Magyarország tíz éve távolodik a jogállam és a szabad piacgazdaság európai normáitól. A helyzet megváltoztatása csak kormányváltással lehetséges. A Fideszt a következő választásokon együttesen induló és az ország jövőjét formáló kormányzati politikáról közös vízióval rendelkező ellenzék győzheti le.
Orbán Viktor az átírt választási törvény segítségével tartósította a kétharmados parlamenti többségét, lépésenként építette le a jogállamot és váltotta fel vezérelvű kormányzással. Rendszere – nevével ellentétben – nem a nemzeti együttműködést erősíti, hanem kettészakította az országot. Csak a kormánypárti választókat tekinti „nemzetinek”, az ellenzékieket „nemzetietlennek” bélyegzi; ezt nem fogadhatjuk el. Ez a kormány számos szociális vívmányt számolt fel eddig, és a koronavírus-járvány elleni védekezés leple alatt is tovább növeli a hatalmát. Kivérezteti az önkormányzatokat és szűkmarkúan bánik a munkájukat elvesztő százezrekkel, miközben soha nem látott arányban tereli a közpénzeket a jól ismert üzleti körökhöz.
A V21 csoport 2019 tavaszán látleletet készített az ország állapotáról és az állam működéséről „Csend és kiáltás” címmel. Az őszi önkormányzati választások megmutatták, hogy sokan akarnak változást Magyarországon. Az eredmény megmutatta, hogy igazi fordulathoz az ellenzéki pártok együttműködése szükséges. A választók azonban joggal elvárják, hogy az ellenzéki pártok kinyilvánítsák a mai állampárti viszonyok felszámolása iránti elkötelezettségüket, és felmutassák a mostani rezsim utáni Magyarország társadalmi-politikai kereteire vonatkozó közös elgondolásukat. Úgy látjuk, hogy nélkülözhetetlen a többséget meggyőző közös jövőkép!
Az ellenzéki pártok, mozgalmak, civil csoportok felelőssége és feladata, hogy a 2022. évi országgyűlési választásokra megfogalmazzák a tisztességes és minden állampolgár számára esélyt teremtő állam megvalósításának céljait, és közös jelöltjeik képviseljék ezeket. A V21 csoport arra vállalkozott, hogy tagjainak kormányzati tapasztalata és szakmai tudása alapján javaslatot tesz a közös alapra, amelyre építkezni lehet. A Nemzeti Minimum Program meghirdetésével kívánunk hozzájárulni a nemzet közös jövőképének kialakításához, majd pedig az új felfogású és tiszta erkölcsű kormányzáshoz. Valljuk, hogy rendszerváltás kell! Egyidejűleg kell elküldeni a NER-t és meghaladni a 2010 előtti társadalmi-politikai viszonyokat. Csak így lehet megakadályozni, hogy a jövőben bármely politikai csoport a hatalmat megszerezve felszámolja a jogállami kereteket és kettészakítsa nemzetünket.
A rendszert váltó Országgyűlés társadalmi részvétellel dolgozzon ki egy új Alkotmányt, amit a nemzet népszavazással fogadjon el. Ajánljuk, hogy az új Alkotmány garantálja Magyarország minden állampolgára számára:
E fő célokat a következő 21 pont részletezi.
Egyenlő esélyeket, méltányos megélhetést!
- A közfinanszírozott egészségügyi ellátás legyen mindenki számára elérhető!
A koronavírus járvány kapkodó intézkedései is rámutattak az egészségügyi irányítás elégtelenségére. A rendszer súlyos pénzhiánnyal küzd, az ellátás az elmúlt tíz évben sokat romlott. Az egészségügyi közkiadások összegét több százmilliárd forint összeggel föl kell emelni és ennek kétharmadát az orvosok és szakdolgozók béremelésére fordítani. A kormányban önálló minisztérium feleljen az egészségügyért! - Méltányos megélhetést mindenkinek!
A nyugdíjasok kimaradtak az elmúlt évek gazdasági növekedésének nyertesei közül. Különösen súlyos a nyugdíjminimumból élők helyzete. Reális létminimum számítások alapján fel kell emelni az alacsony nyugdíjakat, elsőként azokat, amelyek még a minimálbér felét sem érik el. A minimálbért is szükséges növelni, a cél az európai minimálbér szint elérése legyen! - A gyermekszegénység felszámolására szülessen kormányprogram!
A magát „családbarátnak” nevező kormány az adók és támogatások révén főleg a tehetősebb középosztályhoz tartozó családokat és gyermekeket hozza helyzetbe, miközben gyermekek tízezrei vesztik el az esélyeiket, ha szegény családba születnek. Átfogó kormányprogram állítsa meg a gyermekszegénység terjedését, és mérsékelje a különféle – települési, oktatási, munkaerő piaci, etnikai – hátrányokat! - Igazságosabb adórendszert, csökkenjen az áfa!
