A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímű Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. Ez alkalommal a rendszerszintű korrupció újabb eseteivel ismerkedhetnek meg az Infovilág olvasói.
MNB-alapítványok A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kétszázmilliárd (=kétszázezer millió!) forintot juttatott a 2014-ben újonnan létrehozott alapítványainak az árfolyam-nyereségéből. A jegybank arra hivatkozott: saját közgazdasági képzéseket indít, oktatási tevékenységre költi a pénzt, a pénz nagyobb részét pedig állampapírba fekteti. Az alapítványok gazdálkodását sok kritika érte. Az alapítványi kuratóriumi elnökök a havi minimálbér hétszeresét kapták, de még a tagok is több mint félmillió forintot kaptak havonta. Az alapítványok költéseit jóváhagyó kuratóriumokban és a működésüket ellenőrizni hivatott felügyelő-bizottságokban ugyanis az MNB jelenlegi és korábbi vezetői ültek. Az eredeti kétszázmilliárdos juttatást még az év vége előtt további 62 milliárddal (62 ezer millióval) toldották meg. Az alapítványok megtagadták, hogy költéseikről elszámoljanak. A Transparency International szerint az MNB által az alapítványokon keresztül véghezvitt közpénzköltések révén hűtlen kezelést valósíthatott meg.
A TI az Alkotmánybíróságra hivatkozva bizonyította, hogy az MNB alapítványai „kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el”, így 2016. április 22-én számos szerződés közzétételét sikerült elérni. Ezekből többek között kiderült: másfél év alatt több mint 500 millió forintot fizettek ki a Vs.hu portált is kiadó New Wave Production Kft.-nek. A cégről később kiderült, hogy tulajdonosa Száraz István, aki ezután megvásárolta az Origo hírportált. A cég később Matolcsy Ádám (a jegybankelnök fia) tulajdonába került. Az alapítványok 70 millió forintot juttattak a Matolcsy György jegybankelnökről írt könyv szerzőjének, továbbá az alapítványok egyenként havi 750 ezer forintért megrendelték a BanKonzult Kft.-től a „Hazai és globális gazdasági és pénzügyi trendek” c., tartalmilag azonos elemzést (amely egyébként nagyrészt az MNB anyagait foglalta össze). A BanKonzult Szemerey Tamásé, aki Matolcsy unokatestvére. Az ő felesége, Szemerey Gabriella a PADA igazgatója.
A TI álláspontja szerint a Pallas Athéné alapítványokon keresztül valójában közvetlenül az MNB költötte a közpénzt. Mivel az MNB vezetői büntetőjogi értelemben hivatalos személyek, a történtek egyszersmind hivatali visszaélés gyanúját is felvetik. Mindezért 2016. április 27-én feljelentést tettek Polt Péter legfőbb ügyésznél. A feljelentést az ügyészség el sem bírálta.
A jegybank alapítványainak ingatlanfejlesztéseit is bírálatok érték. A Pallas Athéné Domus Animae (PADA) alapítvány székhelyéül szolgáló ingatlan, a Budapest, I., Úri utca 21. szám alatti régi budai városháza felújítására és átalakítására 2017-ben 3,6 milliárd forintot szántak, ezzel egyidőben pedig a PADA közbeszerzést írt ki a Várhegy lejtőjén álló Villa Budapest belső munkáinak elvégzésére, amelyre már addig is közel ötmilliárd (ötezer millió) forintot költött. A közel egymilliárdos (ezer milliós) pályázatot a Szíjj László (Duna Aszfalt) érdekeltségébe tartozó Magyar Építő Zrt., és a Szemerey Tamás, Matolcsy jegybankelnök unokatestvéréhez sok szálon fűződő tulajdonosi körrel rendelkező Raw Development Kft. konzorciuma nyerte. A Közbeszerzési Döntőbizottság több mint száz esetben kezdeményezett vizsgálatot az MNB-alapítványoknál versenyeztetés nélküli beszerzések ügyében, és 2017 szeptemberében megállapította, hogy az alapítványok minden tizedik szerződésüket szabálytalanul kötötték. Az Európai Központi Bank több alkalommal figyelmeztette az MNB-t az alapítványok működése miatt, azok ugyanis állampapír-vásárlásaikkal az állampapírpiac, ingatlanvásárlásaikkal az ingatlanpiac működésébe avatkoznak bele, oktatási tevékenységükkel pedig állami feladatot látnak el. A kritikák ellenére az alapítványok további ingatlanfejlesztéseket terveznek, és jelentős összegeket helyeznek el Szemerey Növekedési Hitel Bankjában. Sajtóhírek szerint az ügyészség csak egy okirathamisítási ügyben rendelt el nyomozást.
