A dpa hírügynökség jelentése alapján a német nyelvű sajtó több orgánuma, így például az igen széles körben olvasott müncheni Süddeutsche Zeitung is hírt ad arról, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő az amerikai F-16-os harci gépek szállításától tette függővé a svéd NATO-csatlakozás ankarai támogatását.
Ezzel kapcsolatban a dpa azt írja: a magyar jóváhagyást Orbán Viktor arra hivatkozva akadályozza, hogy egy videó, amit állítólag bemutattak a svéd iskolákban, kétségeket támaszt a magyar demokráciát illetően. Budapesti megfigyelők azonban abból indulnak ki, hogy a svédek felvételét a magyar parlament is jóvá fogja hagyni, amint azt a török törvényhozás megteszi – teszi hozzá a német hírügynökség.
Most nézzük az Európai Unió és Kína viszonyát, amelynek szintén van magyar leágazása. A Politico című amerikai portál európai kiadásának megfogalmazása szerint Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi ügyekben illetékes biztosa fagyos fogadtatásban részesült négynapos kínai látogatásán. He Li-feng miniszterelnök-helyettes nyilvánosan bírálta az uniót a Pekinggel szembeni intézkedések – így az elektromosautó-gyártás állami támogatása ügyében kilátásba helyezett vizsgálat – miatt. Dombrovskis ugyanakkor az egyik kínai egyetemen tartott előadásában arról beszélt, hogy Európának nagyon nehéz megértenie Kína hozzáállását az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúhoz. A Politico – magyar portálok értesüléseire hivatkozva – kitér arra, hogy Peking állítólag nem tudja folytatni a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztését, a kínai építők ugyanis képtelennek bizonyultak arra, hogy olyan terveket dolgozzanak ki, amelyek eleget tesznek az európai vasúti ellenőrzési rendszer előírásainak. Kína budapesti nagykövetsége nem reagált a portál azon kérésére, hogy kommentálja a hírt. Orbán októberben Kínába utazik, hogy rendezze az ügyet.
A belső határ-ellenőrzéstől elvben mentes schengeni övezetből egymás után érkeznek olyan hírek, amelyek a migrációs nyomás növekedése miatt bizonyos határszakaszokon a módszeres kontroll visszaállításától szólnak. Németország már hosszabb ideje szúrópróbaszerű ellenőrzést végez az osztrák határon, miként Ausztria is a magyar határon. Nemrég ugyanezt kezdték el az osztrákok az olasz határon, tegnap pedig a németek bejelentették, hogy áttérnek a szisztematikus ellenőrzésre a cseh és a lengyel határon.
Szintén friss fejlemény e témában, hogy – miként arról a Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámol – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy választási gyűlésen közölte: utasította a belügyminisztert, hogy a szlovák határon ellenőrizzék azokat a járműveket, amelyeknél felvetődik a gyanú, hogy illegális bevándorlókat szállítanak.
A majna-frankfurti lap szerint Morawiecki szavai nem hozták izgalomba a szlovák kormányzatot, és a pozsonyi belügyminisztérium csak annyiban reagált, hogy hangsúlyozta: ez nem hivatalos döntés. Ezt a visszafogottságot a Frankfurter Allgemeine Zeitung annak tulajdonítja, hogy Szlovákiában választási kampány van, és a kormányoldal el akarja kerülni a hangulatkeltést a migrációs témában. Robert Fico volt miniszterelnök ugyanis – akinek a pártja a felmérések szerint a most hétvégén tartandó választás fő esélyese – keményvonalas álláspontot hangoztat, és szemrehányással illeti az ügyvezető kormányt, amiért az még nem vezette be az ellenőrzést a magyar határon.
A német lap felhívja a figyelmet arra, hogy Szlovákia az úgynevezett balkáni útvonal tranzitországává vált a Magyarország felől érkezők növekvő száma miatt, ugyanis Magyarországnak a schengeni külső határa – Budapest kemény retorikája ellenére – nagymértékben áteresztőnek bizonyul. Szlovákiában az idén szeptember elejéig Magyarország felől 24 500 illegális belépőt regisztráltak, miután tavaly az egész esztendőben csak 11 ezret, az előző években pedig mindössze néhány százat. A Ľudovít Ódor vezette szlovák ügyvezető kormány a számok növekedését azzal hozta összefüggésbe, hogy Orbán Viktor kormányzata az embercsempészek szabadon engedése mellett döntött, a börtönkiadások csökkentése érdekében. A magyarok annak a kötelezettségüknek sem tesznek eleget, hogy visszavegyék azokat a migránsokat, akik magyar területről jutottak be Szlovákiába – teszi hozzá a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Míg tehát a szlovák kormány a kampány miatt hűteni próbálja a légkört migrációs ügyben, addig a lengyel vezetés – szintén a kampány okán – szítja a feszültséget, miként azt Morawiecki bejelentése is mutatja. De akadnak ennek egyéb jelei is. Az imént más összefüggésben már idézett Politico terjedelmes cikkben ír arról, hogy a lengyel kormánypárt igyekszik felkorbácsolni a gyűlöletet Agnieszka Holland filmrendezővel szemben, akinek A zöldhatár című alkotása a minap a zsüri különdíját nyerte el a velencei fesztiválon. A film arról szól, hogy milyen embertelenül bánnak a lengyel erőszakszervek azokkal a szíriai menekültekkel, akik Belarusz felől – a belarusz hatóságok által szervezett módon – próbálnak bejutni az országba. Andrzej Duda államfő „lengyelellenesnek” minősítette a filmet, és Agnieszka Holland az őt érő fenyegetések miatt kénytelen személyi őrző-védőkről gondoskodni önmaga számára.
Lengyelországban október 15-én tartanak parlamenti választást, és a kormánypárti retorika rendszeresen lengyelellenesnek – azon belül gyakran németbarátnak – bélyegzi az ellenzéket.