Az emberek életviszonyait figyelembe vevő, méltányosabb áfa- és jövedelemadó szükséges. A fogyasztási javakat terhelő, kiugróan magas általános forgalmi adót az európai átlaghoz célszerű közelíteni, az élelmiszerek és a lakáscélú ingatlanok ÁFA kulcsát pedig 5%-ra kell csökkenteni. Napirendre kell tűzni a többkulcsos jövedelemadó rendszer bevezetését. Minimális cél legyen a minimálbér adómentessé tétele. - Az általános tankötelezettséget vissza kell emelni 18 éves korra!
Az iskolarendszer 18 éves korukig nevelje a 21. század kihívásaira önállóan válaszolni képes magyar fiatalokat! A koronavírus járvány megmutatta a digitális közoktatásban rejlő lehetőségeket, de a hozzáférés problémáit is megvilágította. A szegény családok gyermekeinek támogatást kell nyújtani digitális eszközök beszerzéséhez. A kormányban önálló minisztérium feleljen az oktatásért! - Az első egyetemi diploma legyen térítésmentes!
Az egyetemi képzés nem lehet a jómódúak kiváltsága. Az első diploma térítésmentessé tételével minél több tehetséges fiatal előtt nyíljék meg az egyetemi továbbtanulás lehetősége! Egyetemeink úgy lehetnek versenyképesek külföldi intézményekkel, ha itt a legjobb oktatók tanítanak, és a legtehetségesebb magyar fiatalok tanulhatnak tovább. - Roma polgártársainkkal együtt gyarapodjunk és boldoguljuk!
A lakóhelyi, iskolai szegregáció nem enyhült, a közoktatás is növeli az esélybeli különbségeket. A roma felzárkóztatásra szánt európai uniós források a kormány klienseit gazdagították. Érdemi intézkedés kell a romák helyzetének javítására, munkavállalói képességeik javítására, valós esélyeik megteremtésére. Roma polgártársaink társadalmi arányaiknak megfelelően vegyenek részt a közéletben!
Tisztességes piacgazdaságot, erős munkavállalói érdekvédelmet! - Építsünk versenyképes, tudásalapú gazdaságot!
Magyarország számára a jövőt a válságoknak ellenálló, tudásalapú gazdaság fejlesztése jelenti, amely támaszkodik a hazai kis és közepes vállalkozásokra. A vidékfejlesztési célok az egészséges élelmiszerek mezőgazdasági termelésre ösztönözzenek. A hazai és uniós fejlesztési források a hozzáadott értéket növelő gazdaság kialakítását mozdítsák elő, a tisztességes és átlátható verseny szabályai szerint. - Rendszeres társadalmi érdekegyeztetést!
A kormány nem tárgyal érdemben a munkavállalók képviseleteivel, eközben folyamatosan szigorítja a munka törvénykönyvét a munkavállalók kárára. Szülessék új Munkatörvény! A munkavállalói jogokat és a sztrájkjogot a munkaadók és a munkavállalók szervezeteinek bevonásával kell megfogalmazni. A szakszervezetek érdemi jogosítványait és pénzügyi függetlenségét törvény garantálja! - Az elmaradott régiók fejlesztése legyen össztársadalmi ügy!
A Nyugathoz való közeledés helyett folytatódott egész térségek leszakadása, kiürülése. Az elmaradott területek felzárkóztatására érkező uniós források nagy részét a kormány klientúrájának anyagi érdekei szerint költötték el. A források újszerű és igazságosabb elosztására, a sorvadó vidékek és falvak rehabilitálására alakuljon Regionális Fejlesztési Tanács a kormány és az önkormányzati szövetségek részvételével! - Magyarország csatlakozzék az Európai Ügyészséghez!
A magyarországi közbeszerzéseknél az európai uniós irányelvekre hivatkozó jogszabályok nem érvényesülnek, a gyakorlat a Fidesz-klientúra meggazdagodását szolgálja. A polgárok érdeke az, hogy a korrupció semmilyen formája ne maradjon büntetlen, akkor sem, ha az érintettek a politikai osztály tagjai vagy hozzájuk kötődő vállalkozók. Magyarország csatlakozzék az Európai Ügyészséghez! - Tegyük zölddé Magyarországot!
Az éghajlatváltozás hatását és mértékét a Fidesz-kormány alábecsüli. Magyarország is csatlakozzék a klímavédelemmel kapcsolatos nemzetközi megállapodásokhoz, amelyek az egész emberiség jövőjét szolgálják! A kormány támogassa környezetvédő technológiák bevezetését és olyan helyi termelési és fogyasztási láncok kiépítését, amelyek a környezetterhelést és a globális függőséget is csökkentik!
Jogbiztonságot és szólásszabadságot! - Új és arányos választási törvényt!
