A brüsszeli New Europe lap a hazánkra vonatkozó uniós bizottsági ajánlattervezetet mutatta be, amelyből kiemeli, hogy sok a tennivaló a korrupció, az elszámoltathatóság és a társadalmi egyenlőség területén, ami a veszélyhelyzet idején tovább romlik.
A koronavírus-válság előtt is intő jelként kezelték a korrupciót, az információhoz jutás szabadságát, illetve a hiányát a sajtószabadsággal együtt. Felhívja a figyelmet arra is, hogy az ügyészség a többi tagállammal való összehasonlításban a leggyengébb teljesítményt nyújtja, a legfelső szintű korrupciót nem vizsgálja. Az egészségügyi állami kiadások az EU átlaga alatt vannak. Az ajánlástervezet hosszasan sorolja a rendeleti kormányzás miatti kifogásait, s végül nemcsak azt állapítja meg, hogy annak időben és a vészhelyzettől függően korlátosnak kell lennie, de azt is, hogy elhúzódása rossz hatással lehet az egységes uniós piacra, az áruforgalmára, a szolgáltatásaira és a szabad munkaerő-áramlásra is. Ezért erősen ajánlja a rendeleti kormányzás időkeretének pontos meghatározását.
Hídvéghi Balázs adott interjút a Deutsche Welle Conflict Zone című műsorának, s a szalagcímekben Hídvégit idézve az futott: a jogállam nagyon rendben van Magyarországon. Hídvéghi azzal indokolta a korlátlan felhatalmazást, hogy a parlament megszavazta, és az alaptörvénynek megfelelően zajlik minden. S a magyar nép is ezt akarta, mert a magyar nép úgy gondolja, hogy az ország jó kezekben van, s az ellenzék ebből a szempontból nem meghatározó.
A Riporterek Határok nélkül szervezet elemzéséből a műsorvezető kiemelte, Magyarország nagy léptekkel halad a rendőrállam, amit cáfolt a fideszes képviselő, sőt arra figyelmeztetett, a valósággal össze kellene vetni az állításokat. Hídvéghi szerint hazánkban a média sokszínű és szabad, nincs túlsúlyban az állami támogatással kistafírozott jobboldali sajtó. Mire a műsorvezető visszakérdezett, akkor miért van egyetlen független újság, a Népszava és szemben az összes vidéki lap kormánykézben, majd kitért a Klubrádióra is, amely szerint mindössze egyetlen független beszélgetős rádió létezik, aminek hallgatóságát ráadásul Budapestre korlátozták. Ezt hívja ön kiegyensúlyozott médiapiacnak? Erre Hidvéghi válasza: az online portálok és online rádiók egyértelműen bizonyítják a média kiegyensúlyozottságát. A korrupcióra és az OLAF által feltárt ügyekre vonatkozóan Hidvéghi elmondta, nincs még egy olyan ország Európában, ahol az OLAF javaslatára annyi vizsgálatot indított volna az ügyészség, mint Magyarország. És visszautasította, hogy hazánkban lenne a legtöbb korrupciós ügy, minden tagországban nagyon sok van.
A Deutsche Welle még egy magyar témával foglalkozott a hétvégén? Mégpedig azzal, hogy az Állami Számvevőszék felfüggesztette a DK állami párttámogatását. Ismertetve az ügy hátterét, a cikk a szóvivő mondatait emelte ki, amely szerint az ÁSZ elnöke nem független, Orbán utasításait teljesíti, és munkája politikailag motivált, de ezzel együtt sem fogják tudni elhallgattatni a pártot.
A liberális amerikai hír- és véleményportál, a VOX redkívül alapos elemzést aott közre arról, miért tartja Orbánt az amerikai jobboldal meghatározó politikusnak, holott, szétforgácsolta a demokráciát, de úgy néz ki, a konzervatívoknak ez tetszik. A National Review, az American Conservative és a The New York Post rendszeresen dicséri Orbánt, és sokoldalú, tehetséges poltikusként állítja be. A cikk felsorolja Orbán nagy rajongóit és népszerűsítő elemzőit, Patrick Deneent, Jordan Petersont és Chris De Muthot, utóbbi februárban – a többi között a Danube Institute támogatását élvezve – Rómában vezetett egy egyórás pódiumbeszéletést Orbán Viktorral. A cikk ugyanakkor megjegyzi, hogy a Danube Institute a magyar kormánytól kap támogatást, amit vezetője, John O’Sullivan be is ismert. Az amerikai konzervatív véleményformálókat Orbán keresztény Európa megvédését hirdető illiberális demokrácia propagandája ragadta meg leginkább, s azt mellékesnek tartják, hogy közben lerombolta a demokratikus intézményeket. Trumpék számára ezért is modellértékű, mert az amerikai republikánusokat egyre kevésbé érdekli a demokrácia – így a cikk súlyos állítása.
Körösi Csoma Sándor sírját fedezte fel magának az Atlas Obscura amerikai utazási folyóirat, s most az ő kalauzolásukban látogathatunk el Indiába, Dardzsiling történelmi temetőjébe, ami egy, történelminek nevezett teakertre néz, és a távolban a Himalájára ormai derengenek fel. Bemutatva az erdélyi származású kutató és nyelvész életútját a cikk kiemeli, hogy Kőrösi Csoma nevéhez köthető az első tibeti–angol szótár is.
Megállapítja, hogy a magyarok őseit felkutatni Ázsiába indult tudós tévúton járt, amikor az ujguroknál kereste őseinket. Mindenesetre útközben megtanult 13 ősi és akkori (1840-es évekbeli) modern nyelvet is. Darjeeling temetőjéről megtudható, hogy mintegy 100 hírességet temettek el benne, de elhanyagolt, viszont
a magyar kormány küldöttsége évente meglátogatja a sírt és a Sírkertek Brit Társasága, valamint az India Archeológia Kutató Csoportja gondozza Kőrösi, illetve Darjeeling alapítójának a sírhelyét.