Ezt a nőt, ha nem lenne, ki kellene találni, és receptre felírni minden megnyilvánulását, szomorú, keserű, az életet szeretni nem tudó, vagy csak simán rosszkedvű, esetleg gondolkodni rest embernek. Saly Noémi – nyugodtan állíthatom – egy valódi, köztünk járó, bölcs tündér, akinek minden írott és elmondott szava sugárzik. (A nyitó képen: Saly Noémi; forrás: szeretlekmagyarorszag.hu)

Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész író, akinek könyvei, előadásai, a vele készült interjúk és gasztroügyi megnyilvánulásai is a hatalmas tudás, és annak emészthető, szórakoztató, elbűvölő átadása. Olyan, akit idős, fiatal tátott szájjal tud hallgatni.

Most jelent meg legújabb könyve, ami ismét csak csudavilágba repíti olvasóit, hiszen a Grand 150, a Margitsziget Nagyszálló igaz meséje. „Budapest legrégebbi, megnyitása óta folyamatosan működő szállodája 2023-ban százötvenedik születésnapját ünnepli. A fürdőtelep, amelynek része volt, mára nyomtalanul elpusztult, de Ybl Miklós gyönyörű épülete túlélt árvizeket, átépítéseket, ostromot – ő, „a Grand”, áll. Lakott itt mindenki, főhercegektől és királynéktól a tudomány és a művészet óriásain meg a sportvilág csillagain át parasztasszonyokig és hajléktalan udvarosig. Az európai és a magyar történelem csöndes tanúja most megszólal.”

A könyv bemutatóján, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban úgy repült el az eseményre szabott idő, hogy az egybegyűltek belefeledkezhettek a szerző anyaggyűjtős kalandjaitól kezdve, Arany János margitszigeti nyárutóinak személyes részleteibe, meg a Nagyszálló olyan kis emberi történeteibe is, amelyekről sem régen, sem manapság nem szóltak/szólnak a hírek. Jó volt hallgatni a szerzőt, jó volt ott lenni, és gyönyörűség kézbe venni az új kötetét.

Akiben felébredt a kíváncsiság a szerző és művei iránt, annak jószívvel ajánlható program: még ezen az őszön, havonta egyszer Saly Noémi előadásait hallgathatják meg az érdeklődők a KMO Művelődési Központ és Könyvtárban (Budapest XIX., Teleki utca 50.), valamint kedvezményesen megvásárolhatják és dedikáltathatják különböző témákban megjelent könyveit. Az első ilyen volt a Lekvárfőzés és spájz című. A jó hangulatú, élménydús történetek bepillantást adnak a családi éléskamra titkaiba, a kávéházaknak a társadalomban betöltött szerepébe, a határcsárdák különleges világába, valamint rávilágítanak az emberek közti kapcsolatok alakulásában meglévő jelentőségükre.

Legközelebb például Régmúltbeli kalandozások a Határ csárda körül címmel október 25-én 18 órától, november 21-én pedig a Pikolótól a főúrig címmel lesz előadás.