A Fidesz választási rendszere súlyosan torzítja a választói akarat érvényesítését, akadályozza kormányképes többpárti koalíció létrejöttét. Új és arányos választási törvényt kell alkotni! Azt is lehetővé kell tenni, hogy az országon kívül élő minden magyar állampolgár egységes módon szavazhasson a hazai választásokon. - Miniszterelnököt legfeljebb két ciklusra lehessen választani!
A Fidesz a parlamenti többség birtokában fokozatosan leépítette a jogállam és a többpárti demokrácia intézményeit, és vezérelvű kormányzást valósított meg. A választhatóság időbeli korlátozása garantálja, hogy a hatalom parlamenti eszközökkel se kerülhessen egyetlen ember kezébe. Az Alkotmány rögzítse, hogy miniszterelnöki funkciót egy személy legfeljebb két cikluson át tölthet be! - A köztársasági elnököt közvetlenül válasszuk meg!
A köztársasági elnököt mind több ország választja közvetlenül. Az elnök alkotmányos közfunkciói gyakorlásakor ne az Országgyűlésnek, hanem a választóknak akarjon megfelelni, közvetlen megválasztása garantálhatja a népfelség elvének érvényesítését. A köztársasági elnök a nemzet egységén őrködjék, és az alkotmányos normák szerint döntsön a parlament által alkotott törvények aláírásáról! - Az önkormányzatok váljanak a polgári önigazgatás szervezeteivé!
A Fidesz leépíti az önkormányzatokat, a veszélyhelyzet ürügyén hozott intézkedéseivel már az önkormányzatiság pénzügyi alapjait rendíti meg. Az önkormányzatok kapják vissza az államtól az alapfokú oktatást és az egészségügyi alapellátást! A helyi kérdésekben az önkormányzatok legyenek ismét illetékesek, általuk is érvényesüljön a társadalmi ellenőrzés és a polgárok személyes részvétele. - A közmédia kerüljön társadalmi ellenőrzés alá!
A Fidesz a közmédiát a propaganda eszközévé silányította, az állami hirdetésekkel táplált sajtómonopólium kiadványaival befolyásolja és megtéveszti a közvéleményt. Társadalmi ellenőrzéssel biztosítani kell az állami média kiegyensúlyozott, kormánytól független működését. A sajtómonopóliumok felszámolásával egyidejűleg a média reklámpiacán is valódi versenyfeltételek érvényesüljenek!
Nemzeti és európai külpolitikát! - Külkapcsolataink középpontjában az euro-atlanti szövetségi rendszer álljon!
A rendszerváltoztatás egyik fő célja a nyugati modellhez és szervezetekhez való csatlakozás volt. A polgárok nagy többségének döntése szerint biztonságunkat ma a NATO garantálja, a jólét lehetőségét pedig elsősorban az Európai Unió kínálja számunkra. Magyarországnak az az érdeke, hogy építse és erősítse a saját szövetségi rendszerét, és ne azon kívül keressen kalandokat gyanús és veszélyes partnerekkel. - Teremtsük meg az euró bevezetésének feltételeit!
Hazánkat végre nem idegen hatalmak irányítják. Az Európai Unió politikai és gazdasági értékközösségéhez népszavazáson kifejezett erős többségi akarattal csatlakoztunk. Alapvető érdekünk az Európai Unió jó működése, belső problémáinak megoldása. Használjuk ki az integráció esélyeit! Teremtsük meg a közös európai valuta, az euró hazai bevezetésének gazdasági és társadalmi feltételeit. - Állítsuk le a soha meg nem térülő nagyberuházásokat!
2010 után a kormány nagy értékű szerződéseket kötött távoli külföldi partnerekkel, megfontolt gazdasági szempontok nélkül, sanda politikai szándékoktól vezetve. A paksi nukleáris erőmű költséges bővítése orosz technológiával elhamarkodott volt, a magas kamatozású orosz hitel eladósodottságunkat is növeli. A drága kínai kölcsönből épülő belgrádi vasútra sincs az országnak szüksége. - Magyarország vállaljon szerepet a globális problémák megoldásában!
A Fidesz-kormány és Orbán Viktor úgy próbál nemzetközi pozíciókat építeni, hogy a különféle szervezetekben és fórumokon a többséggel szembeszegülve akadályozza a konstruktív megoldásokat. Az a valódi érdekünk, hogy Magyarország vállaljon építő szerepet, és találjunk közös megoldásokat a globális problémák, köztük az éghajlatváltozás és a migráció számunkra is kedvező nemzetközi kezelésére!
Budapest 2020. szeptember
Balázs Péter társelnök és Bod Péter Ákos társelnök
továbbá Andor László, Bárándy Péter, Bozóki András, Érsek Ákos, Gábor Péter, Göncz Kinga, Holoda Attila, Hegyesiné Orsós Éva, Jeszenszky Géza, Mellár Tamás, Nagy Zoltán, Pusztai Erzsébet, Raskó György, Székely Tamás