Régi idők örökifjú gyönyörűségei

Mint sokakat, engem is elvarázsol egy-egy régi típusú négykerekű látványa. Ilyenkor lelkem s emlékezetem rezdül az idő múlását látván. Tagadhatatlan: az egyre gyorsuló időben ezek a járművek is megjelenítik a múltat, mindazt, ami akár egyéni-családi, akár egyéb szempontból felejthetetlenül a miénk: emlék. (A nyitó képen: egyik kollégám igencsak figyelmet érdemlő autója az ENSZ New York-i székhelyének főbejárata előtt, 1999-ben.)

Amikor egy-egy oltimer gurul-gördül, zajosan pöfög veled szemben, netán kiállításon pillantod meg, úgy érzed, hogy a 19. század utolsó, a 20. század első negyede elevenedik meg általuk, s már-már magad is ott ülsz egy-egy csodálatos autómatuzsálem vezető- vagy utasülésében…

Elidőzvén a következő képeknél, ne várja az olvasó, hogy szakmai magyarázatot – márka, típus, gyártási év stb.  – adjak a látottakról. Sokkal inkább nosztalgiázni hívom, az élményt próbálom megosztani, tovább adni általuk. Elöljáróban néhány családi vonatkozású kép formájában, valóban igen régi autók látványával.

Gépkocsik az 1930-as évek elejéről Párizsban:

Gépkocsi előlről s hátulról 1939-ben Algírban.

És máris ugrás mai világunkba: itt-ott még szaladgálnak retró kocsik:

1958-ban készült felvételem egy Pontiac gépkocsiról, mely azóta is kedvencem.

1961-ben örökítettem meg Libanonban ezt az akkoriban nálunk teljesen ismeretlen márkájú, formájú járművet.

A New York melletti Long Island egy hatalmas szabadtéri parkolójában rendeztek old timer gépkocsi-bemutatót 2000 júliusában. Ott aztán volt minden! Íme:

Néhány hónappal később, októberben New York központjában, az Ötödik sugárúti Rockefeller Center előtti parkban állítottak ki régi típusú gépkocsikat. Ez a fénykép

mutatja, hogy a város egyik legzsúfoltabb helyén is sikerült a szervezőknek kiállítaniuk a rengeteg autót:

A világszervezet és a civil társadalom közötti kapcsolatok megvizsgálása ügyében létrehozott ENSZ-főtitkári panel tanácskozására 2004 elején a New Yorktól nem messze lévő Pocantico Hills-be utaztunk, ahol a Rockefeller család birtokában lévő park egyik épületében folytattuk soros megbeszélésünket. Joggal kérdezhetik, mi köze mindennek a régi gépkocsikhoz? Magam is így gondoltam, amíg – egy kis szabad időt felhasználva – nem néztem körül a szépséges parkban és a nekünk helyet adó látványos épületben,

ahol is az alagsorban rábukkantam egy autókiállításra:

Jubileumi felvonulást rendezett 2005-ben a Citroën Párizsban, a Foch Avenue és a Diadalív (Arc de Triomphe) környékén, ahová a szervezők a legkülönbözőbb országokból gépkocsijaikkal együtt meghívták a francia fővárosba a Citroën autókat használókat. Mintegy kétezer kocsi gyűlt össze a kijelölt útvonalakon, s a rendszámokból valóban látni lehetett: igazán széleskörű a nemzetközi részvétel.

Nem sokkal később, 2007-ben a párizsi magyar nagykövetség épülete mellett vettem észre ezt a szó szerint ragyogó gépkocsit és természetesen nem tudtam megállni, hogy ne fényképeztessen le magam a jármű társaságában.

Majd nem messze innen egy másik varázslatos autóra bukkantam:

Jó évtizede, 2010-ben egy szakértői küldöttséggel látogattam el Tajvanra, ahol a vendéglátók elvittek bennünket a tajpeji Csang Kaj-sek múzeumba. Ott fényképeztem a két kiállított gépkocsit: a Kínai Köztársaság egykori elnöke az 1950-es, 1960-as években használta őket.

És végül: ez a kép egy 2011-i berlini utamon készült: a német főváros Trabant-gyűjtő helyén: