Naponta 75 millió forintot tettek zsebre a digitális tér kalózai a bankkártyákat és a számlákat támadó csalásaikkal az idei II. negyedévben. A visszaélésekben érintett pénzek háromegyede, csaknem 5000 millió forint a bankszámlákról tűnt el – emlékeztet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Drámai módon emelkedik a digitális visszaélések értéke: az idei II. negyedévben a bankkártyáinkat és a bankszámláinkat ért kár összege meghaladta a 6920 millió forintot – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Egyetlen negyedév alatt csaknem másfélszeresére növekedett a kárérték: 2023. I. negyedévében még „csak” 4760 millió forint kárt jegyeztek fel a bankok. Az idei első félévben elcsalt pénzek 11 680 milliós összege negyedével haladja meg azt a kárértéket, ami 2017–21 között, négy év alatt összesen keletkezett a magyar elektronikus fizetési piacon.
Gergely Péter szerint a legnagyobb problémát az okozza, hogy megállíthatatlanul növekszik folyószámlákon lévő pénzek elleni támadások száma és értéke is. Az idei tavaszon a számlákat lecsupaszító visszaélések száma 4686-ra emelkedett – egy évvel ezelőtt még alig lépte át az ezret az ilyen típusú sikeres visszaélések száma. Ennél is nagyobb probléma, hogy a támadóknak 3 hónap alatt már közel 5000 millió forintot sikerült zsebre tenniük visszaélések következtében. Egy éve, 2022 második negyedévében az átutalásos károk összege alig haladta meg az 1500 millió forintot.
A mostani drámai növekedés főként annak tudatában hatalmas, hogy az egyre gyakoribb fellépésnek köszönhetően a csalárd tranzakciók több mint felét valamilyen szinten sikerült megállítaniuk a szereplőknek a jegybank statisztikái szerint – emlékeztet a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
Gergely Péter szerint hiába van a visszaélések számában továbbra is 90 százalék körüli súlya a bankkártyás csalásoknak, a kárértékben a bankkártyás visszaélések aránya nem éri el 28 százalékot – a II. negyedévben a kár nem érte el az 1930 millió forintot.
A bankkártyapiacon a kétfaktoros hitelesítés miatt a csalók dolga is nehezebb, ezért aztán érthető, hogy a számukra könnyebb, ráadásul sokkal nagyobb hasznot hozó számlaürítések felé fordulnak. Az egy csalásra jutó átlagösszeg a bankkártyák esetében alig haladta meg a 42 ezer forintot, ezzel szemben a számla-lecsupaszítások esetében az egy-egy visszaélésre jutó átlagos összeg a II. negyedévben meghaladta az 1 065 000 forintot.
A BiztosDöntés.hu szakértője szerint a másik markáns különbség abban van, hogy a bankkártyás visszaéléseknél nem egyértelmű, hogy az ügyfeleknek kell-e viselniük a károkat. Amíg a teljes kárérték 28 százalékát terhelték rájuk a bankok a II. negyedévben, addig a számlákat lecsapoló csalók szinte minden esetben úgy férnek hozzá a számlákon tárolt összegekhez, hogy az ügyfelek az adatokat valamilyen módon megosztják velük. Emiatt a számlákat támadók által okozott károk 93 százaléka a számlatulajdonosok kára, azokat senki nem téríti meg számukra – mondta Gergely Péter.
Ha az ügyfelek – egyelőre – nem tudják magukat megvédeni az egyre több és furfangosabb támadástól, a bankok védelmi vonalait kell erősíteni. Ezt ismerte fel az MNB is, amely ma mutatja be annak az ajánlásnak a részleteit, amelyik meghatározza, milyen új eljárásrendet és egyéb megoldásokat kell meghonosítaniuk a bankoknak az egyre fenyegetőbb méretű digitális visszaélések megfékezésére.