Az ukrán–orosz szembenállás, a szíriai és az iraki háborúval kapcsolatos geopolitikai konfliktus beépülése a gazdasági szereplők várakozásaiba a globális pénzügyi feltételrendszer romlásához, a kockázatok növekedéséhez vezet. Az EU egészében a korábbi derűlátás fokozatosan csökken, a III. negyedévben – az építőipar kivételével – minden ágazat és a fogyasztók várakozásai is romlottak. Ugyanez igaz hazánk legfontosabb külkereskedelmi partnerére, Németországra is, ami hat a kivitel lehetőségeire.

A GKI ELŐREJELZÉSE 2014/15-RE


Eközben a magyar kormány politikai orientációja és intézményrendszere miatt nemzetközileg immár rendkívül aggasztó mértékben szigetelődikel, ami nagyon beszűkíti érdekérvényesítő képességét. Az internetadó ötlete itthon széles körben erodálta a kormányzat hozzáértésébe vetett bizalmat.

Az EU-ból származó támogatások már nem növekednek, élénkítő hatásuk kifullad, sőt 2015–16. évi, előre látható csökkenésük minden bizonnyal a beruházások visszaesését okozza. A rezsicsökkentés vásárlóerőt növelő hatása kimerülőben van. Ugyanakkor a világpiaci energiaárak mérséklődése közepette – bár az energiaszolgáltatók veszteségesek – csökken a kényszer a gyors korrekcióra.

Így jövőre – az adóemelések begyűrűző hatását is figyelembe véve – 2% körüli áremelkedés várható.

A közműholding egy ideig feltehetőleg segíteni fogja a rezsicsökkentésben elért „vívmányok” megvédését, de hosszabb távon a szektor hatékonyságát rontani fogja, a költségeket pedig előbb-utóbb valakinek fizetnie kell.

A költségvetés lehetőségei korlátozottak, az államadósság növekedésének elkerülése és az EU elvárásaihoz való alkalmazkodás végett a GDP-arányos deficitcél 2015-re 2,4%.

Az államadósság ez év végi csökkenésének elérése céljából elkezdődött a tartalékok lebontása, s várhatóan a forint átmeneti erősödése is cél lesz. Magyarországra 2013-ban 1 milliárd euró nettó működőtőke érkezett. Ha azonban ebből levonjuk a pénzügyi szektorba érkezett, kényszerű biztonsági célokat szolgáló 1,9 milliárd eurót, akkor valójában csaknem 1 milliárd eurós kiáramlás volt. 2014 I. félévében a működőtőke egésze is kiáramlóban volt (-0,7 milliárd euró), igaz, a II. negyedév az osztalékfizetés miatt mindig kedvezőtlen. A pénzügyi szektorba érkezett 0,6 milliárd euró levonása után a kiáramlás azonban már 1,3 milliárd euró. Ráadásul a tőke

Magyarországra csábítása egyre drágább, az Apollo gumigyár minden új foglalkoztatottjára 30 millió forint támogatás jut, ami a korábbi összegek 3–4-szerese. A Magyarországot körüllengő korrupciógyanú feltehetőleg az eddiginél is óvatosabb befektetői magatartásra készteteti az érdeklődőket, sőt az EU-támogatásokhoz való hozzáférés is megnehezülhet.

A kivéreztetett bankoktól sem várható aktivitásuk bővítése.

Összességében tehát sem a külső és a belső kereslet, sem a befektetők oldaláról nem várható növekedési impulzus a magyar gazdaság számára.