Regényes asszonysors a 19. századból: Kossuth Zsuzsanna

Sokan élnek még közöttünk nők, akik annak idején a pöttyös, majd cseperedvén a csíkos könyveken nőttek fel. Lányregények, amelyeket egykoron egyáltalán nem volt ciki olvasni.

A szerző: Berényi Anna a könyve bemutatóján.

Pöttyös köntösben jelent meg annak idején Szabó Magda Álarcosbálja, Astrid Lindgren Harisnyás Pippije, a Pöttyös sorozat szerzője volt a többi között Thury Zsuzsa, Nagy Katalin, Halasi Mária, Bálint Ágnes, Fehér Klára, G. Szabó Judit. A csíkos könyvekre ugyancsak sokan emlékezhetnek. A 12–16 éveseknek indított sorozat legemlékezetesebb darabjai a Hugonnai Vilmának, Szendrei Júliának, Zrínyi Ilonának, Teleki Blankának, Elizabeth Barrett-Browning-nak, vagy Pálmay Ilkának és Veres Pálnénak, mi több Florence Nightingale-nek emléket állító, regényes életrajzok voltak. A sorozatok az 1950-es évek végétől egészen a 90-es évek közepéig éltek és bővültek. Az egyik alapszerző Kertész Erzsébet hatásos nyomokat hagyott az olvasó ifjúságban, így minden bizonnyal rengetegen forgatták a Kossuth Zsuzsannáról írott életrajzi regényét is. Kossuth Lajos kishúgát általa ismerhettük meg, hogy tudjuk, kiről neveztek el iskolát több városban, vagy hogy miért is az ő születésnapja „a magyar ápolók napja”. Ám most az érdeklődő olvasó a bájos lányregények világát meghaladó, izgalmasan sokrétű életrajzot kaphat a Kossuth Kiadói Csoport Noran Libro Kiadójánál frissen megjelent „Kossuth Zsuzsanna regényes életrajza” című könyv által, amelynek szerzője Berényi Anna.

Időről időre újra kell mesélni a történelmünket. Megváltozik a nyelv, alakulnak az értékeink, új szempontjaink és kérdéseink lesznek. Hogyan lett például a tizenkilencedik század progresszív gondolatából, a hazaszeretetből mára egy populista kolbásztöltelék? A reformkor és az 1848-i forradalom idején jól megfért egymás mellett a nemzeti érzés kiteljesedése és az emberi jogokért vívott harc. Kossuth Zsuzsanna fordulatokkal teli életén keresztül járhatjuk végig ezt a kort. Közel vagyunk a tűzhöz, hiszen bátyja mindig hátteret, fényt vagy árnyékot adott életének.

Kossuth Lajost húga szemével látjuk: hős, de öntörvényű, önző, hiú és esendő hős. Kossuth Zsuzsa okos, tehetséges, tettvágytól fűtött nő volt, akinek a képességeit és lehetőségeit erősen korlátozták kora szabályai. Élettörténete a politika fordulatai nélkül is megindító és lebilincselő. Benne van korának minden akkor szokásos tragédiája és küzdelme. Kivételes személyiség volt, és kivételes a kor, melyben élt. Átélt kolerajárványt, árvizet, szegénységet és boldogságot, születéseket és még több halált, forradalmat, szabadságharcot, menekülést és börtönt, valamint tucatnyi újrakezdést. Százhetven éve a világon elsőként szervezett meg egy teljes országra kiterjedő hadikórházi ellátást. Ha valaki számára ismerős Kossuth Zsuzsanna neve, emiatt emlékezik rá.

Pedig nem ez volt az egyetlen kiváló, említésre méltó, tiszteletet érdemlő cselekedete, miközben persze neki is voltak hibái, gyarlóságai és tévedései. Mindenki azt olvas bele ebbe a regénybe, amit akar: egy küzdelmes élet történetét, a női sors nehézségeinek leltárát vagy a nemzeti politika egyéni sorsokban megvalósuló lenyomatát.

Berényi Anna, közgazdász, ám elcsábította az írás, a történelmünkben búvárkodás és azt mondja: „Teljesítménye alapján Kossuth Zsuzsát az egész világnak ünnepelnie kellene, hiszen Florence Nightingale-ről világszerte megemlékeznek, mert azt tartják róla, hogy a világon elsőként szervezte meg 1854-ben a krími háborúban a tábori ápolási rendszert. Kossuth Zsuzsanna ugyanezt tette öt évvel előbb, a magyar szabadságharc alatt 1849-ben. Őt illeti a világelsőség.”

A forrásanyagok és az író képzelete eggyé szövik a történetet „A regény érdekes, szívmelengető vagy szívszaggató fordulatait nem én találtam ki, hanem az mind megtörtént. Sokszor még azt is hűen tudtam visszaadni, hogy az adott jelenet közben milyen ruhát viseltek, milyen pamlagon ültek, milyen volt az időjárás. Igyekeztem teljességgel megfelelni a forrásoknak, és csak azokat a hézagokat kitölteni fikcióval, amelyeket feltétlen szükségesnek találtam.”

Mindazoknak kedves olvasmány lehet ez a könyv, akik szeretik a megtörtént eseményeken alapuló regényeket, Kossuth Zsuzsa sorsában egy mozgalmas és felemelő történetet találnak. Zsuzsa élete tele volt küzdelemmel, sikerekkel és tragédiákkal, több életre való sorsfordulattal. Aki szeretne többet megtudni a tizenkilencedik századi Magyarországról, az a regény alapján megértheti az akkori politikai fordulatokat, átérezheti egy szabadságharc vezetésének mindennapjait. A megtorlás évei is részletesen megjelennek a regényben, mely időszak csak pár mondatot kap a történelemkönyvekben.

Kossuth Lajost egy teljesen új arcáról ismerhetjük meg: a regényben testvér, fiú, férj és apa elsősorban, és csak utána politikus.

Berényi Anna máris kapott véleményt a könyvéről, miként műve bemutatóján elmondta, gimnazistától, fiatal nőtől, középkorú férfitól és idősebb hölgytől is. Mindenki más-más érdekeset és elgondolkodtatót talált a regényben, és szerencsére abban mindannyian megegyeztek, hogy olvasmányos, izgalmas, nehezen lerakható történet.

A szerzőnek a Kossuth Zsuzsanna regényes élete a harmadik könyve – „A feleséged vagyok, nem a cseléded” esszékötete és első regénye, az „Annamari” után. Berényi Anna igazi újra mesélő, aki a mai kor olvasójának bányászta ki a forrásanyagok tengeréből mindazt az izgalmas részletet, amit a szikár tudomány talán nem tart elég fontosnak. Élvezetes regénnyé gyúrta a legkisebb Kossuth-gyermek, a korlátait feszegető nő történetét a nem is olyan romantikus tizenkilencedik századból.