Oliver Schatz, aki hat évig vezette a budapesti fejlesztési központot és emellett a Robert Bosch Kft. egyik ügyvezető igazgatója tisztét is betöltötte, pályafutását a németországi Reutlingenben folytatja: a gépjármű-elektronika üzletágon belül a félvezetők részlegen egy új üzleti terület kialakításának stratégiai feladatait látja el. Daniel Korioth, a magyarországi Bosch csoport vezetője ezentúl a Robert Bosch Kft. ügyvezetését egyedül látja el. A Robert Bosch Kft.-n belül működő budapesti fejlesztési központ vezetésére mától dr. Szászi Istvánt nevezték ki. (Nyitó képünkön: a Bosch budapesti fejlesztő központjának évekkel ezelőtti látványterve.)
A Robert Bosch Kft.-nél az autóipari fejlesztési tevékenység 2000-ben mindössze öt munkavállalóval kezdődött. Hivatalosan 2005-ben alakult meg a budapesti fejlesztési központ, amely ma a Bosch világszintű fejlesztéseinek egyre rangosabb helyszíne, és fontos szerepet játszik a jövő alakításában, az automatizált és az elektromos mobilitás fejlesztésében. A magyar cégnél ma 3200-nál többen dolgoznak: 2800-an a budapesti fejlesztési központban. Ezzel az autóipari mérnökök számát tekintve a budapesti a Bosch második legnagyobb európai fejlesztési helyszíne és innen irányítják a Kolozsvárott és Szófiában működő mérnöki központokat is.
A budapesti fejlesztési központ új vezetőjévé avanzsált dr. Szászi István (a képen) 15 éve dolgozik a Bosch csoportnál. Pályáját mérnökként kezdte Budapesten, majd dolgozott a Bosch csoport reutlingeni és abstatti telephelyein is. Tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta, ahol 1997-ben járműmérnöki diplomát szerzett, majd 2004-ban phd-fokozatot a hibatűrő jármű-dinamikai rendszerek irányításának területén.
A budapesti fejlesztési központ új vezetőjévé avanzsált dr. Szászi István (a képen) 15 éve dolgozik a Bosch csoportnál. Pályáját mérnökként kezdte Budapesten, majd dolgozott a Bosch csoport reutlingeni és abstatti telephelyein is. Tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen folytatta, ahol 1997-ben járműmérnöki diplomát szerzett, majd 2004-ban phd-fokozatot a hibatűrő jármű-dinamikai rendszerek irányításának területén.