Semmi sem drága: röpködnek a száz- és ezermilliók

A Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és a Transparency International Magyarország Alapítvány közös kiadásában jelent meg a Korrupció Magyarországon 2010–2018 alcímet viselő Fekete könyv. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítette. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. A dokumentumgyűjtemény itt olvasható, tessék kattintani!

Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány A kormányzat igen kedvező feltételeket teremtett az Orbán Viktor által 2006-ban alapított, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester elnökölte Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány (FUNA) számára idegenforgalmi és sport-­infrastruktúrája fejlesztéséhez. Orbán nem csak alapítója a FUNA-nak: összesen 5035 nm-nyi, közös tulajdonban lévő, belterületi földjeit 50 évre ingyenes használatra át is engedte az alapítványnak, melynek létesítményeit maga is gyakran használja.

A miniszterelnök 1800 lelkes szülőfaluja fejlesztéseit ért
bírálatokat a kormányzat Orbán Viktort ért politikai bírálatokként hárítja el. A faluban a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia csapata 2014-ben kapott egy 3800 millió forintba került 3500 fős stadiont, mely néhány méterre van Orbán házától. A forrást a FUNA egyelőre ismeretlen cégek által a 2011-ben bevezetett TAO-rendszerben felajánlott társasági adója biztosította, mely a kormányzat szerint nem közpénz ugyan, de ennek a bírósági ítéletek ellentmondanak. A FUNA minden más sportszervezetnél több TAO-felajánlást kapott, összesen több, mint 14 ezer millió forintot, 2017-ben minden eddiginél többet. Noha a TAO-rendszer bevezetésekor az utánpótlás- és tömegsport támogatását hangsúlyozták, Felcsúton a TAO-ból „Makovecz-stílusú kazánház”, parkok és utak, ifjúsági szálláshely és konferenciaközpont is épült. A TAO-rendszert 2017 nyarán egy törvénymódosítással a felcsúti igényeknek megfelelően változtatták m

2015-ben a kormány egy célzott pályázattal 600 millió forint EU-s támogatást adott a FUNA-nak a felcsúti kisvasút építésére, amit kiemelt beruházássá nyilvánítottak. Korábban a sajtó arról írt, a tervek irreálisan magas, napi 7,5 ezres utassal számolnak, de a nyilvánosságra hozott iratokból évi 10 000-es utasszám derült ki. A kisvasút kihasználtsága így sem magas: 2017 júliusáig 53 olyan nap volt, amikor egy utasa sem volt a kisvasútnak.

A pályázatot egyetlen pályázóként az ötletgazda Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány nyerte meg 2015 elején, a kivitelező a Swietesky Vasúttechnika lett, ahol akkor ügyvezető volt Mészáros későbbi veje, Homlok Zsolt. Alvállalkozóként dolgozott a projekten a felcsúti polgármester cége, a Mészáros és Mészáros Kft. is, a projektmenedzsmentet a Mészáros által elnyert tendereken gyakran közreműködő Provital Zrt. az Aditus Zrt.-vel látta el. A tervezett átadás fél évet csúszott 2016 tavaszára. 2017 szeptemberében az Átlátszó hozzájutott a projekt dokumentumaihoz. Ugyanakkor az Európai Parlament költségvetési szakbizottsága több EU-támogatott projekt mellett meglátogatta a felcsúti kisvasutat is, habár ez ellen eleinte hevesen tiltakozott a kormányzat.

https://atlatszo.hu/2017/10/10/kipereltuk-es-kozzetesszuk-a-felcsuti-kisvasut- unios-palyazatat/

https://g7.24.hu/allam/20171218/beneztek-nem-is-23 -milliard-hanem-a-54- milliard-forint-kozpenzt-kap-meszaros-lorinc-akademiaja/

Hauszmann-terv – a minisztériumok várba költöztetése Sokak szerint felesleges presztízsberuházás, ráadásul nemcsak, hogy közlekedési szempontból nem praktikus, de építészeti és örökségvédelmi szempontból is vitatható a minisztériumoknak a Budai Várba költöztetése. A kormány a 2014-i választások utáni első, júniusi ülése után jelentette be: a Budai Várba, a karmelita kolostor épületébe költözik a miniszterelnök hivatala. A Magyar Közlöny még az év szeptemberében közölte a kormányrendeletet, mely szerint nemzetbiztonsági érdekből a projekt egyes beszerzései minősítettek, azaz a köz számára nem megismerhetőek. 2015 novemberében adták közzé, hogy a Nemzeti Hauszmann-terv részeként a miniszterelnökséget a belügyminisztérium és a nemzetgazdasági minisztérium (BM/NGM) is követi a várnegyedbe.

