(Írta: Bohus Péter) Újpesten a polgármester megszavazta a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását, de most Újpesten éppen erre készül az önkormányzat, és egy kiszolgáltatott ember kerülhet az utcára. Ahogy történt pár hete a pesti belvárosban. Az önkormányzatok gumiszabályra hivatkoznak, közben pedig érthetetlen, hogy a dohos lakásokkal mit kezdenek. Az önkormányzati bérlakásállomány nagyon leromlott állapotú, penészes, egészségtelen lakásokról van szó, és emberek tömegei élnek ilyenben. És ez a legjobb lehetőségük, hogy ne kelljen az utcára „költözniük”.
A Város Mindenkié civil egyesület felszólította Déri Tibor újpesti polgármestert, hogy ha már ő is megszavazta a fővárosi kilakoltatási moratóriumot, akkor a saját kerületében intézkedjék egy önkormányzati bérlakásból éppen kilakoltatásra váró, „kiemelkedően sérülékeny újpesti polgár” ellen indult eljárás leállításában.
Zubek Adrienn, a Város Mindenkié aktivistája a Klubrádióban elmondta: a fővárosi közgyűlés csak néhány hete fogadta el azt a határozatot, amely az önkormányzati bérlakásokból történő kilakoltatások azonnali leállításáról szólt. A kutatások szerint megfelelő szociális munkával „négy hajléktalanból három lakásban lenne tartható” – mondta. Ez azonban nem jellemző a magyarországi viszonyokra. Zubek felhívta arra is a figyelmet, hogy az egyébként is „talán emberségi minimum, hogy télen nem lakoltatunk ki senkit”.
A fővárosban előremutató módon önként előre hozta a moratórium kezdetét, és kezdeményezte, hogy a kerületek is állítsák le a folyamatban lévő kilakoltatásokat, és ne kezdjenek új eljárásokat. Ennek az intézkedésnek Zubek szerint különös súlyt ad az energia- és gazdasági válság, hiszen mostantól majd rengeteg ember nem fogja tudni fenntartani a lakhatását, ami szociális katasztrófával fenyeget.
Az aktivista elmondta, hogy a legtöbben tartozás miatt kerülnek ilyen helyzetbe, amit szerinte a jövedelmi viszonyok elégtelen volta és a pénzbeli ellátások alacsony színvonala okoz, ráadásul az önkormányzatok azzal a gumiszabállyal is gyakran élnek, ami a kilakoltatást olyan esetekben is lehetővé teszi, ha valaki „nem kellő mértékben” tesz eleget az együttélési és együttműködési kötelezettségének.
Természetesen az önkormányzatnak minden polgár érdekeire tekintettel kell lennie, de Zubek szerint ez nem egyenértékű azzal, hogy hajléktalanná tesznek egy idős nőt, ahogy az V. kerületben történt, aki egyedül nem tudott lemenni a lépcsőn, így időnként másoknak kellett segíteni neki. Az önkormányzat együttélési problémákra hivatkozott, holott a lakók nem tudtak arról, hogy nekik problémájuk lenne az idős hölggyel – mondta az aktivista.
Zubek Adrienn szerint bár az az állítás is igaz, hogy az önkormányzatok rosszul finanszírozottak, ezért a szociális munkával foglalkozó „egységek” is azok, de szerinte itt attitűdről is szó van, ha a kijáró szociális munkások az idős hölgynek például nem munkakeresési tanácsokat adtak volna, hanem segítettek volna neki házi gondozásban, akkor el se jutunk eddig a történetig.
Sokszor felvetődik, hogy ingatlanpanama miatt lakoltatnak ki embereket, amivel kapcsolatban az aktivista azt mondta, ha egy önkormányzati lakásból kiköltöztetnek valakit, akkor a lakás „visszaszáll az önkormányzat tulajdonába: hogy onnantól mit tesz vele, az az ő dolga, de szociális bérlakást csak szociális bérlakás céljára használhat, hívta fel a figyelmet. Ezek többsége nem luxuslakás, nagyon leromlott állapotú önkormányzati bérlakásállomány”. Penészes, dohos, egészségtelen lakásokról beszélünk. Emberek tömegei élnek ilyenben, mert ez a legjobb lehetőségük, hogy ne intézményekben, az utcán éljenek – mondta.
Továbbá: ha valakit kitesznek a lakásából, az nem megoldás semmire, és semmilyen módon sem szolgálja az önkormányzatra bízott polgárok érdekeit – mondta a Város Mindenkié aktivistája.