A magyar nők tavaly naponta átlagosan 46 perccel többet tévéztek, mint a férfiak. Jellemzően 123 reklámfilmmel találkoztak, ez a teljes képernyő előtt töltött idő 13 százaléka. Szeretik a folytatásos sorozatokat és a szappanoperákat, ezzel telik a tévézésre fordított idő egynegyede – derült ki a Nielsen Közönségmérés adataiból.
Ne lepődjék meg a kedves olvasó, ha saját szubjektív tapasztalatai eltérnek e felméréstől, hiszen nem a teljes lakosságot kérdezték meg, arról nem beszélve, hogy korosztályonként és még ezer szempont szerint nagyon eltérőek lehetnek a nők – és persze a férfiak – tévénézési szokásai. No meg: a képernyő előtt töltött időnek nem csupán 13 százalékában sugároznak reklámot a csatornák: állandóan át kell kapcsolni egy másik csatornára, de hát ott is reklám megy ugyanabban az idősávban, e tekintetben véd- és dacszövetséget kötnek a tévétársaságok, hiszen szinte mindegyikük ebből él. Egy idő után csömöre támad az embernek bizonyos hirdetésektől, és lassan megutáltatják nemcsak az adott gyógyszert – mert hiszen a reklámfilmek zöme gyógyszer- és vegyipari terméket népszerűsít – hanem az abban szereplő színészeket is. Akiknek többsége persze nem magyar, hiszen ugyanazok a hirdetések futnak tucatnyi országban.
„A 18 évesnél idősebbek naponta átlagosan 4 óra 59 percet töltöttek a képernyők előtt, amely a nemek tekintetében valamelyest eltérően alakult: a nők esetében 5 óra 20 perc, a férfiaknál pedig 4 óra 34 perc volt – olvasom a felmérésben. – Tavaly összesen több mint 10 millió reklámfilmet sugároztak a Nielsen által vizsgált csatornákon. A felnőtt közönségen belül a nők naponta átlagosan 123 (!) reklámfilmmel találkoztak, a férfiak valamivel kevesebbet, naponta átlagosan 101 reklámfilmet néztek meg.”
„A nézőszám napon belüli alakulása hasonló mintázatú mind a két nem esetében: jellemzően este 20,50 körül érte el maximumát, de a nap minden percére igaz, hogy a hölgynézők ültek többségben a tévé előtt. Tavaly a tévénéző közönség összetétele is ennek megfelelően alakult: 57%-os többségben voltak a nők. Ez különösen igaz az általános szórakoztató, életmód, zene- és gyerekcsatornák esetében, ahol a nők aránya a közönségen belül meghaladta a 60%-ot. A hír- és filmcsatornák nézői között nagyjából egyensúlyban voltak a nemek, míg a sport- és ismeretterjesztő csatornák közönségében egyértelműen a férfiak domináltak.”
Ezen sem lepődünk meg persze. Én inkább azon hökkentem meg, hogy ennyi idejük van a nőknek tévézni – biztos kevesebb a dolgozó hölgyeknek, mint a nyugdíjasoknak, vagy a kisgyermeküket otthon nevelőknek.
„A felnőtt nők és férfiak műsorfogyasztásának tekintetében közös pont, hogy tévéreklámokra fordították a legtöbb időt 2017-ben: tévénézésre fordított idejük 13% illetve 12%-át.”
Ezt is hadd kommentáljam: nem önszántunkból nézzük a reklámokat, amelyek között óriási mértékű a nyilvánvalóan becsapáson alapuló, egyértelmű átvágás, és amelyeket minden gond nélkül sugároznak a tévécsatornák. A csatornaigazgatókat nem érdekli a reklámokban szereplő szöveg valóságtartalma, a bevétel számít csupán.
„A nők esetében a 10 legtöbbet fogyasztott műsortípus együttesen a tévénézési idő 70%-át vitte el; ezek között vezetnek az önálló epizódokkal futó vagy folytatásos sorozatok, valamint a szappanoperák, melyek a tévénézésre fordított idő negyedét tették ki, további 8% jutott a hírműsorokra. A vígjátékok, akciófilmek és reality show-k részesedése megközelítőleg azonos, 4,5 százalék. Mindeközben a férfiaknál a reklámok után a második legtöbbet fogyasztott műsorok az önálló epizódokkal futó sorozatok, melyek a folytatásos sorozatokkal együtt 16%-ban részesedtek a nézett időből. A nőkkel azonos arányban néztek hírműsorokat, mely a férfiak 10-es listáján a harmadik helyet foglalta el. Az akciófilmekre 7,2% jutott, ezt követik (5%-kal) a vígjátékok. A férfiak listáján 9. helyre kapaszkodott a labdarúgás, annak ellenére, hogy 2017- ben nem volt labdarúgó EB vagy VB.”
„A felnőtt tévénéző közönségről az derül ki, hogy 2017-ben a hölgyek többet és intenzívebben tévéztek a férfiakhoz képest, átlagosan 20%-kal több reklámot láttak – mondta Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés ügyvezetője. – A hírek iránt mindkét nem azonos mértékben érdeklődik, ugyanakkor a sportműsorok továbbra is a férfiak körében népszerűek, legalábbis az olimpia-, labdarúgó EB- vagy VB-mentes 2017. évben.”
A fiatal nők – és ez már nem a felmérésből derül ki, hanem saját anyai tapasztalásból – sokkal kevesebbet tévéznek manapság, egyszerűen ciki tévét nézni bizonyos korosztályban. Minél magasabb szintű a végzettsége egy fiatalnak, annál kevésbé tévézik, ha igen, akkor is valamilyen elektronikus kütyün teszi és legfeljebb zenei vagy sportműsorra kattint. Egyetemet végzett fiatalok otthonából egyre több helyen hiányzik a tévé. Ez el kellene, hogy gondolkodtassa a műsorszolgáltatókat, de még nem törődnek vele – óriási az a tömeg, aki még mindig vevő a bugyuta szappanoperákra, a vérlázítóan primitív valóságshowkra, az előre lejátszott zenei vetélkedőkre, és az egész népbutító műsorfolyamra.