Sereghajtók vagyunk az EU-ban – Magyarország a legkorruptabbak között

Újabb mélyponton Magyarország korrupciós megítélése – itt a Transparency International legfrissebb világfelmérése. (A nyitó illusztráció forrása: WirtschaftsWoche/ImagoImages.)

A berlini székhelyű, Transparency International (IT) nemzetközi kutatóintézet közzétette legfrissebb felmérését. A Korrupció-érzékelési Index most nyilvánosságra hozott mutatói szerint hazánk továbbra is a mélypont körül tanyázik, sőt, hat hellyel romlott is a megítélése a világrangsorban.

Voltaképpen nem is egy, hanem tucatnyi kutatóhálózat gyűjtötte az adatokat: ezúttal nem a lakosság, hanem 180 országban, az üzletemberek, szakértők körében folyt a felmérés. A nullától százig terjedő skálán pozícionálták az egyes országokat: amelyik több „rossz pontot” gyűjtött hátrébb került. Érdekes összefüggés – fejtegette a mai sajtóbeszélgetésen Martin József Péter, a Transparency International budapesti fiókintézetének ügyvezető igazgatója –, hogy a legkevésbé korrupt országokat (Szingapúrtól eltekintve) a demokratikus társadalmi viszonyok jellemzik, míg a sor végén az anarchiától és parancsuralomtól szenvedő államok kullognak. Az sem lep senkit, hogy a félig-meddig európai, putyini Oroszország a rosszabbik mezőnyben helyezkedik el.

De hol áll Magyarország az összesítésben?

Sajnos csak a 70. helyen, Romániával és a Dél-afrikai Köztársasággal osztozik a kétes „dicsőségben”. Korrupciós kitettségünk világviszonylatban közepesnek nevezhető, ám nem ilyen rózsás a kép, ha körülnézünk az Európai Unióban. Hátulról a második dobogó a miénk 44 ponttal (Romániának is ennyi van), s csak Bulgáriát előzzük meg (43). Tehát (jelentjük, igen tisztelt miniszterelnök úr!) a balkáni ligában focizunk, ráadásul a 2018. évi jelentéshez képest hat hellyel hátrébb csúsztunk.

Az okokat kutatva lehet kárhoztatni a versenyképesség, az intézményi átláthatóság romlását – s még sok minden egyebet. A Nemzeti Együttműködés Rendszerének támogatói nyilván visszakérdeznek. Mi a baj a magyar gazdasággal?  Hiszen nő a nemzeti össztermék, emelkednek a bérek, alacsony a munkanélküliségi ráta. Csakhogy – és erre Győrffy Dóra, gazdaságpolitikus, egyetemi tanár mutatott rá újságírók előtt – a korrupció ezzel vajmi kevés összefüggést mutat, annál nagyobb a demográfiai és a nemzetbiztonsági kockázata. Merthogy alighanem a korrupciós viszonyok is közrejátszanak a külföldi munkavállalásban, míg a nyakra-főre forgalmazott letelepedési kötvényeket olyanok kaparintották meg, akik korrupciós szereplők játszópajtásai lettek.

Martin József Péter úgy látja, hogy a 2012 januárja óta „tetszhalott jogállam” is ludas a mostani rossz felmérési eredményben. Hiszen néhány üdítő kivételtől eltekintve nem emel vádat a gyanús esetekben, a bíróságokra pedig (erre az utóbbi napok nyilatkozatai is utalnak) fokozódik a kormányzati nyomás. Miközben az uniós támogatásokat nemegyszer nyilvánvalóan rendellenesen használják föl, a közbeszerzési rendszert úgy torzították el, hogy a még néhány éve vagyontalan ismerősök felkapaszkodtak a leggazdagabbak listájának csaknem az élére. Joggal állapítható meg, hogy Magyarországon a korrupció rendszerszintű, sőt nagyban hozzájárul a célul kitűzött „nemzeti tőkésosztály” megteremtéséhez. Mindamellett kérdéses a haveri államkapitalizmus által működtetett Patyomkin-gazdaság hosszú távú fenntarthatósága, ha – például az uniós források megcsappanása miatt az oligarchák leszakadnak az állami köldökzsinórról – mondta Martin József Péter.

A Transparency International jelentése rámutat: „a hazai állami korrupció lényege a gazdasági erőforrásoknak különféle eszközökkel történő el- és újraosztása, az új elit megteremtése, a kormányhoz közeli szereplők jutalmazása, helyzetbe hozása. Mindez sokszor intézményesülten történik.”

Az összegzés szerint tavaly a világ országainak kétharmadában nem csökkent a korrupciós kitettség. Számos ország rosszabbul teljesített 2018-hoz képest, például az Egyesült Államok évtizedes mélypontra jutott. Az eredményekkel kapcsolatban Delia Ferreira Rubio, a Transparency International általános elnöke úgy fogalmazott: „A kormányokkal szembeni elégedetlenség és az intézményekbe vetett bizalom hiánya egyértelműen arra utal, hogy a politikának átláthatóbbá és elszámoltathatóvá kell válnia.”

A Korrupció Érzékelési Indexet (CPI) 12 szervezet 13 felmérésének és értékelésének a felhasználásával készíti el a Transparency International berlini titkársága. A CPI-t szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg: a mérőszám az adott ország közszektorának korrupcióját tükrözi – az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. Tavaly 180 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot tíz különböző mutató alapján vizsgálták.