A Hauszmann-terv (amelyet miniszteri biztosként 2016 májusáig L. Simon László felügyelt) az eredeti tervek szerint 200 ezer millió forintból biztosította volna – az intézmények átköltöztetése mellett – a Szent István terem felújítását, a főőrségi épület felújítását, egy mélygarázs építését a vár falába, az egykori lovarda teljes újjáépítését, a karmelita kolostor újjáépítését, régészeti munkálatokat és további restaurációs munkákat. A tervet felügyelő Hauszmann-bizottság két lemondott tagja szerint azonban sokkal valószínűbb, hogy a beruházás végső összege egymillió millió forintba kerül. A terv megvalósítása 2016 májusában, a lovarda alapkövének letételével kezdődött meg, az épület felújítási munkálataira kiírt közel 3500 milliós közbeszerzést a Várkert Bazáron is dolgozó West Bau Hungária Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. nyerte el. 2016 decemberében a Középület-tervező Zrt. hirdetmény nélküli közbeszerzésen nyert 628 millió forintot a BM épületének tervezésére, az Úri utca 45. alatti ingatlant pedig közel egymilliárdért vásárolta meg az állam. 2017 áprilisában újabb 10 ezer milliót csoportosított át a kormány a projektre, decemberben pedig további kétezer milliót. 2018 februárjában derült ki, hogy a nemzetgazdasági minisztérium új helyszínének választott – egyébként nemrégiben felújított – épület átalakítása 35­38 ezer millió forintba kerül majd, és várhatóan 2,5 évig fog tartani.

A beruházást a kezdetektől sok kritika érte: a projekt a Várban már régóta működő intézmények – olykor kapkodó – kiköltöztetéséhez is vezetett, mint az MTA Bölcsészettudományi és Társadalomtudományi Kutatóközpontjai, és felháborodást okozott a miniszterelnökség új helyéül szolgáló kolostorra épített hatalmas új erkély is. Kritizálták a miniszterelnökség ezermilliós műtárgyvásárlásait, köztük azt is, hogy öt festményt vásároltak egy Lázár János ismerőséhez köthető galériától. A projekt átláthatósága és a közbeszerzési verseny nélkülözése mellett a korrupció veszélyét hordozza a projektek puha költségvetési korlátja és határideje, miközben a minisztériumoknak sokkal olcsóbban is lehetett volna irodákat biztosítani. A várban az MNB alapítványai is vásároltak értékes ingatlanokat, amelyek költséges átalakítása már megkezdődött.

http://magyarnarancs.hu/belpol/felj ebb-es-felj ebb-barmi-aron-102713 https://atlatszo.hu/2017/01/16/historizalo-populizmus-200-vagy-1000- milliardert-a-budai-varnegyed-atepitesenek-koltsegei/

A GINOP vitatható támogatásai 2017 végén a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programban (GINOP) rendelkezésre álló 2 700 000 millió forintos keretből 1 500 000–2000 000 millióról született pozitív támogatói döntés, amelyből politikához közeli vállalkozások is profitáltak. Az uniós költségvetési ciklus magyar költéseire általában jellemző, vitatható gyakorlat itt is tetten érhető: az elnyert összegek több, mint 15 százalékáért nem is versenyezhettek magyar vállalkozók, az előre meghatározott (állami) nyertesnek lett kiírva (pl. 40 ezer milliós kastélyprogram-pályázatok a botrányos Budavári Ingatlanfejlesztő Nkft. konzorciumának). Kritikusabb azonban a kutatásra, innovációra adott vissza nem térítendő pályázatok felhasználása, ahol a közbeszerzési szakértők szerint gyakran lejt a pálya, sokan próbálják fantomberuházásokkal megkaparintani a forrásokat.

2500 millió forintot kapott például a Szövetség az Életen Át Tartó Tanulásért, amelynek az a Balázs Ákos az elnöke, aki a debreceni Fidesz frakcióvezetője is, de rugalmas munkaszervezeti átalakításokra kapott 2015-i döntéssel 141,9 millió forintot, a projekt száz százalékát Hamar Endre cége, az Eupro Projektmenedzsment Kft. is. Egy 500 millió forint uniós forrás vitatható felhasználása miatt az OLAF által is vizsgált cég is nyert 149,6 millió forintot a GINOP-ból munkahely-teremtésre. A Garancsihoz közeli cégek a GINOP-ban is megjelentek, sőt Garancsi ESMA-ja is elnyert egy kétszázmilliós támogatást. A Work-Metall Trans Kft úgy nyert 921 millió forintot, hogy tevékenységi profilja szerint semmilyen informatikai tapasztalattal sem rendelkezik, ugyanígy a főként kereskedelmi tevékenységet végző KM-Trans Kft. is 788 millió forint támogatáshoz, a korábbi átlagosan 8 millió forintos árbevétele sokszorosához jutott, ami azt mutatja: a pályázati rendszerrel súlyos gondok vannak, és ezen a siettetett forráslehívás sem segít. A GINOP 2016-i auditja után hosszas alkudozás és a rendszer korrigálása szükségeltetett a magyar fél részéről a program felfüggesztésének elkerüléséhez.

https://atlatszo.hu/2017/11/30/politikakozeli-vallalkozasok-is-reszesulnek-a- ginop-unios-fejlesztesi-penzekbol/ https://index.hu/gazdasag/2016/10/21/ginop_innovacios_tamogatas_garancsi_korei/