Timothy Garton Ash úgy látja, hogy Merkel közelgő távoztával a német történelem egyik igen jó korszaka ér véget, még akkor, ha a kancellár azért nem mindent csinált jól – olvasható a The New York Timesban.
Az Oxfordi Egyetem politológus-történésze idesorolja, hogy a politikus igen óvatosan viszonyult az EU megreformálásához, nem igazán szállt szembe a tekintélyelvű magyar és lengyel vezetéssel, illetve nem készítette fel Németországot a digitális, valamint a környezetvédelem szempontjából fenntartható jövőre.
Ezzel együtt megtestesíti a legjobb Németországot, amellyel a világnak valaha is dolga volt. A szakember hozzátette, hogy ha a kereszténydemokraták a szeptemberi választások után a zöldekkel lépnek szövetségre, akkor keményebbre vált Berlin politikája Kínával, illetve az európai autokráciákkal. Ebből a szempontból a koalíció összetétele többet számít majd, mint az, hogy milyen tulajdonságokat tud majd felmutatni az új miniszterelnök.
A lap hozzáteszi, hogy a jobboldaliság, de az ország is válaszúthoz érkezett. Az új pártelnök a kereszténydemokrácia liberálisabb szárnyához tartozik és mindig is Merkel hűséges híve volt. De ha nem tud javítani a koronaválság kezelése miatt visszaesett népszerűségén, akkor lehet, hogy a CSU elnökének kell átengednie a kormányfői tisztet. Söder, aki a menekülthullám idején még a távozó kancellár éles bírálója volt, annak nagy támogatója lett az egészségügyi válság óta. Ritka kivételként csaknem annyira közkedvelt, mint Merkel és kenterbe veri Laschetet.
A Financial Times szerzője úgy véli, hogy Laschet annak a jelszónak a jegyében lett a CDU vezére, ami 1957-ben a legnagyobb győzelmet hozta Adenauernek: csak semmi kísérletezés. Egyébiránt ő volt Merkel favoritja, és azt a tisztességes közepet képviseli, ami négyszer is sikerhez juttatta a kancellárt. Ám hiába futott be, továbbra is fontos kérdések tisztázatlanok, mind a szeptember végi választás, mind a párt jövőbeli irányvonala kapcsán.
Először is nem lehet biztosra venni, hogy őt jelölik kormányfőnek. Elképzelhető, hogy Söder beelőzi. Vagy akár Spahn, az egészségügyi tárca vezetője is. Ő a szombati erőpróbán Laschet mellett tört lándzsát, de úgy hírlik, hogy a továbbiakat illetően személyes törekvései vannak. Ráadásul ő és a bajor vezető is jól szerepelt a vírus elleni kampányban, ami Laschetről nem mondható el.
További gond, hogy a kereszténydemokraták most jól állnak ugyan a közvélemény-kutatásokban, de egyre nehezebben tudják megőrizni szavazóbázisukat. Részben csak azért lehetnek még mindig a kormányrúdnál, mert a szociáldemokraták még náluk is jobban visszaestek, ezért ragaszkodtak a nagy koalícióhoz. Ráadásul a párt megosztott az ügyben, együttműködjék-e helyi szinten a szélsőjobbos AfD-vel. Akik most Laschetre voksoltak, azok úgy számolnak, hogy a középutasság továbbra is elég lesz a győzelemhez. Ám a kancellár asszony nélkül a pártnak kemény döntéseket kell hoznia a jövőről.
Az Európai Unió továbbra is vallja ugyan a közös értékeket, de vannak változások, így pl. már nehéz eldönteni, hogy Magyar- és Lengyelország változatlanul demokratikus-e, vagy inkább már tekintélyelvű rendszernek kell tekinteni – olvasható a Der Spiegelben. A CDU-CSU pedig még arra sem képes, hogy megváljék a Fidesztől, együttműködik vele Strasbourgban. Ezt a volt német kancellár mondta, akinek most jelenik meg közös könyve egy neves történésszel, egykori életrajzírójával, „Az utolsó esély – miért kell egy új világrend” címmel.
Schröder bevallja: el nem tudta volna képzelni, hogy egy amerikai elnök a Capitolium ostromára uszítson, hogy ne kelljen távoznia a Fehér Házból. A történtek túlmentek azon, amit egy civilizált társadalom még el tud viselni. Ugyanakkor arra számít, hogy Biden is kitart az „Amerika mindenek előtt”-jelszó mellett, mert ez a törekvés már Obama alatt érzékelhető volt. A hangvétel most barátságosabbra vált ugyan és megoldódik egy-két vita, de a transzatlanti viszony már sosem lesz olyan, mint ennek előtte. Trump azonban csak azt verte szét, amit úgysem lehetett megmenteni.
Ezért a szociáldemokrata politikus úgy ítéli meg, hogy mai formájában fel kell oszlatni a NATO-t, újra kell alkotni annak politikai felépítéményét. Európának az USA–Kína–Oroszország-háromszögben kell megtalálnia a maga helyét, de ehhez meg kell reformálni az EU-t, ami feltételezi a többségi döntések bevezetését és ütőképes közös hadsereget kell létrehozni.
Schröder, aki a Rosznyeft igazgatósági tagjaként az Északi-áramlat egyik szószólója, és akit ezért nem ritkán oroszbarátsággal vádolnak meg, most kijelentette, hogy Moszkva több ízben is megszegte a nemzetközi jogot. Így a Krím megszállásával, bár itt szerinte abból kell kiindulni, hogy ha Ukrajna belépett volna a NATO-ba, akkor Szevasztopol hadikikötője a Nyugat érdekövezetébe került volna.
Hozzáfűzte, hogy a Kreml megsértette a jogot akkor is, amikor hackertámadást intézett pl. a Bundestag ellen. Ám mint kifejtette, ezzel együtt más lapra tartozik az oroszokhoz fűződő viszony. Hiszen Németország az Egyesült Államokkal sem módosította kapcsolatait, amikor kiderült, hogy az lehallgatta Merkel mobilját.
Orbán Viktor kínai vakcinát akar importálni, a legújabb közvélemény-kutatás azonban azt támasztja alá, hogy a magyarok nem kérnek belőle – írja az osztrák Kurier. Pedig a kormányfő azt tervezi, hogy 1,7 millió embernek adják be, ám a megkérdezetteknek mindössze 1%-a közölte azt, hogy nincs kifogása a szer ellen. Bár itt alighanem javítja az esélyeket, hogy 20%-nak megfelelne bármelyik készítmény, ha az átment a hatósági ellenőrzésen.
Az oroszok által kidolgozott ellenanyagot 2% fogadná el, 46% a Pfizer/BioNTech-re voksolna. E pillanatban nem túl jók a Moderna, illetve az AstraZeneca kilátásai sem, 5, illetve 4%-kal. Ugyanakkor 20% hallani sem akar az oltásról.