Súlyos beteg az orvosi ellátás – a háziorvosi praxisok tizede betöltetlen

A 2021. február elsejei adatok szerint 609 betöltetlen háziorvosi praxis van Magyarországon, összesen 458 településen. A 609-ből 16 másfél évtized óta, 59 több mint évtizede, 157 pedig több mint 5 éve betöltetlen.

A 6350 praxisból tehát minden tizedik betöltetlen, ráadásul sok esetben hosszú éveket kell várni, mire egy praxist újra betöltenek, annak ellenére, hogy a praxisjog eladható és hitelt is fel lehet venni a vásárlásra. A praktizáló háziorvosok száma 2010–19 között 438-cal (7%-kal) csökkent. A KSH legfrissebb, 2019-i, adatai szerint a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el (azaz egy háziorvosra 10 655 eset jutott, vagyis naponta 43 eset, ami 4,7% több mint 2010-ben). Így egy-egy beteggel átlagosan legföljebb 12 percet foglalkozhat a háziorvos.

Nőtt az egy háziorvosra jutó lakosok száma (2019-ben 1625), ami 5%-kal több a 2010-i adatnál. Az üres praxisok helyettesítése miatt a helyettesített és az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvos túlterheltsége növekszik.

A megyei adatokat tekintve: a legtöbb háziorvos (75) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, szintén magas ez a szám Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyében, ahol 47, illetve 46 háziorvost keresnek. Átlag feletti volt még ez a szám Budapesten, továbbá Fejér, Bács-Kiskun és Békés-megye esetében.

A legkevesebb betöltetlen praxis (14) Baranya megyében volt. Települések tekintetében kiemelkedik Tatabánya és Salgótarján (7-7 betöltetlen praxissal). Továbbá: 4-nél több háziorvos hiányzott Békéscsabán, Dunaújvárosban, Pápán, Szombathelyen, Zalaegerszegen, valamint a főváros XIII., a XIV. és a XX. kerületében.

A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok elöregedtek, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyett nincs utánpótlás. A háziorvosok átlag életkora 59 év körüli, a pandémia csak felgyorsította a praxisok elhagyását, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már nem valószínű, hogy visszatérnek az ellátásba dolgozni.

Az alapellátásban dolgozók keresete 2010 óta 70%-kal nőtt, ezen belül a háziorvosok bére 85%-kal (miközben az átlagkereset közel 100%-kal), de a bérek emelése nem volt elegendő vonzerő a praxisok betöltésére. A háziorvosokat praxisközösségbe lépésre ösztönzi ez évtől a kormány új támogatási politikája. Ennek célja, hogy a helyi alapellátásban dolgozók egy csapatba szerveződve magasabb szintű ellátást nyújtsanak például azáltal, hogy közösen olyan eszközök beszerzését is megengedhetik maguknak, amit egyénenként nem tudnának megvenni. Ezzel tervezi kormány elérni, hogy a járóbeteg ellátás egy része átkerüljön ezekbe a praxisközösségekbe.

Jelenleg 126 praxisközösség működik, 600 körüli praxissal. Ezeket a praxisokat sokáig a Svájci Alap és az Európai Unió támogatta (3,6, illetve 7,6 milliárd forinttal), 2019-től költségvetési forrásból 8,6 milliárd forinthoz juthatnak. A 2021-i orvosbéremelés miatti megemelt támogatás praxisközösségenként jár. Akik a legszorosabban együttműködnek, azok a teljes béremelést megkapják, akik lazább közösséget vállalnak, azok az emelés nyolcvan százalékát kapják meg, akik pedig nem vállalnak praxisközösséget, azok a teljes összeg harminc százalékához juthatnak. Vagyis a többi orvoshoz képest csak azok nem kerülnek hátrányba, akik a teljes praxisközösséget vállalják, persze csak akkor, ha erre lesz érdeklődés a többi háziorvos részéről.

A praxisközösség önmagában nem gyógyír a háziorvosi rendszer problémáira, ettől ettől nem lesz több háziorvos, illetve a betegekre eddig fordítható idő sem növekszik. Olyan területeken, ahol az ellátási körzet nagy, aprófalvas vagy tanyás jellegű, s ahol a háziorvos már most is rendszeresen kijár a betegekhez (mert azok nem tudnak a rendelőbe eljutni), a praxisközösség igen nehezen működtethető, s érdemi javulást sem jelent. Mint ahogy a be nem töltött praxisok helyettesítését sem fogja ez megoldani.