi a diákokat, s később nem egy lángelme hálásan emlékezik vissza az alma materre. Wigner Jenő például többször is emlegette a fasori gimnáziumban töltött éveket, és amerikai dolgozószobájának falára is kitette Rátz László képét.
A hazai természettudományos oktatás méltatása azért is fontos, mert ez a terület az utóbbi években kissé visszaszorult. Igaz, tapasztalható némi pozitív elmozdulás is. Tavaly az ELTE fizika szakára mindössze hárman jelentkeztek, az idén már 64-en.
AZ IDÉN DÍJAZOTT TANÁROK
Fizika
dr.Halász Tibor(Kaposvár)
Horváth Gábor (Budapest)
Matematika
Brenyó Mihály és Brenyó Mihályné (Kecskemét)
Károlyi Károly (Bátaszék)
Biológia
dr. Lenkei Irén (Budapest)
dr. Lénárd Gábor (Budapest)
Kémia
dr. Cs.Nagy Gábor (Debrecen)
Oláh Gábor Péter(Budapest)
Rátz László (1863–1930) a Budapesti (Fasori) Evangélikus Gimnázium legendás hírű tanára volt. Kiváló matematikusokat, fizikusokat, kémikusokat nevelt. Az ő keze alól indult el fényes tudóspályáján Wigner Jenő fizikus és Neumann János matematikus. A soproni Evangélikus Gimnáziumban érettségizett, majd a Budapesti Tudományegyetemen tanult. Ezután egy évig a berlini, majd a strassbourgi egyetemen folytatott tanulmányokat. 1890-től a Budapesti Evangélikus Főgimnázium helyettes tanára, majd rendes tanára, végül 1909 és 1914 között a gimnázium igazgatója. Rátz tanár urat a magyar matematikatanítás egyik nagy reformerének tartják. 1906-ban többek között Beke Manóval és Mikola Sándorral megalapította a Matematikai Reformbizottságot. Hangsúlyozták a fejszámolás fontosságát, a becslések gyakoroltatását. Rátz László olyan tanár volt, aki nagy tudása és kifinomult érzéke alapján felismerte a tehetségeket, és úgy bánt velük, mintha kollegái, munkatársai lettek volna.