https://index.hu/gazdasag/2016/04/21/mnb_cegek_alapitvanyok/ http://magyarnarancs.hu/publicisztika/elvesziti-ugyeszsegjelleget-100274
A határvédelem költései Százmilliárdokat költött el a kormány a déli határ védelmére, azonban nem látni tisztán, hogy határvédelem címszó alatt pontosan mire és mennyi pénzt költenek, és azt sem, hogy ezek a beszerzések túlárazottak-e. 2017 nyarán Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte az Európai Uniót, vállalja át az összesen 270 milliárd (270 ezer millió) forintos magyar migrációs kiadások felét, ez azonban nem történt meg. A kiadások a migrációs válsághelyzetre hivatkozva nem átláthatóak: az illetékes honvédelmi és rendészeti bizottság még arról is zárt ülésen határoz, hogy a beszerzések esetében felmentést ad-e a közbeszerzési törvény hatálya alól. Miközben a menedékkérők ellátására alig 1,3 milliárdot, kommunikációra ennek sokszorosát költi a kormány, a határvédelmi feladatok költsége pedig ezt is jóval meghaladja. Kritika érte a Honvédelmi Minisztérium háttér-intézményének konténerek beszerzésére kiírt tenderét is. Harangozó Tamás (MSZP) 19 állami intézményhez benyújtott adatigénylésének eredményei azt mutatták: az állami szervek az indokoltnál több beszerzésüket intézik a migrációs válsághelyzet örve alatt, a tranzitzónákra pedig irreálisan magas összegeket költöttek. Ráadásul, amíg a rendkívüli állapot fennáll, addig egy 2015-ben született kormányrendelet értelmében 16 nevesített állami intézménynek és szervezetnek nem kell közbeszerzést kiírnia olyan szolgáltatások vagy eszközök vásárlásakor, amelyekre a válsághelyzet (a „tömeges bevándorlás”) miatt van szükség, ez pedig jelentős korrupciós kockázatot jelent.
http://nepszava.hu/cikk/1149972-hatarvedelem-luxusaron http://magyarnarancs.hu/belpol/a-keritesen-innen-108786
Fauszt Zoltán cégeinek állami megbízásai Milliárdos oktatási informatikai megbízásokat nyertek el Fauszt Zoltán cégei. Palkovics László oktatási államtitkár 14 éven keresztül az üzlettársa volt Fausztnak. Palkovics úgy reagált, az államtitkárságának nem volt köze a pályázatokhoz. Hadházy Ákos (LMP) gyűjtése alapján Fauszt cégei 4,8 milliárd (4800 millió) forint értékben nyert el munkákat 2011 óta. A hazai egyetemek által használt, kizárólagossá vált adminisztrációs és oktatási rendszer, a Neptun sokat hozott a cégnek. A rendszer bevezetése a közoktatásba vitatott körülmények között zajlott. A közoktatási „piacon” már több olyan rendszer is létezett, melynél a – sajátos közbeszerzési kiírásánál fő indokként megjelölt – licencjognak minimális a jelentősége, hiszen részben vagy egészben nyílt forráskódúak, nincsenek levédve. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) háttérintézménye, az időközben az Oktatási Hivatalba beolvadt Educatio Kft. 2015. október 17-én kötött szerződést a Neptun birtokosával, az SDA Informatikai Zrt.-vel a szoftver átalakítására, köznevelési intézményekre való rászabására, amiért végül 940 millió forintot számlázott. Az állam 2015 júliusában-augusztusában lebonyolított ugyan egy közbeszerzést, de arról egyedül ez a cég értesült. Történt mindez annak ellenére, hogy az Educatióban 2015-ben készült összehasonlító elemzés meg is jegyezte: az egyik szoftver, az @Napló kiválóan működik, és a közbeszerzési lebonyolítása idején még ingyen állt a köznevelési intézmények rendelkezésére. A piaci szereplők szerint éppen ezért célszerű lett volna versenyeztetni a közbeszerzésen, hogy leverjék az árat.
A részvénytársaságból időközben kivált eKréta Informatikai Zrt., amelynek Szabó Balázs, az EMMI korábbi miniszteri biztosa lett a vezérigazgatója. Az SDA és az eKréta mögött álló RC Invest Zrt. egyik részvényese – az egyébként nagyon rossz anyagi körülmények között élő zenész –, Farkas Mihály nyomtalanul eltűnt. Fauszt tagadta, hogy a zenész a strómanja lett volna, vagy bármit is tudna a hollétéről. Farkas tulajdonjogát időközben törölték a cégbíróságon. A bevezetett KRETA-rendszerrel nem elégedettek a közoktatás szereplői. Fauszt cégei más közpénzes munkákat is elnyertek: közel 1 milliárd (ezer millió) forintért rendelt meg netes tananyagokat a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) 2013-ban és 2015-ben is: egyszer 425 millió, másodszor 500 millió forintot fizettek KRESZ-tananyagokért. Az NKH tárgyalásos közbeszerzésein más nem is indult, csak a végül nyertes két cég: az E-Educatio Zrt. és a Max & Future Kft. Mindkettő közvetve Fauszt Zoltán érdekeltségébe tartozik. Mintegy egymilliárd forintért, a szintén Fauszthoz köthető SDA DMS Zrt. terjeszthette ki Budapest Főváros Kormányhivatalának elektronikus irat- és dokumentumkezelési rendszerét uniós pénzből, majd 2018 februárjában újabb kétmilliárdért (kétezer millióért) dolgozhattak a projekten.
http://hvg.hu/itthon/20150807_Emmi_Neptun_kozoktatas_840_millio https://www.napi.hu/magyar_vallalatok/szarnyal_a_kozbeszerzeseken_a_halott zenesz cege.636821.html